Helstáb Ákos a Zarándok podcastben: Így legyünk sikeres szülők, pedagógusok!

Hamarosan indul a Zarándok.ma új videósorozata „Nevelés és Tudomány, szülők iskolája” címmel. Erről szóló korábbi hiradásunk itt olvasható.

A Zarándok podcastben a sorozat házigazdájával, Helstáb Ákossal beszélgetett Harasztovics Arnold a Zarándok.ma főszerkesztője. Helstáb Ákos iskolaigazgató, 30 éve pedagógus, biológia-testnevelés szakos tanár, organikus pedagógia szakértő, négy leánygyermek édesapja.

A sorozat nevelési kérdéseket vizsgál, főként az organikus pedagógia, részben az agykutatás, részben a pszichológia szempontjából arra fókuszálva, hogy hogyan legyünk jobbak: jobb szülők, jobb nagyszülők, jobb tanárok.

A szülőknek is meg kell tanulniuk, hogy mit miért tegyenek és mit miért, meddig engedjenek. Mert a szocializáció, amelyben felnővünk meghatároz minket későbbiekben is.

A szülők nevelésével is foglalkozni kell, hiszen a „nevelt nevelő” fontos elv a pedagógiában, hiszen a tanárok mellett a szülőknek is nevelődnie kell. A nevelés és nevelkedés életen át tartó folyamat, különösen, ha jobb szülővé akarunk válni. –vallja Helstáb Ákos.

Az organikus pedagógia egy szemléletmód, amely új fénybe helyezi a nevelést. Ma egy uniformizált rendszerben próbálunk megfelelni különböző sztenderdeknek és elvárásoknak. Ugyanakkor mindannyian egyediek és mások vagyunk, különböző tudásokkal, kompetenciákkal, ennél fogva a kurdarc eleve kódolva van a rendszerben, hiszen nem minden intelligencia területen tudunk egyformán kiemelkedő teljesítményt nyújtani. Így, ha abban mérnek bennünket, amiben kevésbé vagyunk jók, akkor nyilvánvalóan kudarcot vallunk. És ha sikertelenséget élünk meg akkor az énképünk is sérül. Az organikus pedagógiában éppen az a nóvum, hogy személyre szabott szemléletre tanít, amit a nevelésben-tanításban érvényre lehet juttatni.

Ebben a szemléletben a pedagógus, a szülő előadóból facilitátorrá válik, aki már nem számon kér, hanem segít és ösztönöz.

Az a szülő, aki a Zarándok.ma oldal most induló sorozat előadásaiba bekapcsolódik megértheti azt is, hogy szülőként miért úgy működünk, ahogy, milyen szocializációk mozgatnak bennünket, és mik azok a rossz sémák, amikkel szakítani kell a nevelésben. Ha ezek tudatosulnak bennünk, akkor el is tudjuk kerülni őket. Tudatosíthatjuk, hogy mit miért teszünk és annak mi lesz a következménye.

Az organikus pedagógia által olyan módszereket kapunk a kezünkbe, egy olyan szemléletváltáshoz segít hozzá, amely által tudatosabb, jobban felkészült szülőkké válhatunk.

Szót ejtünk a sorozatban arról, hogy szemben a mai oktatási keretekkel az organikus pedagógia az emberi életet folyamatában és annak változásában szemléli. Úgy gondolja, hogy minden egyes személynek más az életritmusa, fejlődésének üteme. Nem sürget, tiszteletben tartja a személyt. A mai oktatási rendszer nem engedi a hibát, a tévedést, ebben a teljesítménykényszerben sérül az énkép (nem vagyok elég okos, nem vagyok elég jó, szerethető). Ez sokszor a csalásban végződik, hiszen megpróbáljuk kijátszani a rendszert. Az organikus pedagógiai szemlélet abban is segít, hogy a jelenlegi, külső motivációs rendszert, amelyben azért tanulunk, hogy jelest kapjunk, vagy azért cselekszünk, hogy eredményt tudjunk felmutatni, le tudjuk cserélni egy belső motivációs rendszerre, azaz arra, hogy a tudásért és tudás öröméért tanuljunk.

Az organikus pedagógia módszerével és a gamifikációval a belső motivációt mozgathatjuk meg.

Mindezt a szülő-gyerek kapcsolatban is meg lehet és meg is kell valósítani. Említhetném például azt a szülői magatartást, amely a jó jegyeket várja el a gyermektől és nem érdekli, hogy örömét leli-e a tanulásban. Ez sokszor a kapcsolatot is megbélyegzi. Sok szülő a saját álmát próbálja megvalósítani a gyerekén keresztül, és ezzel kapcsolatban magas elvárásokat támaszt. Magunk is belehajszoljuk egy teljesítménykényszerbe a gyermeket még a szabadidejében is, így nem marad számára terep arra, hogy megélje a saját vágyait. Párhuzamosan a gyermek belső motivációit is kioltjuk.

-magyarázza Helsták Ákos, aki hangsúlyozza a kötetlen együttlét fontosságát is. Nagyon fontos a kötetlen együttlét a szülő és gyermek között, az „örömös” tevékenységek, amit együtt végeznek, mint együtt játszás, zenélés, sportolás és még számos más „együtt”-tevékenység.

Ez a szülői feladat fontos része, még ha mégoly nehéz is egy egész napi munka után. Nagy kihívás, a kapcsolódási pontok megtalálása, ebbe energiát fektetni. Itt is próbálunk a sorozattal válaszokat adni.

És meg kell találni az egyensúlyt a gyermek személyre szabott és szabad fejlődése és a szülői irányítás között is.

Ez ma különösen a digitális eszközök terén égető. Sok döntést kell meghoznunk szülőként, és nem mindegy, hogy ezeket milyen háttértudással és tudatossággal tudjuk meghozni. Tudnom kell, hogy mit adok a gyermekem kezébe és mikor. Az organikus pedagógia módszere azt javasolja, hogy minél kevesebb szabályt alkalmazzunk és minél nagyobb szabadságot adjunk a gyermeknek, hogy úgy tudjanak fejlődni, ahogy az életük üteme diktálja. Ezzel együtt szabályokra és korlátokra is szükség van. Szót ejtünk a sorozatban arról is, hogy milyen veszélyei vannak annak, ha nem megfelelő szülői döntést hozunk, akár az okoseszközök, vagy a közösségi média használata terén. Minél tudatosabbak tudunk lenni szülőként annál nagyobb biztonságot tudunk adni gyerekeinknek és annál inkább képesek vagyunk egészséges határokat szabni, hiszen az sem jó, ha túlságosan behatároljuk őket, de a túl nagy szabadság sem jó.

Az adásokhoz kérdéseket a nevelesestudomany@zarandok.ma email címre várjuk, amelyek megválaszolására külön adást szentelünk.