Vajon a vallásosság jó hatással van az egészségre?
Sokak által elfogadott tény, hogy az egészséges lelkület jót tesz a mentális egészségi állapotunknak. Vajon ugyanez a vallásosságról is elmondható? – teszi fel a kérdést Graham Redding.
Nagyon hosszú időbe telt, amíg a világ belátta és elismerte azt a tényt, hogy a spiritualitás jó hatással van az ember egészségére.
Lelki gondozás
Aotearoa (Új-Zéland neve maori nyelven – a szerk.) egészségügyi rendszere egy holisztikus megközelítést alkalmaz, amit maori egészség-modellként (te whare tapa whā) foglalhatunk össze. Négy, egymással szoros kapcsolatban álló sarokköve van, ezek a fizikai, mentális, családi-társadalmi és spirituális dimenziók. A spirituális aspektus (taha wairua) nem csupán valamiféle opcionális, extra elem, hanem minden egyebet átsző.
Az egy dolog, hogy van egy modell, ám az ahhoz kapcsolódó irányelvek és konkrét megvalósítási mérföldkövek lefektetése egy következő lépés.
Egy 2022-es tanulmány – melyet Jacqui Tuffnell készített – kimutatta, hogy az új-zélandi egészségügyi rendszer lelkigondozási szolgáltatása nagyon vegyes képet mutat.
A kutatónő megfigyelte, hogy a lelkigondozás terén országszerte óriási eltérések mutatkoznak. A korábbi 20 területi egészségügyi testület közül nyolcnak egyáltalán nem volt lelkigondozásra vonatkozó politikája.
Az Interchurch Council for Hospital Chaplaincy (ICHC) (Egyházközi Kórházlelkészi Tanács) több mint 50 éve nagyszerű munkát végez a kórházi lelkészek támogatásában, ám politikai vákuumban és állandóan változó környezetben működik.
Egy nagyszabású kutatási projekt, melyet Richard Egan és Waikaremoana Waitoki egyetemi docensek vezettek, annak vizsgálatára irányult, hogy hogyan lehetne a lelkigondozás hatékonyságát növelni az egészségügyi szektorban.
Kutatásuk, munkásságuk fontosságát megerősíti az Ausztráliai és Új-Zélandi Pszichiátriai Királyi Kollégium (RANZCP) állásfoglalása, amely kiáll a vallás és a spiritualitás relevanciája mellett a pszichiátriai gyakorlat területén.
Az állásfoglalás rögzíti, hogy a vallásosság ill. a spiritualitás kulcsfontosságú ahhoz, hogy az egyének szükségleteit és támogatásukat holisztikusabb módon tudjuk megközelíteni és megérteni.
Kapcsolat a spiritualitás és a vallásosság között
Az ún. RANZCP nyilatkozat egyik fontos eleme a spiritualitás és a vallás közötti feltételezett kapcsolat.
A vallást úgy határozza meg, mint a spiritualitás intézményes formáját, amely egy közösség rendszereiből és gyakorlataiból áll, valamilyen felsőbbrendű, akár isteni, akár más örök irányadó létéhez igazodva.
Ez a kijelentés azonnal felvet egy kérdést: ha a spiritualitást a jobb egészséghez hozzájáruló tényezőnek tekintjük, vajon ugyanez a vallásosságról is elmondható? Vagy még konkrétabban: a vallásos életmód jót tesz az egészségnek?
A vallási, hitbéli törvények betartása és a jobb mentális egészségi állapot közötti kapcsolatot számos tudományos tanulmány bizonyítja.
Az előnyök közé tartozik, hogy az egyén élete értelmet és célt kap, hogy fokozott társadalmi támogatást élvez, valamint az, hogy a spiritualitás, illetve a vallásos élet hatékony leküzdési mechanizmusokat ad az élet nehézségeivel szemben, még a stresszcsökkentés területén is. Amikor az ember nehézségekkel küzd, szenved, a magasabb hatalomba vetett hit vigaszt és reményt nyújt.
Ügyelni kell azonban arra, hogy az előnyöket ne becsüljük túl. A túlzott vallásosságnak lehetnek káros következményei is.
A túlzott vallásosságon alapuló, gyógyulásba vetett hit a tudomány iránti bizalmatlansághoz, a hagyományos orvoslás elutasításához is vezethet. Az is előfordulhat, hogy késedelmesen veszik igénybe az orvosi kezelést, és akár életmentő kezeléseket is elutasítanak.
Sőt, akár az egyén hite is válságba kerülhet, ha a kért isteni beavatkozás nem következik be.
Ezen túlmenően, a „minden Isten által van elrendelve”-féle doktrinális meggyőződés gyakran szégyenérzetet válthat ki az egyénben akár a szexualitása, akár az életmódbeli döntései tekintetében. Ezek miatt van aztán titkolózás és fordulnak elő viselkedésbeli problémák, amelyek végül mentális egészségügyi problémákhoz vezetnek.
A mennyországgal és a pokollal kapcsolatos hiedelmek sokakban aggodalmat keltenek, mivel félnek a rájuk váró ítélettől, ill. attól, hogy „könnyűnek találtatnak”.
Különböző módokon lehet valaki vallásos
Egy, a vallásosságról és a spiritualitásról szóló egészségügyi tanulmányban egy mentálhigiénével foglalkozó brit lelkész, Ruth Bierbaum azt mondja, hogy fontos megérteni és tudatában lenni annak, hogy a vallásosságnak különböző módjai vannak.
Bierbaum a „kereső, kutató vallásosság” kifejezést használja az egészséges vallási forma leírására, amely integrálja az élet egészét, elfogadja a kérdéseket és a kételyeket, és lehetővé teszi, hogy azokat a tapasztalatok fényében újraértékeljék.
Ez a fajta hit a megértésre törekszik, nem olyan hit, amely egy merev hitrendszerbe lenne bezárva. Olyan hit, amely minden vizsgált területen bizonyítékokon alapuló kutatásra törekszik, szemben azzal, ha valakinek a hite egy „visszhangkamrában rekedt”. A kereső-kutató hitet a kíváncsiság vezérli, nem pedig a vak engedelmesség.
A kereső-kutató hit magában foglalhatja a hiedelmek felülvizsgálatát és az olyan kutató kérdéseket, mint például: „Ha Isten jó és mindenható, miért engedi meg a szenvedést? A bűneimért kapok büntetést? Azért szenvedek, mert szenvedésemmel a hitemet tesztelik?”
Az egészségügyben dolgozó lelkészek feladata, hogy segítsenek az embereknek eligazodni az egzisztenciális kérdésekben, és azokra a terepekre vezessék őket, amelyeket Bierbaum átmenetinek nevez, ahol bátorítják a kérdezést és az elgondolkodást, és ahol újragondolhatják az Istenről és önmagukról alkotott képüket. Ezáltal lehetőségük nyílik a spirituális növekedésre és mentális egészségük javítására.
Az utazás feltérképezése
A neves új-zélandi szerző, Joy Cowley a spiritualitást egy utazáshoz hasonlítja, a vallást pedig az utazást segítő térképhez.
Ahhoz hasonlít ez, mintha megkapnánk azokat a térképeket, amelyeket az előttünk járók rajzoltak, és utazásunk közben tesszük őket magunkéivá.
A térképen vannak jelzések, melyek éppoly hasznosak számunkra, mint elődeink számára voltak, ám más jelölések elavultak. Néhány új és elődeink által jelöletlen ösvény izgalmas, új távlatokhoz, látványokhoz vezethet. Utunk során mi magunk is új jelzéseket rajzolunk a képzeletbeli térképre.
Ez egy hasznos metafora a kutató vallásosságra. A vallás nem statikus. A térkép folyamatosan változik.
Azoknál, akik hitüket így élik meg, vallásos életük pozitívan hat az egészségükre. Tapasztalatuk pedig mindenképpen tiszteletet érdemel.
Fordította: Kántorné Polonyi Anna
Forrás: CathNews
INRI,
Vajon a vallásosság jó hatással van az egészségre?
A vallásosság=a vallás az egyének a valamelyik általa kiválsztott vallás szerint való életre törekvése
A „vallás” szó a latin „religio” szóból származik, amely többek között „Istenfélelem”, „Isten imádása” vagy „szentség” szóra fordítható.
Az ember “a héköznapjaiaban-tartósan” akar egészséges és boldog éltetet élni. Ez a boldogsag utáni vágy hajtja az embert elöre. Az egészség és a boldogság feltételezik egymást.
A vallásosság akkor lehet az egészségre jó hatással, ha elsöször is tisztázzuk azt, hogy mi és miért is jó? Ezt csakis egy norma-hoz való összehasonlítással lehet megállpítani. Az más kérdés, hogy ki milyen normának=szabályoknak akar megfeleleni?
Van aki semmilyneneknek, mert örül-ha nyugiba van és békén is hagyják, pl. a “hogy-vagy-ra” így felel: “ahogy mások akarják” …
Van aki arra vár, hogy megmpndja-vagy megparancsolják neki, hogy mit hogyan és mikor csináljon, mert elsö neki, hogy másonak megfelelejen, akiktöl a nyulgalmát és boldogságát megkapni véli…
Van aki soha nem is tudta, tudja, és a jövöben sem fogja tudni, hogy milyen normákkal kell(ene) összehasonlítva az életének bolodgságához való döntéseit meghoznia. Arrol, hogy mit és hogyan tegyen azért, hogy boldog legyen itt és most (is). Ahogy esik puffan: ami most épp jólesik nosza rajta azt kiélem és utána utánam az özönvíz…
A szerencsésebbeknek a szülei örökké szeretik egymást és ezáltal öt is. Azoktól megtanulja, hogy melyik normának (tiltásoknak és parancsolatoknak) való önkéntes engedelmeskedés álatal lehet már itt és most boldog. Erre van egy 5700 éves tapasztalata az emberiségnek. A zsidó és a keresztény norma, amit Mózes vett át a Jóteremtötöl a Sináj hegyen a 10 parancsaolat, eddig eddig kb. 4-5 milliárd emberet tett boldoggá itt és most az életében, és reményeik szerint ráadásnak pedig a mennyei Yerushalayimban az “idö fölötti létben is”.
Tehát nem mindegy, hogy melyik vallás szerint leszek vallásos. Akkor sem, ha ezt nagyban befolyásolja a neveltetésem (vagy nem-neveltetésem). Bizony vannak vallások amelyek beteggé tesznek. Vannak olyanok amelyek egészségessé. Azonban csakis akkor, ha valaki az erényes élet mellett dönt szándékai szerint, függetlenül a körülményektöl is. Aki tudja, hogy a Jóteremtö jó és önkéntes munkatásrsai lehetünk a teremtésben az Ö 4 parancsaolatának és 6 tiltásáak betartásával (ez a 10 parancsaolt amit köbe véstek) annak az eddigi 5.700 éves tapasztalatok szerint ez a meggyözödése hozzájár´ult az egészségének megörzeséhez is. Habár nem az egészség a legfontosabb a bolodgsághoz. Ezért van az, hogy a zsidók nem az “eg´szségdere” kocinntanak. Mert az egeszség elmulik, de az élet a fennmarad! Ök azt modják: la chaim! = az éltre! Minden valószínüseg szerint anno Jézus és barátai is így kocintottak.
Nehány tudományos vélemény a vallásról (A tudomány csak az ismeretek rendszerzése és morális ítéletekt csakis objektív igazságok alapján lehet hozni. Aki tagadja az objektív öröktöl fogva adott igazság létezését -Isten létezését- az csak a saját véleményét akaraja “tudományként eladni”. Azokból meg nagyon nagyon sokféle van.):
1_Marx Károly szerint a vallás a nép ópiuma (1848). Az opium kábitoszer: Értsd alatta: a kábíto szerek rendkívül veszélyesek az egyén egészségére, a szerhasználó közvetlen környezetére, de ezen túlmenően a bűnözés forrásaként különös veszélyt jelentenek magára a társadalomra is. (Az iskolában és a történelem, irodalom, világnézet, tudományos-szocializmus nevü vizsgákon a szocializmusban csak akkor kaptam jó jegyet, ha a Maxizmust-mint-egyetlen tudományos tanítást méltattam a többi babonás és hamis tanítás mellett. Az épitész föiskolán a tud.szoc. kötelezö vizsgaanyag volt 1948-1989 között Budapesten.) Eddieg ez a diktau´rákba torkollott világnézet kb. 200 millió ember halálát és többmilliárd ember szenvedéseit okozta.
2_Az egyik mai “30 éves tudományos vélemény” szerint: a “nyilt társadalom” a boldogság-os társadalom alapja, mert Isten pedig nincsen-ezért örök Isteni normák pedig nincsenek…mert “Az alapvető gyarlóság tétele szerint a tévedés elkerülhetetlen. A végső igazság az emberi elme számára elérhetetlen, azok az ideológiák, amelyek ilyet ígérnek, törvényszerűen tévednek.” Ezért a politikai kérdésekre nincsenek univerzálisan helyes válaszok, a földi boldogságot a kevert vallású, nyelvü és kulturáju népek egy társadalomban való együttélése adja meg a földön, “mennyeiek pedig nincsnek”. Sokak szerint ez azonban egészen másként van. Kellenek a helyi tradiciók a helyi társadalmakban. A vallásokat azok akarjak összekeverni, akik nem hisznek Istenben. Akkor pedig nekik “legyen ez mindegy”. Mert mindegyik vallásnak vannak igaz megállapításai Istenröl. A valla´sok összekeverése csak káoszt és zürzavart eredményez a feltételezett földi boldogság helyett.
3_ A “vallásos tudomány” (pl. a kb. 5.700 éves zsidó ószövetségen alapulo és katolikus tológia) szerint: az ember végcélja (boldogság) nem lehet pusztán az élettevékenység, mely a növényekkel közös, sem az érzéki élet, mellyel az állatok is rendelkeznek, hanem csakis valami sajátosan emberi, az értelmes természetnek megfelelő tevékenység. A boldogság teljességéhez ugyan kívánatosak a külső javak is (jóbarátok, jó származás, családi boldogság), de az erkölcsiség nem függ e külső feltételektől: az erényes ember sohasem lehet boldogtalan. – Az erényre való hajlam velünk született, de kifejlesztéséhez nevelés, szoktatás szükséges. A jellem kialakításának előfeltétele a jó állandó, következetes gyakorlása. E gyakorlás nem más, mint a jó egyre magasabb fokozatainak birtoklásáért tett erőfeszítés, a legföbb Jó=az Isten letézésének ismeretével. Az erkölcsiség harc, önfegyelmezés eredménye. Ennek akarati feltétele a szabadság. a megfontolás alapján történő választás kizárólag az értelmes ember képessége. Az akarat szabadsága kétségtelen. Vele szemben a szokás hatalma érvül nem hozható fel, mert a szokás is szabad akaratunkból származó cselekedetek által jön létre. Tehát az ember az önkéntes Isteni munkatársként a teremtésben megleli a földi boldogságát, ráadásnak mepig majdan a mennyeit is. (lásd 10 parancsolat!)
Az egészség fogalma:
1946-ban, a 61 ország részvételével megrendezett Egészség Konferencián, majd az 1948. április 7-n hatályba helyezett Egészségügyi Világszervezet (WHO) Alkotmánya szerint az egészég jelentése:
Az egészség föbb összetevöi:
biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő (automatikus és fáldalommmentes “egészséges”) működése, Orvosilag gyakorlatok által a jó iranyba idölegesen befolyásolható…a biológiai természettudomány ismereteinek felhaszánálásával (gyógyszerekkel, terápiás gyakorlatokkal is).
Ugyanilyen lényegesek az alábbi lelki metafizikai vagy sprituális egészség kialakulásához vezetö tanító-nevelö apai-anyai és pl. hittanári vagy egyházi nevele´s alapján, a jóirányba való földi és majdan ráadásnak idöfölötti egészségre vezetö gyakorlatok is.
lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele,
mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség,
emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége,
szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége.
Osli mosolygós Madonna könyörögj érettünk.
Egyetértek a hozzászólással!!!