Szereted a pesszimizmusodat? Vigyázz, mert nem fogod megismerni az örömöt

A cinizmus és a negatív életérzés olyan gyomok, amelyek gyorsan nőnek és fölébe kerekednek a szellemnek.

Miután sokat írok az interneten, azt hihetnétek, hogy hozzászoktam, de néha az olyan kommentelők, akik hívőknek tartják magukat, még mindig zavarba tudnak hozni.

Úgy tűnik számomra, hogy van a magukat kereszténynek nevező embereknek egy olyan csoportja, amely mintha elhatározta volna, hogy mindenhez negatívan viszonyul. Ha elmondod nekik a jó hírt: „Van egy őrangyalod, aki elkísér a mennyországig, vagy addig, amíg teljesen el nem utasítod Istent”, akkor az ilyen ember annyit mond: „Igen, igen, de vannak démonok is! Miért nem róluk írsz, ahelyett, hogy az optimista angyalaidról beszélsz?”

Van egy őrangyalod, aki csak érted van! Ne foszd meg magad attól a lehetőségtől, hogy megismerd a szeretetet és egyszerűen csak az őrangyalodra hagyatkozz, pusztán amiatt, hogy elmerülsz a negatív életérzésben. Kivéve persze, ha inkább vak maradsz a szeretetre, az odaadásra, amelyet egy életen át felajánl neked az Úr, nem az elért eredményeid miatt, hanem egyszerűen azért, mert értékes lélek vagy Isten előtt! Ne kicsinyeld le azt, amit Isten kínál neked, csak azért, mert már hozzászoktál a kételkedéshez. Értem én, hogy nagyobb biztonságban érzed magad a cinizmus páncéljában, ha „igen, de”-t mondasz mindenre, amit az Úr felajánl neked.

• Van előtted egy angyal: Jó, de mi a helyzet a démonokkal?
• Élsz és egészséges vagy: Jó, de meddig? Egy napon mindannyian elkezdünk betegeskedni és meghalunk.
• Ma a márciusi záporok remek éghajlati meglepetéseket tartogatnak számunkra: Igen, de az ember már azt sem tudja, hogy mit vegyen fel.

Igen, de semmi többet! Miért nem mondod inkább: „Köszönöm”, és vizsgálod felül a bizalmatlanságodból fakadó „igen, de” életedet, hogy meglásd mindazt, ami szép körülötted? Tedd magadévá egyszer s mindenkorra az „igen, de azért mégis”-t.

• Ma meg fogok halni és lehet, hogy először szörnyen szenvedek majd: Igen, de azért még itt áll előttem ez a csodálatos nap.
• Elő kell vennem a kabátomat és az esernyőmet: Igen, ámde látom a napot is a hópelyhek között, hallom az esőcseppek kopogását a háztetőkön, és látom az esőáztatta járdákat.
• Körülvesznek a démonok, akik el akarják pusztítani a lelkünket: Igaz, de van egy őrangyalom, és a Krisztus által alapított Egyház, akik megvédenek a démoni befolyásoktól.

Semmi sem könnyebb, mint pesszimistán, cinikusan, negatívan állni az élet dolgaihoz. Mindössze annyit kell tennünk, hogy kétségekkel, gyanakvással öntözzük virágainkat, és máris elnyomja őket a gyom, ami minden örömöt elpusztít, és már csak az „igen, de” marad.

A hála ápolása kicsit több munkát igényel; Néha meg kell tudnunk látni a gyomok között a finom szirmokat és rügyeket, amelyekből a legpesszimistább életben is igazi öröm fakadhat. Keresd ezeket a szirmokat! A téged aggodalommal eltöltő démonok akadályozzák, hogy meglásd csodálatos angyali társadat. Gondolkodj el ezen. A te negatív hozzáállásod hívja be életedbe a sötétséget, amelynek már nincs is sok dolga, hiszen te magad segítesz neki elrejteni a fényt előled.

Fordította: Ujvári Szonja
Forrás: Aleteia