Szabadon bánhat-e az állam a valósággal?

A valóság tagadása és következményei

A tervek szerint Németországban a jövőben mindenki szabadon határozhatná meg a saját nemét. Íme néhány alapvető gondolat a valóság irányított újradefiniálásának következményeiről.

Az ontológiai igazságok olyan lényeges objektív igazságok, amelyek senkinek a véleményétől nem függnek. Például egy emberről – néhány ritka kivételtől eltekintve – egyértelműen el lehet dönteni, hogy a két létező nem, a férfi és a női nem közül melyikhez tartozik. Ez olyan valóság, amely független a véleményektől, s melynek kimondása maga az igazság.

Azonban a társadalmi fősodor az utóbbi időben átvette a genderideológiát, amely távol áll a valóságtól és az igazságtól, s amely szerint a létező nemek száma tetszőleges és kettőnél nagyobb. Mi több, minden személynek joga van ahhoz, hogy a saját nemét akár többször is, tetszés szerinti rövid időn belül váltogatva meghatározhassa. És még ha ez őrült beszéd is, van benne rendszer.

A társadalmi folyamatok már csak olyanok, hogy idővel a normákat is alakítják, még a jogi normákat is. A német szövetségi kormány nemrégiben hozott döntése alapján olyan jogalkotási eljárás előtt állunk, amelynek eredményeképp a német parlamentnek törvényt kell elfogadnia arról, hogy az emberek csupán egy szóbeli nyilatkozat alapján egy másik nemhez tartozónak vallhatják magukat.

Az így létrehozott, jogi normákat adó valóság szöges ellentétben áll az igazsággal. Mindenkit, aki e törvény hatálya alá esik, az a veszély fenyeget, hogy objektíven hazudnia kell, vagy az igazság kimondásáért megbüntethetik. Ez újdonság! Eddig olyan igazságokat ismertünk, amelyeket nyilvánosan terjeszteni kirekesztéssel járt, de nem volt tilos kimondani őket. Eddig például bárki szabadon elmondhatta, hogy az abortusz egy gyermek halálát okozza. Ennek következtében az illetőt a nyilvánosság mellőzni kezdte, de nem büntették meg.

Aki tehát a jövőben egy női ruhába öltözött férfit, aki magát szóbeli nyilatkozattal nőnek nyilvánította, férfinak nevez, összeütközésbe kerül a törvénnyel, és meg is büntethetik érte. Ez nem más, mint a George Orwell 1984 című regényében szereplő igazságminisztérium jelenkori megvalósulása. Mert ahogyan ott az igazságot módosítgatják, a korábbi igazságokat pedig eltörlik, úgy Martint a jövőben Tessának fogják hívni, és soha nem is hívták Martinnak, sőt bárki, aki azt állítja, hogy Tessa Martin, és valójában férfi, a gondolatrendőrséggel találja magát szemben. Az itt említett példa persze teljes egészében a képzelet szüleménye. Bármiféle egyezés valós személyekkel csupán a véletlen műve.

A nyolcadik parancsolat így int minden keresztényt: “Ne tegyél hamis tanúságot felebarátod ellen.” Bizonyára senki sem fog pokolra jutni azért, mert polgári udvariasságból a szomszédban lakó transznőt az általa kívánt néven szólítja, és legalábbis úgy tesz, mintha elfogadná az illető által fantáziált nemet. Ezzel szemben bárki, aki nyilvánosságra hozza, hogy egy személy alattomos módon megtéveszti embertársait, és másnak adja ki magát, mint aki valójában, az üldöztetésnek lehet kitéve.

A polgári udvariasság határain túl, a lebontott valósággal való szembesülés veszélyeket is rejt magában. Az még viszonylag ártalmatlan következmény, ha a női úszóversenyeket a jövőben biológiai férfiak fogják uralni. Más a helyzet viszont akkor, ha a férfiak beléphetnek olyan, a nők számára védett helyekre, amelyek megteremtéséért esetenként fáradságos küzdelmet kellett folytatni. És úgy mellesleg a keresztény antropológia is a kukában landol. De kit érdekel ez már?

Minek foglalkozik mindezzel egy öreg, fehér katolikus férfi? Engem nem érdekelnek sem a női szaunák, sem a női öltözők (nekem azok túl hangosak). Ez sokkal mélyebbre nyúló kérdés, amellyel minden gondolkodó embernek foglalkoznia kell. Itt valójában sokkal többről van szó, mint a nők valóban nagyon fontos megvédése a tolakodó biológiai férfiaktól. Itt arról van szó, hogy az állam tényleg úgy bánhat-e a valósággal, ahogyan akar.

A szerző Peter Winnemöller újságíró és blogger, írása egy részlet a kath.net portálon 2023. augusztus 23-án megjelent cikkéből.
Fordította: Klausz Eszter
Forrás: vision2000.at