Hogyan született ilyen gyors eredmény a választáson?
Jean-Paul Vesco bíboros, Alger érseke elmesélte, hogy véleménye szerint miért lehetett ilyen gyorsan megválasztani Péter 267. utódát.
„Nagyon jó pápánk van! Nagyon boldog vagyok, mint ahogyan a többi bíboros is! Óriási, csaknem egyhangú többség állt mögötte, az egész bíborosi kollégium támogatja! Hatalmas az öröm!”
– mondta a bíboros.
Az általános kongregációkon még felmerültek nézetkülönbségek, a meccs nem volt előre lejátszva, de nagyon gyorsan elérkezett az egység órája – mondta.
És melyek XIV. Leó erényei?
„Az új pápa nagyon gazdag tapasztalatokkal rendelkezik. 17 éves kora óta szerzetes, ismeri a közösségi életet. Mindenfélét kértek már tőle, mindent ismer, tanított, misszionált, rendet vezetett, dikasztérium élén áll, és akárhol csak megfordult, mindenhol jókat mondtak róla. Azt mondják, olyan ember, aki tud dönteni, de csapatban dolgozik. Amerikai, persze, de sok évet élt Dél-Amerikában, és egyébként is egy rend tagja– a szerzetesek identitása valami más, nem nemzeti identitás. … Mielőtt a konklávéra jöttem, megkérdezték tőlem, mit várok. Spontán módon azt válaszoltam, hogy úgy szeretnék Alger-ba visszatérni, hogy az legyen az érzésem: jó pápát adtunk a világnak. És ez megtörtént, meglett. Szép, békés konklávénk volt. És megvan a megfelelő pápa, egy egyszerű, szerény, békés ember.”
A katolikus Világegyház új arcától azt remélik, hogy hidakat épít Észak és Dél között. A szinodalitásról szóló szinódus 2024. októberi közgyűlésén mindenképpen olyan szereplőnek látszott, aki képes összhangot teremteni a „régi keresztény egyházmegyék” és a „missziós területek” között.
Az egyházfő gazdag tapasztalatokat szerzett sokéves működése során a 90 papot és 1,3 millió lakost számláló, észak-perui chiclayói egyházmegye élén. Az itt élők 83%-a katolikus. A perui püspöki konferenciában egyébként rajta kívül egy másik amerikai püspök is van.
Peru latin-amerikai léptékkel mérve viszonylag kis ország, noha területe Franciaországénál kétszer nagyobb. Ferenc pápa 2018 januárjában járt az országban, és ekkor ismerkedhetett meg jobban Prevost püspökkel, akit később 2021-ben magánaudiencián fogadott.
Prevost bíboros tagja volt a szinodalitásról szóló szinódusnak, ahol különösen aktív volt a püspökök kinevezéséről és kormányzásuk módjáról szóló vitákban. Az újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a kiválasztásnak szinodálisabbnak kell lennie, azaz minél több papot és szerzetest, illetve világiakat is be kell vonni a folyamatba. 2024-ben azt hangoztatta, hogy az északi félteke és az ún. „missziós” egyházmegyék püspökeinek közös képzésben kellene részesülniük, hogy erősebben artikulálódjon a kapcsolat Róma és a helyi egyházak között.
Ami a nők szerepét illeti, az amerikai bíboros Ferenc pápa nézeteit követi, azaz a priori kizárja a nők pappá szentelését, de több nőt helyezne felelős vezetői pozíciókba.