Az amerikai pápa

Robert Francis Prevost bíboros a XIV. Leó nevet vette fel.

Robert Francis Prevost bíborost a katolikus egyház 267. pápájává választották. A XIV. Leó nevet vette fel, és első köszöntésében a „Békesség nektek!” üzenettel fordult a világ felé.

A Chicagóban született 69 éves XIV. Leó az első pápa, aki az Egyesült Államokból származik, bár életének jelentős részét misszionáriusként Peruban töltötte.

XIV. Leó pápa a Szent Péter térre néző loggián jelent meg, a hagyományos piros mozettát (főpapi vállgallért) viselve. A szokásoktól eltérően beszédét kezdetben olvasta, de később rögtönözve folytatta.

Magabiztos hangon elmondott beszédében a békéről, a feltámadásról és elődje, Ferenc pápa tanúságtételéről szólt.

Az új Szentatya Hippói Szent Ágoston mondását idézve utalt arra, hogy Ágoston-rendi szerzetes: „Veletek keresztény vagyok, értetek pedig püspök.”

XIV. Leó pápa abban is eltért a szokástól, hogy olasz nyelvről spanyolra váltva köszöntötte korábbi perui, Chiclayói Egyházmegyéjét.

Visszaváltva az olasz nyelvre, emlékeztetett arra, hogy május 8-án van a Pompeji Szűzanya ünnepe, és vezetésével a téren összegyűlt zarándokok elimádkozták az Üdvözlégy Máriát.

Ezután a pápa Urbi et Orbi áldást adott.

Az új pápa nevét a bíborosi kar protodiakónusa, Dominique Mamberti bíboros jelentette be. Az utolsó Leó nevet viselő pápa – XIII. Leó – 1903-ban halt meg.

Az 1960-as években, Robert Francis Prevost gyermekkorában chicagói családi otthonukban nagyon sok pap fordult meg. Vonzották őket az ellenállhatatlan ételek, amelyeket Robert spanyol származású édesanyja, Mildred Martínez készített.

A papság gondolatát R. F. Prevost már fiatal korában fontolgatta, és nemcsak azért, mert sok egyházi ember volt körülötte. Ott volt apja, Louis Marius Prevost példája is, aki francia és olasz gyökerekkel rendelkezett, és hitoktatóként szolgált. Robertnek magának is voltak pozitív tapasztalatai a plébániai élettel, rendszeresen ministrált , és a plébániai iskolába járt.

Mikor meggyőződésévé vált, hogy papi hivatása van, azt is mérlegelnie kellett, hogy egyházmegyés pap legyen, vagy szerzetesrendhez csatlakozzék. Némi vívódás után úgy döntött, hogy egy ágostonrendi kisszemináriumba (hivatásgondozó középiskolába) lép be, mert nagyra tartotta azt, hogy a rend nagy hangsúlyt helyez az egységre, a közösségre és Hippói Szent Ágoston tanításaira.

A római Angelicumba küldték kánonjogot tanulni, ahol 1982-ben Jean Jadot érsek, a Vatikán Nem Keresztények Titkárságának (ma a Vallásközi Párbeszéd Dikasztériuma) ideiglenes elnöke szentelte pappá.

Tanulmányai befejezése után meghívták, hogy dolgozzon Peru északnyugati részén, a Chulucanas Területi Prelatúrában, amelynek erős kapcsolata volt az amerikai Ágoston-renddel. Beutazta az egész országot, járt a dzsungelben, a hegyekben és a tengerparton. Így pecsételődött meg Peru népe iránti szeretete, ami végül arra vezette, hogy az állampolgárságot is felvegye. Egy évtized leforgása alatt Prevost atya házfőnökként, képzési igazgatóként, novíciusmesterként, bírósági helynökként és professzorként is szolgált.

1999-ben az Ágoston-rend középnyugati tartományának perjelévé választották. Egy évvel azután, hogy e tisztségbe került, a főegyházmegye kérésére engedélyezte egy papnak, aki kiskorúakat zaklatott szexuálisan, hogy az egyik chicagói parókián lakjon, fél háztömbnyire egy katolikus iskolától.

2001-ben Prevost atyát a világszerte elterjedt Ágoston-rend generális perjelévé választották, ezt a tisztséget két hatéves cikluson át töltötte be.

2014-ben Ferenc pápa a Chiclayoi Egyházmegye apostoli kormányzójává nevezte ki, ezzel visszahelyezve őt Peru északnyugati részére. Egy évvel később Robert F. Prevost püspöke lett az egyházmegyének, amely magában foglalja Peru egyik legnagyobb városát éppúgy, mint nyomornegyedeket és vidéki területeket. A Chiclayoi Egyházmegyében egyesek később azzal vádolták Prevost püspököt, hogy 2022-ben nem indított vizsgálatot két pap ellen felhozott bántalmazási vádjaik ügyében. Amikor az esetek 2024-ben bekerültek a nemzetközi hírekbe, az egyházmegye határozottan tagadta állításukat.

 Robert F. Prevostot 2020-ban kinevezték a Püspöki Dikasztérium tagjává. Később Ferenc pápa elmondta neki, arra gondol, hogy őt választja a Dikasztérium vezetőjévé, és őrá bízza a latin rítusú püspökök kiválasztását az egész világon (kivéve a missziós területeket, amelyeket az Evangelizációs Dikasztérium fed le).

Robert F. Prevost ezt válaszolta a pápának: „Akár úgy dönt, hogy kinevez, akár úgy, hogy ott hagy, ahol vagyok, örülni fogok; de ha arra kér, hogy vállaljak új szerepet az Egyházban, el fogom fogadni.”

Prevost hozzáállását az engedelmességi fogadalom formálta, amelyet akkor tett, amikor elkötelezte magát az Ágoston-rend mellett. E fogadalom fontosságát papnövendékként fogta fel, amikor egy bölcs, idős pap azt mondta neki: „Fiatal emberként a cölibátus lesz a nehezebb számodra. De később meglátod, hogy az engedelmesség megélése a legnehezebb dolog.” Elhatározta, hogy mindig azt teszi, amit kérnek tőle, mind a renden belül, mind általában az Egyházban.

Amikor a Püspökök Dikasztériumáról beszélgettek, Ferenc pápa arra kérte Prevostot: „Imádkozz, hogy jó döntést hozzak”. A pápa 2023-ban nevezte ki prefektussá, Marc Ouellet kanadai bíboros utódjává. Prefektusként Robert F. Prevost a Latin-Amerikai Pápai Bizottság elnöke is volt, erre a szerepre kiváló felkészültséggel rendelkezett. Prevost feladatának tekintette, hogy olyan embereket találjon, akik megtestesítik Ferenc pápa püspökökkel kapcsolatos ideáljait, azaz olyan főpapok legyenek, akik szoros kapcsolatban állnak Istennel, püspöktestvéreikkel, papjaikkal és nyájukkal. Munkáját nehezítette, hogy a püspöknek kiszemelt papok közt egyre nő a felkérést elutasítók aránya.

Amikor Robert Prevost néhány hónappal hivatalba lépése után megkapta a vörös bíborosi kalapot, sajnálkozott, hogy most olyan kevés szabad ideje van.

„Eléggé amatőr teniszezőnek tartom magam” – mondta egy riporternek – „Mióta elhagytam Perut, kevés alkalmam volt edzeni, úgyhogy alig várom, hogy visszatérhessek a pályára.”

Fordította: T. Nagy Edit
Forrás: The Pillar