Le kell-e mondani a szexualitásról nagyböjt idején?
A nagyböjti időszak különös hangsúlyt fektet a böjtre, az alamizsnálkodásra és az imádságra. De ez az időszak az önmegtartóztatás, tehát a nélkülözés ideje is. Ezért vannak, akik felteszik a kérdést, nem kell-e lemondaniuk a szexuális kapcsolatról is.
A 14 és 60 év közötti hívők számára a húsevéstől vagy a püspöki konferencia előírásai szerint más eledeltől való tartózkodás az év minden péntekjén kötelező, hacsak egybe nem esik valamelyik főünneppel; és hústilalmat és böjtöt kell tartani hamvazószerdán és nagypénteken, Urunk Jézus Krisztus szenvedésének és halálának napján. (1251.kán.) A szexuális önmegtartóztatást azonban a katolikus Egyház semmilyen formában sem írja elő, noha a középkorban még létezett ez a gyakorlat.
Azok a keresztények, akik ezt akarják böjti vállalásukká tenni, megtehetik. De az elhatározás legyen közös döntés gyümölcse, ahogyan Szent Pál mondja:
„Ne tartózkodjatok egymástól, legföljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy azt imádsággal töltsétek. Azután térjetek vissza egymáshoz, nehogy a sátán megkísértsen benneteket, mivel nem tudtok megtartóztatásban élni.”
1Kor 7,5
Forrás: Aleteia
INRI,
„Ne tartózkodjatok egymástól, legföljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy azt imádsággal töltsétek. Azután térjetek vissza egymáshoz, nehogy a sátán megkísértsen benneteket, mivel nem tudtok megtartóztatásban élni.”
(1Kor 7,5)
Mondta ezt egy olyan ember “Saulus-Paulus”-Gamaliel farizeus-irástudo, farizeus-tanitványa aki korának egy jeles ifju Rabbija volt. Aki kezdetben teljesen egyetértett a “Jézusi szekta” tagjainak üldözésével. A hit vedelmében. Mindaddig, amíg a damaszkuszélémenye=a (feltámadott)Jézussal való talákozása után a “poganyok=itt nemzsidók” apostola-hittéritöje-nem lett. (Mellékesen pedig) Jézusért lemondott a házasságról is, hogy jobban a közösség-é lehessen és kövesse -ebben a nötlen állapotában is- mesterét.
Ehez a témához egyszer Erdödy Imre atya is ugyanezt az utmutatást mesélte el az (utolagos) jegyesokatáson egy fiatal párnak. Akik a házaságkötés után mentek el hozzá. Mert a refi völegény (ifju férj) kedves illedelemes tisztelöje (is) volt ifjú “katolikus hajadaon=hagyományosan a hajadon egyben szüzet is lejlent(het)” arájának (néjének). Akit ismert és tiszteleben tartotta a “házas-tisztasági” elveit. Arájának, ki azonban tudatosan készült a hön vágyott frigyre az 1950-es évek végén (nem a középkorban) Magyarországon.
Az történt ugyanis, hgy a nászúton az ara közölte, hogy egy szerzetes-atya tanácsát kivánja köevtni, aki az elsö 3 házas hónapban is a teljes önmegrtatoztatás „nagy-kegyelmeit“ ajánlotta volt nekik egy korábbi lekigyakorlaton. A refi völegény ezt nem akarván elhinni elment egy elöre egyeztetett terminusban nejével a szerzetes atyához személyes megbeszélésre. Vicces- volt, hogy nem ismerte e klauzura szó jelentését, amit a kéznyujtáskor a szerezetes atya mondott neki, erre ö is bemutatkozott neki a teljes nevével. A szerzetes atya röviden megerösittte neki, hogy igen így áll a helyzet ezzel az „elsö 3 házas hónapban is a teljes önmegtartoztatás“ javasáltával amit továbbra is jónak gondol. Mielött az ifjú férj nem éppen udvarias „helyreigazátását“ követöen az ifju házasok elviharzottak a tanácsadásrol. Az asszonyka elment aztán urával az Erdödy atyához is…aki megnyugtatta a kedélyeket miután megtudta, hogy a fiatalok mésfél évig jártak volt jegyben. (Ugyancsak) Ezzel az idézettel: „Ne tartózkodjatok egymástól, legföljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy azt imádsággal töltsétek. Azután térjetek vissza egymáshoz, nehogy a sátán megkísértsen benneteket, mivel nem tudtok megtartóztatásban élni.” (1Kor 7,5)… Az ügyhöz tartozik még, hogy egy nögyogyász szexológus is „-tanácsot adott nekik“ a hogyan továbbra vonatkozoan is. A Dr. Fritz Kahn: „a szerelem iskolája“ szakirodalmát javasolván. Az ifjú házasok-nak boldog 39 év közös életük volt és 3 fiaikat nevelték fel. Magam véletlenül ismerem is öket. Az akkori ifjú házasok ma már nem élnek. Mára 24 unokájuk van (ami folymatosan emelkedö számot mutat).
Osli Mosolygos madonna könyörögj érettünk.