A vatikáni dokumentumban igen sok minden elgondolkodtató. Szomorú, hogy a Times, a Post és az Associated Press tudósításaiból nem szerezhetünk ezekről tudomást.
Mostanra már mindenkinek világosan kellene látnia, hogy amikor az egyház kiad egy olyan dokumentumot, amely több témával is foglalkozik, és ezek közül az egyik a szex, akkor a legnagyobb világi médiumaink figyelmen kívül hagyják a többi témát, és a szexre összpontosítanak. A legújabb példa erre a New York Times, a Washington Post és az Associated Press tudósítása az emberi méltóságról szóló új vatikáni dokumentumról.
A dokumentumot, a „nyilatkozatot”, a Hittani Dikasztérium adta ki, Ferenc pápa jóváhagyásával, Dignitas Infinita (Végtelen méltóság) címmel. Sok mindenről szól, többek között a piacgazdaságról, a szegénységről, a halálbüntetésről, a háborúról és a terrorizmusról, a migránsokról, a nők elleni erőszakról, az eutanáziáról és a támogatott öngyilkosságról, az abortuszról, a környezetről és a közösségi médiáról.
És természetesen miről beszélt a Times, a Post és az AP – persze a másképp gondolkodók hangjának kiemelésével? A nemváltásról, az LMBTQ+ kérdésekről és a béranyaságról. Az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó szövegrészeket – figyelmeztet borúsan a Times – “valószínűleg fel fogják karolni a konzervatívok, mert azok erőteljesen fellépnek a nemekkel és a béranyasággal kapcsolatos liberális elképzelésekkel szemben”.
A Times ugyanis nemcsak azt tudja, hogy mi van a Dignitas Infinitá-ban(bár sajnos nem vesződik azzal, hogy ezt az információt az olvasókkal is megossza, legfeljebb csak nagyon felületesen), hanem arról kíván halaszthatatlanul sürgősen beszámolni, hogy az általa nem kedvelt emberek (a “konzervatívok”) mit fognak támogatni.
Az azonban egyik hírorgánumot sem aggasztja, hogy beszámoljon a 25 oldalas dokumentum első nyolc érdemi oldaláról (az azt megelőző két oldalon Víctor Manuel Fernández bíboros, a Hittani Dikasztérium prefektusa ismerteti a dokumentum létrejöttét, az utolsó hét oldal pedig lábjegyzet). És ez a figyelmen kívül hagyott nyolc oldal képezi a Dignitas Infinita lényegét.
Különösen arra a szakaszra gondolok, amely az emberi méltóság négy jelentését vagy aspektusát – ontológiai, erkölcsi, társadalmi és egzisztenciális – határozza meg és elemzi. A legfontosabb az ontológiai aspektus, amennyiben a méltóság ebben az értelemben “egyszerűen azért illeti meg a személyt mint olyant, mert létezik, és Isten akaratából jött létre, Isten teremtette és szereti őt”. A másik három szempont alapját ez az aspektus jelenti.
Ezt követően a szöveg áttér az emberi méltóság specifikus teológiai alapjaira, ahogyan azok a Kinyilatkoztatásban, illetve különösen Jézus Krisztus életében és tanításában megtalálhatók, ahogyan azt az Újszövetség bemutatja. Kulcsfontosságú itt az ószövetségi Teremtés könyve első fejezetéből az ember teremtéséről szóló beszámoló megerősítése: “Isten újra szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá… férfinak és nőnek teremtette őket”.
Isten képmására teremtve lenni – mondja a dokumentum – “azt jelenti, hogy olyan szent értékkel rendelkezünk, amely meghalad bármiféle szexuális, társadalmi, politikai, kulturális és vallási jellegű megkülönböztetést”. Az evangéliumok szerint ezt követte és alkalmazta Jézus nagyon is konkrét formában: “[Ő] lerombolta a kulturális és kultikus korlátokat, és visszaadta a méltóságot mindazoknak, akiket ’elutasítottak’ vagy a társadalom peremén állónak tekintettek”. Többek között ebbe a kategóriába tartoztak a leprások vagy a vámszedők, akik a rómaiak számára gyűjtötték az adót.
A Dignitas Infinita szerint a kitaszítottak és a fogyatékosok tiszteletének és szeretetének ez a hangsúlyozása “megváltoztatta a világ képét”, és sok intézményt és programot ihletett meg a rászorulók érdekében. A nyilatkozat ugyanakkor figyelmeztet egy napjainkban “egyre növekvő veszélyre” is – éspedig arra, hogy “az emberi méltóságot arra szűkítik le, hogy valaki másoktól függetlenül határozhassa meg saját identitását és jövőjét, nem véve figyelembe azt, hogy az emberiség családjához tartozik”.
Ebben a dokumentumban sok minden megérdemli, hogy elgondolkodjunk rajta. Igen sajnálatos, hogy a Times, a Post és az Associated Press tudósításaiból ezekről nem szerezhetünk tudomást. Amit a szöveg a szexről mond, az valóban figyelmet érdemel. Ahogyan viszont sok minden más is.
Fordította: Solymosi Judit
Forrás: The Catholic World Report
Josefayerbrider
2024. április 30. at 22:48
INRI,
kit érdekelenk a liberálisok lapjai a Times, a Post és az AP? Akkor is ha sokan azt olvassák? A Népszabadság anno és ma is…mindenki tudta, hogy (ma neo)marxista ateista lapok, föleg a keresztény és zsidó vallások 10 parancsolata elleni propagandalapok. Mindeféle ateista vélemények olvasatára kinek van ideje?
A vatikáni nyilatkozatok se kellenének mindíg mindennel foglalkozzanak. Ameddig a baba-mama hittanok hetente és a tipegö misék vagy családbarát misék vasárnaponként mindenhol nincsenek megszervezve, addig nem kell az okostojásszöveg-szexröl meg másról sem. A katolikus és a zsidó egyházak ´szerinti parancsoaltok (3) és tiltások (7) = 10 parancsolat, ezt már kb.1500+2024=3524 éve reszletesen taglalták és rögzítette´k. Ennek lényege: Az Úr a Jóteremtö minden embernek egyetlen Istene. Ö az örök völegény és mi emberek a menyasszony. Tehát az 1 férfi ezt utánozza majd le és jó-kellemes-örömteli-boldog házasságot fog ez az Ö 1 asszonyával eredményezni a (szex terén is és ami pedig más praktikákban utazik az házasság szentségét megkerülve az nem lesz boldog, csak egy ösztönkiélö-kiégett-valaki. Mert Vörösmartyval mondjuk ki: “Nézd a világot: annyi milliója,
S köztük valódi boldog oly kevés.
Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.
Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.
Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;
A látni vágyó napba nem tekint;
Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget:
Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt….
Amely majd (böseges) gyermekáldásban virágzik fel az a jó házasság-gyümölcsieröl ismeritek meg a fát…Butsy atya Levélen és Farkas (Lupusz) atya Dunaszigeten tudják, hogy hogyan kell a család és gyermekbara´t Miséket ünnepelni, ha valaki nem tudja akkor kérdezze meg tölük…Ez az elsö és a legfontosabb, a többit megadja sz Úr kegyelme….