Tud-e segíteni Hollerich bíboros abban, hogy összhangba hozza a német “Szinódusi Utat” a pápa által kezdeményezett globális szinódusi folyamattal?
A február elején Frankfurtban tartott meghatározó ülést követően a német “Szinódusi Út ” merészen halad előre. Egy fontos kérdés azonban továbbra is megválaszolatlan maradt: vajon hogyan illeszkedik bele ez a kezdeményezés a Ferenc pápa által indított kétéves globális szinódusi folyamatba, amelynek a végén a szinodalitásról szóló 2023-as szinódus áll?
A Szinódusi Út legfőbb döntéshozó szerve, a Szinodális Közgyűlés háromnapos ülésének a végén Georg Bätzing püspök, a német püspöki konferencia elnöke megkísérelt valamilyen választ adni erre a kérdésre.
“A Szinódusi Közgyűlés nagy egyetértéssel és örömmel fogadta, hogy létre fogunk hozni egy vegyes tárgyalócsoportot a Római Zsinati Titkárságnak és a németországi Szinódusi Út elnökségének felelős képviselői részvételével” – mondta február 5-én.
Bätzing elmondta, hogy Luxemburgban találkozott Jean-Claude Hollerich bíborossal és Mario Grech bíborossal. Mindketten kritikus fontosságú szerepet töltenek be a világméretű zsinati folyamatban. Ferenc pápa Hollerichet, Luxemburg érsekét választotta a szinodalitással foglalkozó zsinat általános jelentéstevői tisztségére, míg a máltai Grechet a püspöki szinódus főtitkárának választotta ki.
Egy, a püspöki szinódus főtitkárságának munkáját jól ismerő forrás szerint Grech részvétele a találkozón “része egy olyan találkozósorozatnak, amelyet a zsinat főtitkársága kíván tartani az egyes egyházakkal “, azzal a szándékkal, hogy “mellettük álljon, kísérje őket a zsinati folyamatban”.
Így például Grech beszédet is mondott az olasz püspökök legutóbbi közgyűlésén 2021 novemberében. A máltai bíboros több nemzeti püspöki konferenciának is előadást tart a globális zsinati folyamatról.
A munkacsoport létrehozásának gondolata része annak a közvetítésre törekvésnek, amelynek a célja a lehetséges németországi egyházszakadás elkerülése. 2019 júniusában Ferenc pápa 19 oldalas levelet intézett a német katolikusokhoz, amelyben rámutatott „a hit fokozódó eróziójára és romlására” Németországban. Felszólította az egyház tagjait, hogy álljanak ellen annak a kísértésnek, hogy a nehézségeket a struktúrák átszervezésével próbálják leküzdeni, és ehelyett foglalkozzanak az evangelizációval.
A február 3-5. között tartott Szinódusi Közgyűlésen a résztvevők olyan szövegtervezeteket szavaztak meg, amelyek a latin egyházban a papi cölibátus eltörlésére, a női diakónusok és női papok felszentelésére, az azonos neműek megáldására és a homoszexualitásról szóló katolikus tanítás megváltoztatására szólítottak fel.
A folyamat nem maradt visszhang és ellenállás nélkül. Kampány indult az “Új Kezdet” nevű német csoport kezdeményezésére (vö. Német Szinodális Út: felszólítás a női papok felszentelésének engedélyezésére – Katolikus.ma), amelyben hét kérdést tettek fel a Szinódusi Úttal kapcsolatban. „A keresztény egyház legközelebbi szakadása már itt leselkedik a sarkon. És ismét Németországból fog jönni” – mondták.
Hollerich kivételes helyzetben lehet a közvetítéshez. Egyrészt Luxemburgból származik, amely határos Németországgal, és közigazgatási nyelvei között a német is szerepel. Ő maga Németországban is tanult, így ismeri a német teológiai világot. Emellett folyékonyan beszél többek között olaszul is, és Ferenc pápához hasonlóan ő is jezsuita.
Amellett, hogy Hollerich a szinodalitásról szóló zsinat általános jelentéstevője, az Európai Unió Püspöki Konferenciái Bizottságának (COMECE) is elnöke. Ebben a minőségében szólított fel egy európai szintű zsinat összehívására 2021 februárjában, röviddel azelőtt, hogy a Vatikán bejelentette volna a kétéves globális zsinati folyamatot.
Amikor megtörtént a Vatikán 2021. májusi bejelentése, Hollerich elégedettségét fejezte ki, hogy “az Európai Unióban is lesz zsinati folyamat, a püspöki szinódus reformjának köszönhetően”.
“Az nem lehetséges – mondta az ACI Stampának, a CNA hírügynökség olasz nyelvű hírpartnerének – hogy az egyik püspöki konferencia halad előre, mások pedig nem”. Ezekkel a szavakkal nem túl rejtett módon a német Szinódusi Útra utalt, amely bizonyos értelemben leválasztotta a németországi egyházat a többi európai ország egyházától.
Hollerich legutóbbi nyilatkozatai éppen arra mutatnak, hogy közvetítésre törekszik az egyes kérdésekben, illetve az egymással ellentétes nemzeti érzékenységek között.
A Szinódusi Út tagjaival közös álláspontot elfoglaló Hollerich is követeli a homoszexualitásról szóló katolikus tanítás megváltoztatását.
A KNA német katolikus hírügynökség kérdésére, miszerint hogyan viszonyul “az Egyháznak ahhoz az tanításához, hogy a homoszexualitás bűn”, azt válaszolta: “Úgy gondolom, hogy ez helytelen. De azt is hiszem, hogy előre gondolkodunk a doktrinát illetően. Ahogy a pápa a múltban fogalmazott, ez a tanítás megváltoztatásához vezethet. Mert én azt hiszem, hogy ennek a tanításnak a szociológiai-tudományos alapja már nem helyes.”
Hollerich némileg nyitottnak mutatkozik a papi cölibátus eltörlésének kérdésében is. “Volt, amikor nagy támogatója voltam annak, hogy minden pap cölibátusban éljen – mondta a La Croix c. francia katolikus napilapnak – de ma már remélem, hogy léteznek ‘viri probati’ [érett, házas férfiak, akiket pappá szentelnek]. Ez mély vágyam. Azt hiszem, errefelé kell haladnunk, különben hamarosan nem lesznek papjaink. Hosszú távon el tudom képzelni az ortodoxia útját is, ahol csak a szerzetesek kötelesek cölibátusban élni.”
A női papokról kifejtette, hogy először is a probléma „nem az, hogy a nők papok legyenek-e vagy sem, hanem mindenekelőtt az, hogy van-e a nőknek valódi súlyuk a papságban, amely Isten egész megkeresztelt és megbérmált népét megilleti, és hogy ily módon gyakorolhatják-e a vele járó tekintélyt. Ez akkor azt jelentené, hogy a szentmisén prédikáljanak is? Én igennel válaszolnék.”
Egy további interjúban, amelyet a Herder Korrespondenz című német folyóiratnak adott, Hollerich elismerte, hogy a viri probati gyakorlatának és a női diakonátusnak a gyors bevezetése “az egyházszakadás veszélyét” hordozza magában. Hangsúlyozta, hogy semmi kifogása nincs a változások ellen, de azt mondta: “Végül is nem csak a német helyzetről van szó, ahol talán csak egy kis rész szakadna el. Afrikában vagy olyan országokban, mint Franciaország, sok püspök valószínűleg nem fogadná el.”
Az interjúkból úgy tűnik, Hollerich rokonszenvez a német Szinódusi Út irányával, de azt is sugallja, hogy szükség van békéltető közvetítésre a szélesebb egyházzal. A Herder Korrespondenz-nek adott interjúban például úgy nyilatkozott, hogy a német püspökök félreértették Ferenc pápát.
“A pápa nem liberális, hanem radikális” – jegyezte meg. “Az Evangélium radikalizmusából következik a változás.”
Hollerich már korábban is világossá tette, hogy egyes eszmék népszerűsítése a németországi egyházon belül nem tetszik neki. Például az interkommunió, a különféle keresztény felekezetekhez tartozók közös szentáldozásának a kérdésében Hollerich, aki a Sophia Egyetem rektorhelyetteseként éveken át Japánban élt, azt hangsúlyozta, hogy soha senkitől nem tagadta meg az áldozást, de soha nem koncelebrálna együtt egy evangélikus lelkésszel.
Egyértelműen nemet mondott az azonos nemű párok “esküvői megáldására” is, mert “mi úgy tekintjük, hogy a házasság csak egy férfi és egy nő közötti kapcsolat, egyesülés lehet”.
Szilárd álláspontot képviselt az abortusz kérdésében is, olyan kemény szavakat használva, mint Ferenc pápa, aki ezt a gyakorlatot ahhoz hasonlította, mintha valaki egy “bérgyilkost bérelne fel egy probléma megoldására”.
A Szinódusi Út vezetőiből és a Szinodalitásról szóló Zsinat szervezőiből álló munkacsoport felhasználhatná kiindulópontként Hollerich álláspontjait. De vajon ez elegendő lesz ahhoz, hogy a német kezdeményezést össze lehessen hangolni azzal a zsinati folyamattal, amelyet a pápa akar az egész Egyház számára? Ez egy döntő kérdés.
Úgy tűnik, a német Szinódusi Út tagjainak közelmúltbeli szavazatai kevés lehetőséget hagynak nyitva a további közvetítésre. De a globális zsinati folyamat jelenlegi szakasza a meghallgatásról szól. Az elképzelés az, hogy meg kell hallgatni minden álláspontot, hogy az ösztönözze a vitát. Végül azonban majd döntéseket kell hozni – és ezek a pápára hárulnak majd, amikor véget ér a kétéves folyamat a szinodalitásról szóló jövő évi római zsinattal.
Írta Andrea Gagliarducci, a CNA Katolikus Hírügynökség olasz újságírója és az ACI Stampa Vatikán-elemzője, a National Catholic Register külső munkatársa.
Fordította: Solymosi Judit
Forrás: CNA