Ferenc papa audiencian Egyedi

Elemzés: Mi áll Ferenc pápa lemondásáról szóló pletykák hátterében?

A folyamatos pletykák ellenére senki sem erősítette meg, hogy Ferenc pápa olyan dokumentumot készítene, amely meghatározza egy emeritus pápa szerepét és feladatait. Arra sincsenek jelek, hogy Ferenc pápa hamarosan abbahagyná a péteri szolgálatot, mint ahogyan XVI. Benedek tette előtte.

Mindazonáltal egyes vatikáni források továbbra is lehetségesnek tartják ezeket a forgatókönyveket, különösen mivel úgy tűnik, hogy összefonódnak. A pápa lemondásáról szóló pletykák azokból a pletykákból erednek, amelyek az emeritus pápa státuszát definiáló lehetséges dokumentumról szólnak, ami viszont egy esetleges konklávéról szóló vitát is kivált.

Ha valóban dolgoznak egy dokumentumon az emeritus pápa szerepéről és funkcióiról, akkor az szigorúan őrzött titok. Egy megbízható vatikáni forrás szerint egy ilyen vállalkozás nem zárható ki, mivel lehetséges, hogy a pápa személyesen készíti el a dokumentum vázlatát, és csak annak elkészülte után adja át a közzétételért felelős hivataloknak.

Már egy ideje érezhető volt a nyomás az emeritus pápa státuszának pontosabb meghatározására. Egy alkalommal Andrea Grillo teológus odáig ment, hogy még azt is kérte, hogy az emeritus pápa “intézményes halálát” jelentsék ki, és panaszkodott, hogy XVI. Benedek folyamatosan nyilatkozgat, ami szerinte “beavatkozásnak” minősül.

Az emeritus pápa alakjának jobb szabályozására irányuló igény olyan körökből származott, amelyek Ferenc pápa támogatóinak vélik magukat, és amiatt aggodalmaskodtak, hogy XVI. Benedek nyilvános nyilatkozatai zavart kelthetnek Ferenc tekintélyét illetően. Ez a csoport különösen kritikusan állt ahhoz, amikor Georg Gänswein érsek, XVI. Benedek magántitkára “kivételesnek” nevezte a jelenlegi helyzetet, amelyet „aktív pápaságnak”, illetve “kontemplatív” pápaságnak írt le.

XVI. Benedek úgy döntött, hogy nem hoz szabályt arról, hogy mi lesz a szerepe lemondása után, de továbbra is viseli a fehér reverendát, és felveszi az “emeritus pápa” címet. Ez eltért attól a hagyományos elképzeléstől, hogy egy pápa visszatér a bíborosok sorába, amikor lemond a pápaságról. Legalábbis így gondolta XII. Pius, aki lemondólevelet hagyott hátra arra az esetre, ha a nácik megvalósítják az elrablásának tervét. “Ha megérkeznek, Pacelli bíborost viszik majd el, és nem XII. Pius pápát” – mondta állítólag.

Giovanni Cavalcoli olasz teológus szerint XVI. Benedek azért visel továbbra is fehéret, mert a pápaságot egy második püspökszentelésnek tekintette. Az emeritus püspökök végül is megtartják jelvényeiket és címeiket. Ezen értelmezés szerint ugyanez lenne a helyzet az emeritus pápával is,.

Ilyen formában XVI. Benedek arra is ügyelt, hogy ne befolyásolja az utódválasztó konklávét. Egy olyan bíboros, aki korábban pápa volt, részt vehetett volna a bíborosok konklávét megelőző ülésein, és így befolyásolhatta volna az utód kiválasztását. XVI. Benedek ezt soha nem tette meg.

Hogy Ferenc pápa mit fog tenni, az továbbra is rejtély. Ferenc pápa eddig soha nem akarta jogi szempontból definiálni az emeritus pápa fogalmát. Ugyanakkor szívélyes viszonyt ápolt XVI. Benedekkel, és mindig beleegyezett, amikor az emeritus pápa kérte, hogy véleményt nyilváníthasson. Az egyik első, vele készült interjúban 2014-ben Ferenc pápa azt mondta, hogy

“az emeritus pápa nem szobor, és részt vesz az Egyház életében”.

Akkor miért most merül fel az emeritus pápa intézményesítésének gondolata?

Úgy tűnik, ennek több oka is van. Az első Ferenc pápa egészségi állapotával kapcsolatos. Július 4-i műtétje után a pápa életerősnek és meglehetősen aktívnak tűnt az általános audienciákon és az augusztusi Angeluson. Ráadásul meglehetősen fárasztó budapesti és szlovákiai útra készül. Ennek ellenére – az általában jól informált Il Sismografo szavait használva – a pápa esetleges “degeneratív” és “krónikus” betegségéről szóló pletykák felgyorsították a következő konklávé természetéről szóló vitákat.

A konklávé szabályainak megreformálását a Ferenc-pártiak kezdték szorgalmazni. Először Alberto Melloni, majd Massimo Faggioli érvelt egy olyan konklávé mellett, amelyben a bíborosok hosszabb ideig lennének elszigetelve, már a konklávét megelőző félnyilvános találkozóktól kezdve, amelyek egy héten keresztül zajlanak, mielőtt a Sixtus-kápolnában a titkos eljárásra kerülne sor. Mindketten amellett is érveltek, hogy a megválasztott személy kihirdetése és elfogadása között teljen el egy bizonyos idő, hogy a megválasztott pápát át lehessen világítani, nincsenek-e “csontvázak a szekrényben”, amelyek aztán árthatnak pontifikátusának.

Folyik egyébként egy jogi vita bizonyos, egyes szakértők szerint kritikus hiányosságoknak tartott kérdésekről. Geraldina Boni, a Bolognai Egyetem egyházjogász professzora tanulmányt készített a témában.

Boni vatikáni körökben megvitatott tanulmánya bemutatja “annak okait, hogy miért kell sürgősen az egyház legfőbb törvényhozójának (a pápának) beavatkoznia két jogi hiányosság pótlása érdekében: az egyik “az Apostoli Szék szabályozása olyan esetekre, amikor a pápa “visszafordíthatatlan akadály miatt” ideiglenesen vagy véglegesen nem tudja gyakorolni hivatalát, a másik pedig “a hivataláról lemondott római pápa jogi státuszának szabályozása”.

Röviden: mi a teendő akkor, ha egy pápának olyan betegsége van, amely kihat értelmi képességeire és akaratára? És mi a státusza az emeritus pápának?

Boni professzor tanulmányáról egyre gyakrabban beszélnek, és ez Ferenc pápa lemondásáról szóló pletykákhoz vezetett. A logika a következő: Ha az emeritus pápa státuszáról vita indult, akkor ez azt jelenti, hogy a pápa le akar mondani.

Tény, hogy soha nem voltak arra utaló jelek, hogy Ferenc pápa le akarna mondani. A pápa úgy nyilatkozott a Nelson Castrónak adott interjúban, amely a “La Salud de los Papas” (“A pápák egészsége”) című könyvben jelent meg, hogy úgy látja magát, mint aki “pápaként, hivatalban levő vagy emeritus pápaként” fog meghalni.

Egy argentin pap szerint, aki Ferenc pápát még Buenos Aires-ből ismeri, “egyetlen oka lehet annak, amiért Ferenc pápa lemondana: az, hogy befolyásolni tudja az utódjának a kiválasztási folyamatát”.

Ez egy kissé kemény olvasata Ferenc pápa személyiségének. Ha azonban a feltételezett új szabályok szerint az emeritus pápa valóban visszalép a bíborosok sorába, akkor jelenléte a konklávé előtti általános csoportosulásokban minden bizonnyal befolyásolhatja bíborostársai választását.

Vajon mennyi mindebből a pletyka, és mennyi az igazság? Először is, igaz, hogy a pápa egészségi állapotára súlyos csapást mért a betegség, és maga Ferenc pápa kezdte el felgyorsítani a döntéshozatalt néhány kérdésben arra az esetre, ha valami történne.

Vatikáni források azt mondták a CNA katolikus hírügynökségnek, hogy most arra számítanak, hogy nagyon gyorsan lezárják a Kúria reformjának végtelennek tűnő folyamatát. Ez szeptember vége és október eleje között történhet meg. Október elején új konzisztóriumi ülést tartanak 5-6 új bíboros kinevezésére, majd “kemény hangvételű döntések sorozata” várható, mint a Traditionis Custodes kiadása esetében.

Egy forrás szerint “arra senki sem számít, hogy a pápa a közeljövőben meghal vagy lemond. De mindenki arra készül, hogy ne érje meglepetés, amikor ez megtörténik”.

Fordította: Solymosi Judit
Forrás: CNA

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.