Vajon Ratzinger bíboros egyik szövege, amely különbséget tesz a liturgikus és a nem liturgikus imák között, igazolhatja-e az azonos nemű párok nem liturgikus megáldását? Yves-Marie Couët atya, az Emmanuel közösség papja és a vannes-i egyházmegye plébánosa szerint biztosan nem.
Továbbra is élénk vita övezi a Fiducia supplicans nyilatkozatot. Egy nemrégiben megjelent vezércikkben Andrea Tornielli újságíró, a vatikáni média szerkesztőségi igazgatója a Hittani Kongregációnak egy 2000-ben kiadott szövegére hivatkozott, amelyben elismerik a liturgikus és nem liturgikus imák közötti különbséget – hogy igazolja azt a nem liturgikus áldást, amelyet a rendezetlen élethelyzetben lévő pároknak lehetne adni.
A szóban forgó dokumentum az Instrukció a gyógyító imákról (2000. szeptember 14.), amelyet Joseph Ratzinger bíboros írt alá II. János Pál pápa engedélyével. Ebben a szövegben a bíboros prefektus kétféle imát különböztet meg: „A gyógyulásért mondott imák liturgikusnak tekinthetők, ha megtalálhatók az Egyház illetékes hatósága által jóváhagyott liturgikus könyvekben; egyébként nem liturgikusak.” Úgy kell-e tekinteni ezt a megkülönböztetést, mint a nem liturgikus (vagy lelkipásztori) áldások létezésének előzményét azon „párok” számára, akik nem egyházi házasságban élnek, illetve azonos neműek? Természetesen nem. Ratzinger bíboros itt a gyógyulásért és a betegekért mondott imákat vizsgálja, szó sincs benne párokról.
Amit Isten jónak mond
Azt is meg kell jegyeznünk, hogy nem liturgikus áldások mindig is léteztek. A legelsőket a Teremtés könyve említi. Már jóval a rítusok bevezetése előtt léteztek az Egyházban. Az áldás, akár liturgikus, akár nem, etimológiailag azt jelenti, hogy Isten jót mond, jónak mond egy személyt vagy egy helyzetet (benedicere). A rítus használatának kérdése másodlagos, és nem befolyásolja azt a tényt, hogy Isten az, akit minden alkalommal megidézünk. Mindenesetre egy áldott helyzetnek összhangban kell lennie azzal, amit Isten jónak mond: mint például egy férfi és egy nő templomi házasságkötését.
Ha fontos az, hogy bűnös kapcsolatok soha ne részesüljenek áldásban, mert az ellentétes azzal, amit Isten jónak mond, akkor nem áldhatunk meg egyetlen azonos nemű „párt” sem. Mert egy pár mindig unión alapul, különben nem lenne pár. Ha megáldanánk ezt a párt, akkor Istent „rossz pásztorrá” tennénk, aki nem keresi a juhait, hanem éppen hogy tévútra vezeti őket. Krisztus ezzel szemben megkeresi az elveszett bárányt, és kimenti eltévedt helyzetéből.
A szexualitást a házasságban éljük meg
Az emberek részesülhetnek egyéni áldásban, hogy Isten segítse őket a bennük rejlő jó kibontakoztatásában, és ezáltal életmódjuk megváltoztatásában. Ami jelen esetben azt jelenti, hogy véget kell vetni a bűnös szexuális viszonyon alapuló párkapcsolatnak. Itt is megemlíthetjük a Tanítóhivatal folytonosságát. A katolikus egyház püspökeihez intézett, a homoszexuális emberek lelkigondozásáról szóló levelében (1986) Ratzinger bíboros így fogalmazott: „Az őt alapító és neki szentségi életét adományozó Urának engedelmeskedő Egyház a férfi és nő szerelmének és életet ajándékozó egyesülésének isteni tervét a házasság szentségében ünnepli. Egyedül és kizárólag a házasságban lehet jó a nemiséggel járó képességek használata. Ezért az a személy, aki homoszexuálisan viselkedik, erkölcstelenül cselekszik.”
Fordította: Görgényi Adél
Forrás: Aletaia
Josefayerbrider
2024. március 10. at 16:37
INRI,
kedves Ferenc pápa akit nagyon tisztelek, hogy 87 évesen naponta megharcolja azt, hogy kitart és nem mond le nagyon-nehéz és mára “eletveszélyes” munkájáról.
Egy moszelmizálodó európában. Ahol a sokgyerekes fiatal moszlimek befogadásra leletek, azzal visszélve át akarják venni a hatalmat az öshonos európaiak felett, poltikailag és vallásilag is. Ebben az E-Unio neomarxista parlamenetje, a zöldek-szoc-demek-komunisták-keresztényellenes vezetöi messzemenöen támogatják öket, mivel mára már nem kell nekik keresztény szavazó (aki képs volt ám sokszor kereszténydemokrata szavazó is lenni!), mert a moszlim magszavazza hatalmukat. Kihasználják a bejövöket az öslakosok ellen!
Namáné Ajweh= oh fáldalom! Ilyen Andrea Torinlli ujságíró magyarázza el majd, hogy mi a jó és a rossz???!!
Magam maradnék az egyházam és a zsidó-keresztény 10 parancsaolat 2000+3700 éves östalaján. Amnek alapján ez nem is volt soha vitatéma oly egyértelmü a homopasztoráció megitelése, minthogy:
helyesen az ész is ezt mondja nemcsak a hagyomány, hogy “Ha fontos az, hogy bűnös kapcsolatok soha ne részesüljenek áldásban, mert az ellentétes azzal, amit Isten jónak mond, akkor nem áldhatunk meg egyetlen azonos nemű „párt” sem. Mert egy pár mindig unión alapul, különben nem lenne pár. Ha megáldanánk ezt a párt, akkor Istent „rossz pásztorrá” tennénk, aki nem keresi a juhait, hanem éppen hogy tévútra vezeti őket. Krisztus ezzel szemben megkeresi az elveszett bárányt, és kimenti eltévedt helyzetéből.”
Tóthpál Ferenc
2024. március 11. at 11:56
+! Csak egy /de talán elfogadható megjegyzés/ a PÁRT és kapcsolatukat
NEM szabad megáldani!! Egyénileg külön-külön viszont igen, NEM liturgikus áldással mert Ő is
ISTEN gyermeke, aki még jó útra térhet. +!
Josefayerbrider
2024. március 11. at 16:51
INRI,
persze a szeretet az nagyon fontos. Mindekivel szemben. A személyeket meg kell áldani. Például valaki odamegy a paphoz és kéri annak áldását, meg kell kapja, ha nem valamilyen bünös szövetségre, hanem személyes lényére kéri azt…
De a tolvaj pl. ne vigye feszítövasát, álkulcsait, meg tolvajmaszkját az ilyen áldásra jelezvén, hogy ö bizony ezután is betör majd…
Az azonban ahogy pápai a homo-egyszeri-áldás-engedélyezés fogalmaz, hogy egy nyilvánvalóan látható homó-“pár lép elö és áldást kér akkor tilos kérdéseket nekik feltenni” és egyesével egymás mellett kötelezö öket megáldani 10-15 másodpercben az elismerése a bünös párkapcsolatnak. Ennyire bugyuta senki nem lehet, hogy ezt ne venné észre. De a gyakorlat németben osztrákban söt olaszban is e tekintetben egész más már vagy 30 éve:
A homoatya stoláján rajta van a szivárványbuzi kis jelkép, ahoz igyekeznek a bálint napon a leszbe-homo párok áldásért. Amaz meg meleg büszekséggel meg is jegyzi, “nem nézzük ám azt a 10 másodparcet amit a pápa most kitalált, végre kezd észhez térni adja mégalább is meglásd”, nyugodtan fogjátok meg egymnás kezét söt busszi-pusszi…” a rituláet pedig az atya és tanácsadói már rég kikisérletezték- Jonathán és David király szerelméröl is mondanak par meleg szót biliai alapon pontos idézettel (ami valóban félremagyrázható-barátságról tanuskodik)…
Megkérdeztem a Lubavicsi haszid zsidókat, hogy van ennek bármely homolegalizáló alapja az erdeti szövegekben? A válasz egyértelmüen az hogy lehet a szöveget csürni csavarni azonban homoerotikus legalizáló alpaja itt sem ´se máshol sem lehetö fel a bibliában!