„Én inkább a tudomány pártján állok” – talán hallottad már ezt a mondatot. A jelenet valahogy így néz ki: találkozol valakivel; beszélgettek, és természetesen szóba kerül a hit témája; aztán jön a bombaként ható elutasítás: „nos, én inkább a tudomány híve vagyok, de nagyon érdekesnek találom…”. Puff neki!
Gyakran előfordulhatott, hogy fejedet vakargatva próbáltad kitalálni, hogy mi a csudára is gondoltak, amikor ezt mondták. A nekem legjobban tetsző, legkedvesebb verzió a következő: „Én inkább csak abban hiszek, amit a tudományos módszerekkel bizonyítottak, és ebben nem igazán illik bele Isten…”, vagy ahogy a Gaudium et Spes fogalmaz: „Igaz, hogy a természettudomány és a technika a maga módszereivel képtelen a dolgok végső gyökeréig hatolni, fejlődésük mégis tápot adhat bizonyos fenomenalizmusnak és agnoszticizmusnak azáltal, hogy kutatási módszerüket illetéktelenül a teljes igazság megtalálása legfőbb szabályának tekintik.”
4 tudnivaló és megosztandó dolog a tudományról és a katolikus egyházról:
1. „Szcientizmus” – a tudományos felfogás elsőbbsége a hitre alapozottal szemben
Kezdjük a technikai-filozófiai kérdéssel. „Szcientizmusnak” nevezik a tudományos ismeretek és technikák hatalmába vetett túlzott hitet. Ironikus, hogy maga az az állítás, hogy a tudomány módszertana lenne az egyetlen megbízható mód arra, hogy bármivel kapcsolatban tudásunk legyen, önmaga nem egy tudományos állítás, és tudományosan nem bizonyítható.
A tudományos kutatás több filozófiai feltételezésen alapul.
Ha valaki „inkább tudományos beállítottságú”, az azt jelenti, hogy kisebb jelentőséget tulajdonít a józan észnek, a tapasztalatnak, az ösztönnek, az érvelésnek és még sok minden másnak. Mindezek más módszerek arra, hogy megértsük a világot, és megfelelőek és fontosak, megtartandók bizonyos helyzetekben.
“Fenyeget a veszély, hogy a mai eredményekben túlságosan bizakodó ember megelégszik önmagával, és már nem keres magánál magasabbrendű értékeket.” (Gaudium et spes 57.)
2. Emberek
Az Egyház történetében sokan vannak, akik életművükkel tanúságot tettek a hit és a tudomány összeegyeztethetőségéről. Bemutatunk néhány embert, akik segítségedre lesznek, ha legközelebb az „Én inkább a tudomány híve vagyok” kijelentést hallod:
Georges Lemaître atya
Ha hallottál már a Nagy Bummról, az ősrobbanás elméletéről, akkor talán érdekel, hogy Georges Lemaître belga pap volt az az ember, aki először terjesztette elő a világegyetem tágulásának elméletét. Mivel az atya egyben csillagász és fizikaprofesszor is volt, ő volt az első, aki 1927-ben levezette az úgynevezett „Hubble-törvényt”.
Gregor Mendel atya
Gondolkodtál már azon, hogy mennyire hasonlítasz a szüleidre? Akkor valószínűleg valamikor már a genetikáról is szó esett. Nos, bemutatjuk Gregor Mendel atyát, egy Ágoston-rendi szerzetest, tudóst, a genetika modern tudományának megalapítóját. 1866-ban publikálta művét, amely kimutatta, hogy vannak olyan láthatatlan „tényezők”, amelyek előre kiszámítható módon eredményeznek jellegzetes látható tulajdonságokat – ezeket nevezzük ma géneknek.
Guy Consolmagno atya
Tudtad, hogy a Vatikánnak saját csillagvizsgálója van? Van! (Ld. korábbi cikkünket) A Vatikáni Obszervatórium a Szentszék által támogatott csillagászati kutatási és oktatási intézmény, amelynek székhelye az olaszországi Castel Gandolfóban található. Igazgatója Guy Consolmagno jezsuita atya, aki a Massachusetts Institute of Technology-n szerzett diplomát, posztdoktori kutatásait a Harvard College obszervatóriumában végezte, ahol tanított is. A jezsuitákhoz 1991-ben lépett be.
3. Mit mond a Katekizmus?
A Katolikus Egyház Katekizmusa is beszél a hit és a tudomány összeegyeztethetőségéről, amikor azt mondja, hogy „bár a hit az értelem fölött áll, mégsem lehet igazi ellentét a hit és az értelem között: ugyanaz az Isten, aki kinyilatkoztatja a titkokat és belénk önti a hitet, adta az emberi szellembe az értelem világosságát; Isten pedig nem tagadhatja meg önmagát, sem igazság nem mondhat ellent igazságnak.” (KEK 159)
És: „Mind a tudományos alapkutatás, mind az alkalmazott kutatás az ember teremtés fölötti uralmának fontos kifejezése. A tudomány és a technika értékes eszközök, amennyiben azokat az ember szolgálatára rendelik.” (KEK 2293)
4. Mit mond a Gaudium et Spes?
Mintha további bizonyítékokra is szükség lenne, a II. vatikáni zsinat Gaudium et spes konstitúciója azt mondja, hogy „amikor az ember bölcseleti, történelmi, matematikai vagy a természettudományos tanulmányokba merül, … jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberi család fölemelkedjék az igaznak, a jónak és a szépnek a világába és az egyetemes érték meglátására.”
Hát ez a helyzet! Az Egyház szereti a tudományt, és aktívan ösztönzi annak művelését. A tudomány segít megismerni az igazságot és jobban megismerni azt a szépséget, amelyben Isten a világunkat teremtette. Katolikusként bizalommal tölthet el bennünket az a tudat, hogy a tudományos ismeretek jó és igaz keresése révén az Egyház is nagyra értékeli ezt a módját a világ megértésének.
Fordította: Solymosi Judit
Forrás: CatholicLink
Josefayerbrider
2024. június 24. at 23:23
INRI,
fenn a cikben ez áll: „A tudomány segít megismerni az igazságot és jobban megismerni azt a szépséget, amelyben Isten a világunkat teremtette. Katolikusként bizalommal tölthet el bennünket az a tudat, hogy a tudományos ismeretek jó és igaz keresése révén az Egyház is nagyra értékeli ezt a módját a világ megértésének“.
Megjegyzések: A Jóteremtö teremtménye a világ, ahol minden annyiban le´tezik amnyiben az Isten azt mágából részesiti…“A világ fizikai és kémiai törvényeken alapuló teremétését az Isten a matematika nyelvén írja“. (idézet Farkas István matematikus / Lupusz piar atya per Dunasziget)
Sok-sok ember (persze csakis a saját szakterületén tudósok-vagy inkább tudatlanok), a „tudományra“ hivatkozva hagynak fel az Istenhittel. Számukra a „tudomány“ = az ö vallásuk. Pedig a természettudományok (matek-fizika-kémia) semmit sem mondanak az Istenröl és az ö parancsaolatairól. A tudományban hívök szerint a természeti törvények a végtelen idök óta fennálnak és az anyagra (minden láthatóra és mérhetöre) válatozatlanul hatnak. Az anyag is önmagátol származik és objektive=mindentöl függetlenül adott módon önmaga által keletkezett és a létokát egyedül önmagában hordja és egy idö után önmagából kitermelte a „tudatot“ vagyis az embert a végtelen nagyszámú variációk véletlenszerüegéböl…Ezt elhinni nagyobb hitre van szükség, mint Isetnben hinni, mert ez azonban egy alapvetöen téves állítás.
Elöször is a la´thato és nemlátható de mérhetö létezök (a világegyetem) az Isten által teremtett törvények szerint mozognak, léteznek és változnak. Ahogyan a vonat is egy elöre magadott menetrend szerint jár. És nem fordítva. Vagy ahogyan a vonatok járnak úgy irják össze a megfigyelök a menetrendet? Soha. A tudomány ezeket a törvényeket csak lei´rja. Illetve törekszik ezeknek a törvényeknek állandó mefigyelésére és megismerésere.
Arról nem is szólva, hogy csakis a vallás elsösorban a zsidó- és keresztény vallások vizsgálják és írják le tapasztalataikat arról, hogy az ember -mint a leghatalmasabb csodálatos létezö- hogyan viselkedjék a tudományok felismerése után az anyagi világ és egymás felé való közösségi életben. Hogy hogyan és mire használja fel a tudomány eredményeit az erkölcsi magasabb szintek elérése érdekében. Mert erre útmutatást a természeti törvények sem a természettudományok önmagukban nem adnak. Például a fizika vagy kemia söt a biologiai növény és állatvilag számára is (csaknem) teljesen ismeretlen az egymás iránti irgalom, szeretet, jóakarat és segíteni akarás. Az állatok táplálkozási lánca mindenik elött ismerös. Abban nincs irgalom. A ´husevö megeszi az áldozatát ha elfogja. A lián kiszivja a fák nedveit addig-addig, mig az kipusztul. A tudomány önmagában, nem egy mindenre kiterjedö rendszer, hanem inkább csak olyan felfedezésket tesz, amelyeket jóra és rosszra is fel használhatunk. A tüzzel füteni és gyújtogatni is lehet. A vizzel tüzet oltani és másokat vizbefujtani is lehet. Az ember dönti el, hogy mire használja öket. Honna van az embernek ehz támpontja vagy útmutatása. Mi szolgálja a jót és a rosszat? Erre csakis a metafizika=fizikán túli tudomány, tehát a teológia= Istenismeret ad választ. A meta ta phüszika szó szerinti jelentése: ‘a természet után való’. Szokták mondani, hogy a Krisztus elött 300 évvel élt Arisztotelész a polcai elöre a fizika könyveket rakta és utána a metafizikai 14 könyvét. Innen az elnevezés: “a fizika utáni könyvek”.
Például az evilagban elfogadott és általános módon a vadon élö ragadozó állatok kegyetlennek tünö táplálkozási szokásit a tudomány csak semlegesen léirja. Ezek szokások megváltozása csak majd a messiás eljövetelének lesznek a jelei ill. következményei.
Végül leszögezhetkük ahogyan a fenti cikkben is ez áll: “Az Egyház szereti a tudományt, és aktívan ösztönzi annak művelését.”
Osli Mosolygós Madonna knyörögj érettünk. Mindszenty józsef bíboros érsek könyörögj érettünk.
AVE
IHS