Kövess minket itt is...

Az Istent keresőknek minden a javukra válik :)

Aktuális

Miért veszít el Franciaország kéthetente egy-egy vallási épületet?

Saint Ouen i Apatsag 2 Egyedi
Saint-Ouen-i Apátság - Fotó: Jorge Láscar via Wikimedia

Minden két hétben eltűnik egy vallási épület Franciaországban. Erre a következtetésre jutott Edouard de Lamaze, az Observatoire du patrimoine religieux (Vallási Örökség Felügyelet) nevű szervezet elnöke Párizsban.

Lamaze megkongatta a vészharangot a francia médiában, mivel fokozatosan eltűnnek a vallási építmények abban az országban, melyet az „egyház legidősebb leányaként” ismernek, mivel I. Klodvig frank király 496-ban vette fel a katolikus hitet.

Lamaze fokozott odafigyelésre szólított fel azt követően, hogy a normandiai Romilly-la-Puthenaye-ben található l6. századi Saint-Pierre templom a tűz martaléka lett. A tűz – mely a vélemények szerint véletlenül keletkezett – április 15-én volt, pontosan két évvel az után, hogy a párizsi Notre-Dame-ban felcsaptak a lángok.

Az emlékezetes képek az égő katedrálisról, amelyek 2019-ben körbejárták a földet, rámutattak a francia társadalomban mélyebben rejlő problémákra, nevezetesen a vallási emlékművek megóvásának hiányosságaira és a vallással szembeni növekvő ellenségességre.

Lamaze egy CNA interjúban elmondta, hogy azon túl, hogy kéthetente eltűnik egy-egy vallási épület – lebontják, átalakítják, tűz pusztítja el, vagy összeomlik – a tűzesetek kétharmadát gyújtogatás okozza.

Bár ezek a statisztikák Franciaország valamennyi vallási felekezetének épületeit magukba foglalják, a legtöbbjük katolikus, hiszen ezek jelentik a túlnyomó többséget Franciaországban, ahol megközelítőleg 45.000 katolikus templom és imahely van.

„Bár a katolikus műemlékek még mindig többségben vannak, Franciaországban 15 naponként épül egy mecset, míg ugyanebben a tempóban pusztul el egy keresztény épület” – mondta Lamaze. – „Olyan fordulóponthoz érkeztünk ezen a területen, amit figyelembe kell venni.”

Lamaze úgy gondolja, hogy átlagosan több mint két keresztény műemlék válik célponttá minden nap. Az esetek kétharmadában lopás, egyharmadában pedig megszentségtelenítés, meggyalázás történik.

A francia központi bűnügyi nyomozó egység legutóbbi adatai szerint egyedül 2018-ban 877 támadást jegyeztek fel katolikus vallásgyakorlási helyek ellen.

„Ezek a számok ötszörösükre nőttek mindössze 10 év alatt” – mondta Lamaze, és hozzátette, hogy 2008-ban 129 templomot rongáltak meg.

„Az 1970-es évek elején Michel de Saint Pierre író, újságíró kiadott egy könyvet ezzel a címmel: Églises en ruine, Église en péril (Romos templomok, veszélyeztetett egyház), amelyben riadót fújt. Azóta a helyzet tízszer, sőt százszor rosszabb.”

Jelenleg 5000 katolikus épületet fenyeget az a veszély, hogy eltűnik.

Nem csak a vallási helyek iránti fokozódó ellenségesség miatt létezik ez a probléma, hanem a hatóságok súlyos gondatlansága miatt is.

Ezt a helyzetet részben magyarázza az a tény, hogy az 1905-ös törvény értelmében az egyház és az állam szétváltak, és az önkormányzatokra szállt Franciaország egyházi épületeinek tulajdonjoga. Sok esetben ők azonban – kellő anyagi források hiányában – nem képesek fenntartani és gondozni azokat.

 „Ezeket az épületeket több, mint 100 éve nem tartották karban, sosem újították fel, nem intézkedtek a védelmükről lopás vagy tűz ellen” – mondta Lamaze, aki arra is rámutatott, hogy mindössze 15.000 katolikus hely tartozik a hivatalosan védett történelmi műemlékekhez, míg a másik 30.000 gyakorlatilag pusztulásra van ítélve.

Lamaze kiemelte, hogy egy másik jelentős és emblematikus példa ennek az örökségnek az elhanyagolására a normandiai Rouen tulajdonában álló Saint-Ouen-i Apátság, a gótikus építészet gyöngyszeme.

saint oueni apatsag
Saint-Ouen-i Apátság

„Ez az apátsági templom olyan különleges stílusú tetőzettel rendelkezik, amely még a Notre-Dame-énál is nagyobb. Egyszerűen lenyűgöző, még sincs ott semmilyen riasztóberendezés.”

„Erre is a pusztulás vár. Sírni tudna az ember!”

Így folytatta: „A tűzesetek száma azért is emelkedik meredeken, mert az épületek romosabbá válnak, és elhanyagolt állapotuk vonzza a tolvajokat, akik gyakran lopnak festményeket, szobrokat és aranykelyheket.”

Bár a katedrálisoknak kiemelt státuszuk van, és az állam tulajdonában vannak, ezeket sem kímélték az utóbbi években elharapózó tűzesetek, amelyek katolikus helyszíneken történtek. A 2019-es Notre-Dame-i tüzet megelőzte egy másik a dél-franciaországi Lavaur városában (Tarn megye) található Saint-Alain katedrálisban, majd 2020-ban tűz ütött ki a rennes-i és nantes-i székesegyházakban is.

„A jelenlegi kulturális miniszter azon fáradozik, hogy létrehozzon egy védelmi chartát, a helyzet azonban nagyon komoly, és sajnos nem látom sem azt, hogy igazán tudatában lennének a bajnak, sem a felelősségérzetet, amikor nemzeti örökségünk ilyen komoly veszélyben van”, mondta Lamaze.

„Valójában a vallásos aspektuson túl országunk kultúrája van veszélyben, mivel a művészetnek és építészetnek ezek a gyöngyszemei Franciaország lelkének és nagyságának elválaszthatatlan részei. És ha így folytatjuk, egy napon teljesen elpusztul ez az örökség. Mindent el fogunk veszíteni.”

Fordította: Eiben Ingeborg
Forrás: CNA

Klikkelj a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hirdetés Isten szava - napi ige sorozat

Friss

jusepe de ribera remete szent pall

Tanítás

A január 15-én ünnepelt Remete Szent Pálnak aránylag fiatal korában megadatott a fölismerés, hogy a hite, a megváltó Krisztushoz tartozás és az az üdvösség,...

Ferenc papa elesett Kozepes Ferenc papa elesett Kozepes

Ferenc pápa

A Szentszéki Sajtóiroda rövid jelentése szerint Ferenc pápa csütörtök reggel elesett lakóhelyén, a Szent Márta házban, de nem szenvedett csonttörést. Komolyabb sérülés tehát nem...

zirci ciszterci apatsag zirci ciszterci apatsag

Aktuális

2023 májusában Ferenc pápa Mauro-Giuseppe Lepori ciszterci generális apátot nevezte ki pápai biztosnak a Zirci Ciszterci Apátság élére, miután a Vatikán vizsgálatot indított a...

Kapcsolódó...

Vasárnapi ráhangoló

Vasárnapi ráhangoló – 2024. C év, Évközi 1. vasárnap Az elmélkedést mondja: Heiter Róbert Gottfried atya Készült olvasóink és a sorozat lelki kísérőinek támogatása...

Aktuális

A Catholic Heraldban és a Crux-ban egyaránt megjelent cikk írója, Charles Collins úgy vélekedik, hogy a szentáldozás körüli legújabb vitában az egyházi harcnak a...

Aktuális

2023 májusában Ferenc pápa Mauro-Giuseppe Lepori ciszterci generális apátot nevezte ki pápai biztosnak a Zirci Ciszterci Apátság élére, miután a Vatikán vizsgálatot indított a...

Egyház

A jubileumi év római eseményein való részvételhez és a Szent Kapun történő belépéshez minden zarándoknak ingyenes, névre szóló digitális kártyára lesz szüksége. * Cikkünk...