Feltétel nélküli hit, remény, szeretet

Magyarázat a Jézus kereszthaláláról beszámoló igerészekhez. 

(Mt 27,45-50; Mk 15,33-37; Lk 23,44-46; Jn 19,28-30)

 

„Beteljesedett!” (Jn 19,30)

János evangéliumának sajátossága

János evangéliumában is a szenvedéstörténetet a húsvéti tapasztalat fénye jellemzi (akár a többi evangéliumban). János nem mesél, arról, hogy elszaladnak az apostolok, mint Márknál, ahol próbálják menteni a bőrüket.

Jézus itt tudatosan, szabadon megy a halálba. Tudja, hogy mi vár rá. Egyedül a küldetéséhez, és az Atya akaratához kötődik.

A tárgyaláson kulcsszó királysága. Országa nem ebből a világból való (Jn 18,36), ahogy Pilátus gondolná. Király ő, de nem a világ követelményei szerint, hanem Isten igazságossága szerint, Isten szeretetének örök jelenében; a szívek királya, véget vetve a mások fölötti hatalmaskodásnak.

A Pilátussal való tárgyaláson Jézus a helyzet szuverén ura. „Semmi hatalmad sem volna felettem, ha onnan felülről nem adatott volna neked.” (Jn 19,11a) Szerepcsere van. Látszólag Jézus az alattvaló, de tulajdonképpen Pilátus a tehetetlen és határozatlan. Pilátus olyan, mint egy bábu, amely ide-oda mozog Jézus és a nép között. Nevetséges határozatlansága.

 

Jézus a kereszten (Jn 19, 25-27)

Csak Jánosnál vannak megemlítve a nők a kereszt alatt. Mk 15,40-41-ben csak távolról nézik a történteket, ugyan így Mt-nál is.

Csak János említi meg Jézus anyját (nem említi a nevét) és a tanítványt, akit Jézus szeretett (akinek nevét sohasem említi). Jézus megalapítja az övéinek közösségét, az egyházat, és szimbolikusan örökre egymásmellé helyezi Jánost és Máriát (Josef Blank). Mária Jézus anyja János anyja lesz, és így az egész egyház anyja.

 

Jézus halála (Jn 19, 28-30)

„Bevégeztetett, beteljesedjék, beteljesedett” – 3-szor szerepel ebben a rövid szövegben.

Jézus egész élete beteljesedett.

János 4, 34-ben Jézus elmondja életprogramját:

„Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, aki küldött engem, hogy elvégezzem (beteljesítsem) az ő művét.”

Jézus eledele, életének értelme az Atyától kapott küldetését beteljesíteni. Jézus élete beteljesedett. Az Ő halála szeretetének utolsó következménye, szeretetének mely hagyja magát megsebesülni.

„ A Húsvét ünnepe előtt Jézus tudta, hogy eljött az ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyához, bár szerette övéit, akik a világban voltak, mindvégig (a beteljesedésig) szerette őket.” (Jn 13,1)

– ezt olvassuk a lábmosás bevezetőjében.

Halálakor ez „beteljesedett!” (Jn 19,30)  Beteljesedett a tökéletes szeretet. Így visszatért az Atyához, a dicsőségbe.

Szó szerint: „És fejét lehajtva kilehelte lelkét.” (Jn 19,30) „ Eljöttem az Atyától, és idejöttem a világba; most újra elhagyom a világot, és elmegyek az Atyához.” (Jn 16,28)

 

Jézus utolsó szavai a kereszten

Máténál, Márknál Jézus utolsó szavai: „Istenem, Istenem miért hagytál el engem?” (Mk 15, 34; Mt 27,46)

Lukácsnál Jézus ezekkel a szavakkal hal meg: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet!” (Lk 23, 46)

Jánosnál: „Beteljesedett!” (Jn 19,30)

Fontos ezeket a szavakat egymás mellé helyezni. Mindezek a szavak Jézus halálának értemét világítják meg (mindegyik evangélista a saját szempontja szerint értelmezi).

Márknál és Máténál Jézus kiáltása kifejezi az Atyától való elhagyatottságát. Jézus itt egyesül mindazokkal, akik homályban élnek, akik számára Isten arca elsötétült, akik szenvednek (akik értelmetlenül szenvednek). Olyat tapasztal meg Jézus, amit sokan megtapasztalnak: amikor Isten hallgat, és hagyja, hogy szenvedjünk, anélkül, hogy beavatkozna.

Ugyanakkor Jézus imája jelenti az Istenbe kapaszkodást, minden tapasztalat ellenére: habár Isten „magára hagyja”, Jézus mégis hozzá imádkozik, mint saját Istenéhez (Istenem), és nem engedi el. Ez aláhúzza, azt a hitet, ami Istenbe kapaszkodik a teljes elhagyatottságban, amikor emberileg teljesen értelmetlen.

Márknál a halálnak nem csak sötét oldala van, nála is a halál átmenet (átjáró) az életbe. A Jézus halálának ezt másik oldalát Lukács és János világítja meg Jézus utolsó szavaival.

 

Jézus méltósága

Jézus halála mély megalázottság. Ezt nyomatékosítják az evangélisták.

János evangélista egy másik szempontot emel ki: Jézus méltóságát, amely következetesen, tudatosan kitart saját útján a végsőkig (a beteljesedésig).

Akik őt elfogják, elesnek. Nem Jézus méltósága forog kockán – saját méltóságukat veszítik el – akik ártatlannak mutatkoznak, azok szégyenülnek meg.

Akkor is ha, Jézus áldozata önkényes, brutális erőszak, méltóságát senki sem tudja elrabolni.

Gondolhatunk arra is, hogy az Igének is tönkretehetetlen hatalma van, amit semmi emberi erőszak nem tud tönkretenni.

Isten Jézus megszentségtelenített emberi méltóságát helyreállítja.

 

Jézus szenvedése hogyan segít engem?

A szenvedésben felismerem-e, hogy nem egyedül szenvedek. Jézus minden szenvedést átélt, amit az emberek átélhetnek, ezért mindig megért, velem szenved. Ott van akkor is, ha úgy érzem, hogy egyedül vagyok. Én ott vagyok-e vele?

Fogalmazd meg: Beteljesedett…, kezedbe ajánlom… (Mi? Mit?) Próbáld meg valóban a kezébe adni.