Prohászka Ottokár

Prohászka Ottokár: „Úgy szeretném kiszolgáltatni a szentséget, hogy viharozzanak s tüzet fogjanak a lelkek.”

Prohászka Ottokár: „Úgy szeretném kiszolgáltatni a szentséget, hogy viharozzanak s tüzet fogjanak a lelkek.”

„Szent és hatalmas székfoglalója a Szentléleknek a pünkösd ünnepe” Nem a  legmagátólértetődőbb dolgok egyike, ha megpróbáljuk beleélni magunkat abba az  érzületbe, amit a pünkösd, a Szentlélek eljövetelének ünnepe jelenthet egy püspöknek. Hisz ahhoz püspöknek kéne lenni. Annak a személynek, aki egyházmegyéjében egyedül illetékes a bérmálás szentségének kiszolgáltatásában. Aki a csodálatos tavaszi ünnepen évről-évre végig járja…

„Litániába szedtem minden kedvességét” – Prohászka Ottokár Mária-litániája

„Litániába szedtem minden kedvességét” – Prohászka Ottokár Mária-litániája

Prohászkának a Szent Szűz iránti tisztelete és szeretete lelki életének egyik legkarakterisztikusabb összetevője. Naplójegyzeteiben rendszeresen felbukkannak a Szent Szűzzel kapcsolatos elmélkedések, meditációk, imák, fohászok. Alkalmat adnak erre a liturgikus év Mária ünnepei, Krisztus életútjának állomásai, de ezektől függetlenül is találhatók ilyen témájú feljegyzések. Saját lelki beállítódása mellett, ami mindig is a döntő nála, közrejátszhatott ebben…

„…itt van a nagy látvány, Szent Erzsébet”

„…itt van a nagy látvány, Szent Erzsébet”

Árpád-házi Szent Erzsébetről szóló – 1981-ben, Rómában megjelent – könyve elején írta Puskely Mária: „Az eszmények és értékek csillaghullásának korát éljük. Mondhatnak-e még nekünk valamit a középkori szentek, így például Árpád-házi Szent Erzsébet?” Az 1231. november 17-én elhunyt, négy évvel később szentté avatott Erzsébetre egy több mint száz éves pápai dokumentum közlésével emlékezünk liturgikus emléknapján….

Önszeretet, felebaráti szeretet – Egy száz évvel ezelőtti beszédről

Önszeretet, felebaráti szeretet – Egy száz évvel ezelőtti beszédről

Száz évvel ezelőtt, 1922. október hetedikén az országos napilapok szinte mindegyike foglalkozott Prohászka Ottokár püspöknek azzal a beszédével, amely előző nap, az aradi vértanúk emléknapján hangzott el a pesti Vigadóban. Székesfehérvár püspökének beszédét a liberális lapok erős kritikával illették; a zsidó felekezeti sajtó élesen támadta, s a felebaráti szeretet parancsának félremagyarázásával vádolta Prohászkát. Mivel a…

Jeles magyarok – Szent István király örökségéről

Jeles magyarok – Szent István király örökségéről

Államalapító szent királyunk ünnepén a huszadik század első fele három jeles magyarjának gondolatait osztjuk meg az olvasóval: Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök egyik beszédéből és százhúsz éve megjelent vezércikkéből, a tragikus sorsú miniszterelnöknek, gróf Teleki Pálnak az 1939-es katolikus nagygyűlésen elhangzott előadásából, végül a mártírhalált halt, evangélikus vallású Bajcsy-Zsilinszky Endre egyik cikkéből idézünk egy-egy részletet. Prohászka…

Az igazi Pünkösd

Az igazi Pünkösd

Prohászka Ottokár sokszor írt, beszélt Pünkösd ünnepének üzenetéről – elegendő csak felütni összegyűjtött munkáinak köteteit. Aposztáziával, hitetlenséggel bútorozott korban lett országos hírű hitszónok; olyan korban, mely a materializmusra esküdött, s tagadta az eszményeket, az örök értékeket. Elmélkedések az Evangéliumról c. nevezetes könyvében olvassuk: „A Lélek nem iskolamester, hanem életelv; tudománya nem betű, hanem érzés, lelkesülés…

„Nemcsak rozsda van a világon…” –  Prohászka Ottokárra emlékezünk

„Nemcsak rozsda van a világon…” – Prohászka Ottokárra emlékezünk

95 évvel ezelőtt, 1927. április másodikán, virágvasárnap előtt egy nappal halt meg Prohászka Ottokár, „Magyarország apostola és tanítója” – ahogy síremlékén a latin felirat hirdeti. Nemcsak a hazai katolikus Egyház, hanem az egész magyarság vesztette el egyik nagy emberét. Még 69 éves sem volt. Utolsó interjújának és utolsó konferenciabeszédének néhány részletével emlékezünk Székesfehérvár néhai püspökére….

„Jó és áldott küldetés volt ez…” – Prohászka Ottokár püspök 1848-ról és Petőfi Sándorról

„Jó és áldott küldetés volt ez…” – Prohászka Ottokár püspök 1848-ról és Petőfi Sándorról

A mai márciusi ünnep bizonyos szempontból kivételes: háromnegyed év múlva ünnepeljük Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. Tudjuk, a költő neve és 1848 márciusának idusa elválaszthatatlan. Tudta ezt a magyar katolicizmus nagy alakja, Prohászka Ottokár püspök is, aki köztudottan Petőfi költészetének rajongója volt. Feltehetjük a kérdést: volt-e valaha valaki, aki a nagy nyilvánosság előtt, hálaadó ima…

„A tiszta lélek előkelő ház…”

„A tiszta lélek előkelő ház…”

„Az adventben a keresztény hit és gyengéd érzék a Boldogságos Szűzben először a vágyódó lelket tiszteli. Mikor a Boldogságos Szűznek szemérmes és alázatos vallomása után: Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint, az örök Ige testté lett, lángba borította annak a Szűznek szívét és lelkét; minden imája, minden érzelme, minden gondolata egy…

„Vagyok, leszek a Te trubadúrod” – 80 éve hunyt el Reményik Sándor

„Vagyok, leszek a Te trubadúrod” – 80 éve hunyt el Reményik Sándor

„Ötvenegy éves volt mindössze. Ha lehet beszélni külön erdélyi irodalomról, akkor az erdélyi irodalom legnagyobb fiát gyászolja elvesztésével. Ő volt az, aki utat, irányt, fényt mutatott a két évtizedes uralom sötét útvesztőjében a letargiába süllyedt magyarság számára. /…./ Ha volt költő, aki kétségbeesett jajkiáltással magára döbbentette ezt a kába álomba süllyedt nemzetet a trianoni tragédia…