A keresztségben olyan spirituális erő rejlik, amely soha nem törölhető le.
Az elmúlt években megjelent egy kisebb mozgalom Európában és másutt, amelynek tagjai megpróbálják „keresztségteleníteni” magukat, visszaadni keresztségüket, és kérik törlésüket a keresztelést is rögzítő egyházi anyakönyvből. Ennek az aktusnak az a célja, hogy formálisan, hivatalosan is hátat fordítsanak neveltetésüknek, és teljesen elvágjanak minden köteléket a Katolikus Egyházzal.
Lehetséges ez a visszavonás?
A Katolikus Egyház Katekizmusa rögzíti, hogy „a megkeresztelt ember, mivel a keresztség által Krisztus tagjává vált, hasonlóvá vált Krisztushoz. A keresztség a keresztényt eltörölhetetlen lelki pecséttel (characterrel) jelöli meg, ami annak jele, hogy Krisztushoz tartozik. E jelet semmiféle bűn ki nem törölheti, még akkor sem, ha a bűn megakadályozza, hogy a keresztség az üdvösség gyümölcseit teremje. Az egyszer s mindenkorra kiszolgáltatott keresztséget nem lehet megismételni” (KEK 1272).
Ez azt jelenti, hogy ha valaki Isten ellen vétkezik és hivatalos formában is megtagadja őt, még ez a cselekedete sem törölheti el soha a keresztség által hagyott spirituális bélyeget.
A Katekizmus ezt azzal egészíti ki, hogy „az Úr karaktere (’Dominicus character’) pecsét, amellyel a Szentlélek jelölt meg minket ’a megváltás napjára’. A keresztség az örök élet pecsétje. A hívő, aki mindvégig ’megőrzi a pecsétet’, azaz hű marad a keresztség követelményeihez, a ’hit jelével’ halhat meg” (KEK 1274). A keresztség pecsétje nem garantálja a jegyet a Mennyországba, de örökre megjelöli az emberek lelkét, és Isten ezen pecsétnek megfelelően fogja megítélni őket.
Ezek alapján tehát, figyelemmel a keresztség állandó voltára, a pap nem törölhet senkit az egyházi anyakönyvből[1].
Ugyanezen okból egy embert soha nem lehet másodszorra is megkeresztelni[2]. Ha az első keresztelés érvényes volt, akkor azt a katolikust, aki hátat fordított hitének, nem kell újra megkeresztelni ahhoz, hogy ismét a nyájhoz tartozzon. Ha a gyónás szentségét valaki hűséggel elvégzi (és teljes mértékben eleget tesz a bűnei bocsánatáért reá rótt elégtételnek), akkor ez elegendő erővel bír ahhoz, hogy minden bűnt eltöröljön, és visszaállítsa a személy kereszteléskori ártatlanságát.
A bűneiket megbánó ateistákat és sátánistákat is örömmel visszafogadják Jézus Krisztus nyájába. Nincs szükség arra, hogy újra megkereszteljék őket.
Isten nagyon türelmes. Még ha nagyon messzire is elkóborolunk keresztségi fogadalmunktól, akkor is mindig követ bennünket. Ő az „Égi Vadászkutya”, aki igenis megkeres bennünket. Rajtunk áll, hogy megengedjük-e, hogy Isten ránk találjon, és befogadjuk-e szeretetét az életünkbe.
Forrás: Aleteia
Ezt a cikket Solymosi Judit önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul. Ha fordítóként te is csatlakoznál a Katolikus.ma médiamisszióhoz, akkor várjuk jelentkezésedet a Kapcsolat oldalon keresztül.
[1] Ugyanúgy, amint a polgári anyakönyvből sem lehet! (Szerk.megj.)
[2] Ha valakit egy másik keresztény felekezetben kereszteltek, és áttér a római katolikus hitre, őt sem kell újra keresztelni. (Szerk.megj.)
