Kövess minket itt is...

Az Istent keresőknek minden a javukra válik :)

Életmód

4 dolog a tudományról és a Katolikus Egyházról, amiről tudnunk kell, és amit másokkal is osszunk meg

an old bible on a wooden table 2023 11 27 05 28 14 utc Medium

„Én inkább a tudomány pártján állok” – talán hallottad már ezt a mondatot. A jelenet valahogy így néz ki: találkozol valakivel; beszélgettek, és természetesen szóba kerül a hit témája; aztán jön a bombaként ható elutasítás: „nos, én inkább a tudomány híve vagyok, de nagyon érdekesnek találom…”. Puff neki!

Gyakran előfordulhatott, hogy fejedet vakargatva próbáltad kitalálni, hogy mi a csudára is gondoltak, amikor ezt mondták. A nekem legjobban tetsző, legkedvesebb verzió a következő: „Én inkább csak abban hiszek, amit a tudományos módszerekkel bizonyítottak, és ebben nem igazán illik bele Isten…”, vagy ahogy a Gaudium et Spes fogalmaz: „Igaz, hogy a természettudomány és a technika a maga módszereivel képtelen a dolgok végső gyökeréig hatolni, fejlődésük mégis tápot adhat bizonyos fenomenalizmusnak és agnoszticizmusnak azáltal, hogy kutatási módszerüket illetéktelenül a teljes igazság megtalálása legfőbb szabályának tekintik.”

4 tudnivaló és megosztandó dolog a tudományról és a katolikus egyházról:

1. „Szcientizmus” – a tudományos felfogás elsőbbsége a hitre alapozottal szemben

Kezdjük a technikai-filozófiai kérdéssel. „Szcientizmusnak” nevezik a tudományos ismeretek és technikák hatalmába vetett túlzott hitet. Ironikus, hogy maga az az állítás, hogy a tudomány módszertana lenne az egyetlen megbízható mód arra, hogy bármivel kapcsolatban tudásunk legyen, önmaga nem egy tudományos állítás, és tudományosan nem bizonyítható.

A tudományos kutatás több filozófiai feltételezésen alapul.

Ha valaki „inkább tudományos beállítottságú”, az azt jelenti, hogy kisebb jelentőséget tulajdonít a józan észnek, a tapasztalatnak, az ösztönnek, az érvelésnek és még sok minden másnak. Mindezek más módszerek arra, hogy megértsük a világot, és megfelelőek és fontosak, megtartandók bizonyos helyzetekben.

“Fenyeget a veszély, hogy a mai eredményekben túlságosan bizakodó ember megelégszik önmagával, és már nem keres magánál magasabbrendű értékeket.” (Gaudium et spes 57.)

2. Emberek

Az Egyház történetében sokan vannak, akik életművükkel tanúságot tettek a hit és a tudomány összeegyeztethetőségéről. Bemutatunk néhány embert, akik segítségedre lesznek, ha legközelebb az „Én inkább a tudomány híve vagyok” kijelentést hallod:

Georges Lemaître atya

Ha hallottál már a Nagy Bummról, az ősrobbanás elméletéről, akkor talán érdekel, hogy Georges Lemaître belga pap volt az az ember, aki először terjesztette elő a világegyetem tágulásának elméletét. Mivel az atya egyben csillagász és fizikaprofesszor is volt, ő volt az első, aki 1927-ben levezette az úgynevezett „Hubble-törvényt”.

Gregor Mendel atya

Gondolkodtál már azon, hogy mennyire hasonlítasz a szüleidre? Akkor valószínűleg valamikor már a genetikáról is szó esett. Nos, bemutatjuk Gregor Mendel atyát, egy Ágoston-rendi szerzetest, tudóst, a genetika modern tudományának megalapítóját. 1866-ban publikálta művét, amely kimutatta, hogy vannak olyan láthatatlan „tényezők”, amelyek előre kiszámítható módon eredményeznek jellegzetes látható tulajdonságokat – ezeket nevezzük ma géneknek.

Guy Consolmagno atya

Tudtad, hogy a Vatikánnak saját csillagvizsgálója van? Van! (Ld. korábbi cikkünket) A Vatikáni Obszervatórium a Szentszék által támogatott csillagászati kutatási és oktatási intézmény, amelynek székhelye az olaszországi Castel Gandolfóban található. Igazgatója Guy Consolmagno jezsuita atya, aki a Massachusetts Institute of Technology-n szerzett diplomát, posztdoktori kutatásait a Harvard College obszervatóriumában végezte, ahol tanított is. A jezsuitákhoz 1991-ben lépett be.

3. Mit mond a Katekizmus?

A Katolikus Egyház Katekizmusa is beszél a hit és a tudomány összeegyeztethetőségéről, amikor azt mondja, hogy „bár a hit az értelem fölött áll, mégsem lehet igazi ellentét a hit és az értelem között: ugyanaz az Isten, aki kinyilatkoztatja a titkokat és belénk önti a hitet, adta az emberi szellembe az értelem világosságát; Isten pedig nem tagadhatja meg önmagát, sem igazság nem mondhat ellent igazságnak.” (KEK 159)

És: „Mind a tudományos alapkutatás, mind az alkalmazott kutatás az ember teremtés fölötti uralmának fontos kifejezése. A tudomány és a technika értékes eszközök, amennyiben azokat az ember szolgálatára rendelik.” (KEK 2293)

4. Mit mond a Gaudium et Spes?

Mintha további bizonyítékokra is szükség lenne, a II. vatikáni zsinat Gaudium et spes konstitúciója azt mondja, hogy „amikor az ember bölcseleti, történelmi, matematikai vagy a természettudományos tanulmányokba merül, … jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberi család fölemelkedjék az igaznak, a jónak és a szépnek a világába és az egyetemes érték meglátására.”

Hát ez a helyzet! Az Egyház szereti a tudományt, és aktívan ösztönzi annak művelését. A tudomány segít megismerni az igazságot és jobban megismerni azt a szépséget, amelyben Isten a világunkat teremtette. Katolikusként bizalommal tölthet el bennünket az a tudat, hogy a tudományos ismeretek jó és igaz keresése révén az Egyház is nagyra értékeli ezt a módját a világ megértésének.

Fordította: Solymosi Judit
Forrás: CatholicLink

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Avatar photo

    Josefayerbrider

    2024. június 24. at 23:23

    INRI,
    fenn a cikben ez áll: „A tudomány segít megismerni az igazságot és jobban megismerni azt a szépséget, amelyben Isten a világunkat teremtette. Katolikusként bizalommal tölthet el bennünket az a tudat, hogy a tudományos ismeretek jó és igaz keresése révén az Egyház is nagyra értékeli ezt a módját a világ megértésének“.
    Megjegyzések: A Jóteremtö teremtménye a világ, ahol minden annyiban le´tezik amnyiben az Isten azt mágából részesiti…“A világ fizikai és kémiai törvényeken alapuló teremétését az Isten a matematika nyelvén írja“. (idézet Farkas István matematikus / Lupusz piar atya per Dunasziget)
    Sok-sok ember (persze csakis a saját szakterületén tudósok-vagy inkább tudatlanok), a „tudományra“ hivatkozva hagynak fel az Istenhittel. Számukra a „tudomány“ = az ö vallásuk. Pedig a természettudományok (matek-fizika-kémia) semmit sem mondanak az Istenröl és az ö parancsaolatairól. A tudományban hívök szerint a természeti törvények a végtelen idök óta fennálnak és az anyagra (minden láthatóra és mérhetöre) válatozatlanul hatnak. Az anyag is önmagátol származik és objektive=mindentöl függetlenül adott módon önmaga által keletkezett és a létokát egyedül önmagában hordja és egy idö után önmagából kitermelte a „tudatot“ vagyis az embert a végtelen nagyszámú variációk véletlenszerüegéböl…Ezt elhinni nagyobb hitre van szükség, mint Isetnben hinni, mert ez azonban egy alapvetöen téves állítás.
    Elöször is a la´thato és nemlátható de mérhetö létezök (a világegyetem) az Isten által teremtett törvények szerint mozognak, léteznek és változnak. Ahogyan a vonat is egy elöre magadott menetrend szerint jár. És nem fordítva. Vagy ahogyan a vonatok járnak úgy irják össze a megfigyelök a menetrendet? Soha. A tudomány ezeket a törvényeket csak lei´rja. Illetve törekszik ezeknek a törvényeknek állandó mefigyelésére és megismerésere.
    Arról nem is szólva, hogy csakis a vallás elsösorban a zsidó- és keresztény vallások vizsgálják és írják le tapasztalataikat arról, hogy az ember -mint a leghatalmasabb csodálatos létezö- hogyan viselkedjék a tudományok felismerése után az anyagi világ és egymás felé való közösségi életben. Hogy hogyan és mire használja fel a tudomány eredményeit az erkölcsi magasabb szintek elérése érdekében. Mert erre útmutatást a természeti törvények sem a természettudományok önmagukban nem adnak. Például a fizika vagy kemia söt a biologiai növény és állatvilag számára is (csaknem) teljesen ismeretlen az egymás iránti irgalom, szeretet, jóakarat és segíteni akarás. Az állatok táplálkozási lánca mindenik elött ismerös. Abban nincs irgalom. A ´husevö megeszi az áldozatát ha elfogja. A lián kiszivja a fák nedveit addig-addig, mig az kipusztul. A tudomány önmagában, nem egy mindenre kiterjedö rendszer, hanem inkább csak olyan felfedezésket tesz, amelyeket jóra és rosszra is fel használhatunk. A tüzzel füteni és gyújtogatni is lehet. A vizzel tüzet oltani és másokat vizbefujtani is lehet. Az ember dönti el, hogy mire használja öket. Honna van az embernek ehz támpontja vagy útmutatása. Mi szolgálja a jót és a rosszat? Erre csakis a metafizika=fizikán túli tudomány, tehát a teológia= Istenismeret ad választ. A meta ta phüszika szó szerinti jelentése: ‘a természet után való’. Szokták mondani, hogy a Krisztus elött 300 évvel élt Arisztotelész a polcai elöre a fizika könyveket rakta és utána a metafizikai 14 könyvét. Innen az elnevezés: “a fizika utáni könyvek”.
    Például az evilagban elfogadott és általános módon a vadon élö ragadozó állatok kegyetlennek tünö táplálkozási szokásit a tudomány csak semlegesen léirja. Ezek szokások megváltozása csak majd a messiás eljövetelének lesznek a jelei ill. következményei.
    Végül leszögezhetkük ahogyan a fenti cikkben is ez áll: “Az Egyház szereti a tudományt, és aktívan ösztönzi annak művelését.”
    Osli Mosolygós Madonna knyörögj érettünk. Mindszenty józsef bíboros érsek könyörögj érettünk.
    AVE
    IHS

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hirdetés Isten szava - napi ige sorozat

Friss

female hand on bible and twigs on light textured b 2023 11 27 04 58 13 utc

Lelkiség

Ferenc pápa már több mint húsz éve javasolja a katolikusok híveknek az imádkozásnak ezt a tévedhetetlen módszerét. Annak idején, amikor még Buenos Aires érseke...

caring father caucasian man dad trying to contact 2023 11 27 04 59 43 utc 1 Medium caring father caucasian man dad trying to contact 2023 11 27 04 59 43 utc 1 Medium

Család

Ha arra törekszik, hogy gyermekeit pozitív módon nevelje és megadja nekik a tiszteletet, néhány tanácsot adunk, hogy ez sikerüljön… még akkor is, ha ez...

handsome mature man in protective face mask prayin 2023 11 27 05 17 57 utc Medium handsome mature man in protective face mask prayin 2023 11 27 05 17 57 utc Medium

Lelkiség

Szentségimádás után ezek a szavak hangzottak el: „Jézus meg szeretne gyógyítani egy sötétbarna hajú férfit, akinek agydaganata van” – ennek hallatán megdermedtem. A személy,...

Kapcsolódó...

Vasárnapi ráhangoló

Vasárnapi ráhangoló – 2024. B év, Évközi 14. vasárnap Készült olvasóink és a sorozat lelki kísérőinek támogatása révén. Hasonló értékes tartalmakért, kérünk, támogasd a...

Vasárnapi ráhangoló

Vasárnapi ráhangoló – 2024. B év, Évközi 14. vasárnap Készült olvasóink és a sorozat lelki kísérőinek támogatása révén. Hasonló értékes tartalmakért, kérünk, támogasd a...

Zarándok podcast

Dr. Barsi Balázs atya, a Széchenyi és Stefánusz Díjas ferences szerzetes mélyen belemerült a keresztény hit és a lelki élet kérdéseibe a Zarándok Podcast...

Aktuális

A Vatikán hivatalosan is kiközösítette Carlo Maria Viganò érseket – jelentette be július 5-én, pénteken a Hittani Dikasztérium. A Vatikánban lefolytatott bíróságon kívüli büntetőeljárás...