25%-al kevesebben vallották magukat katolikusnak Magyarországon

A 2022. évi népszámlálás lezárulta után szeptember 26-án közölt végleges adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Összességében növekszik a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett öregszik is a társadalom. Nőtt a foglalkoztatottság, a modern technológiák miatt átrendeződik a munkaerőpiac, fejlődik és egyben változik Magyarország. – olvasható a KSH tájékoztatásában.

A népszámlálás projektvezetője, Kovács Marcell szerint:

“Ha a teljes lakosságot nézzük, amibe a nem válaszolók is beletartoznak, akkor a vallásosak aránya valóban egy 50 százalék alatti érték.”

Ebben a cikkben a vallási hovatartozás adatait járjuk körül. Következzenek tehát a számok és az egyházak reakciói.

A népszámlálás vallásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésére a lakosság 60%-a válaszolt. A válaszadók 50%-a, 2,9 millió fő katolikus volt, közülük 2,6 millióan a római katolikusnak, 165 ezren görögkatolikusnak vallották magukat. A reformátusok aránya 16, az evangélikusoké 3,1% volt 2022-ben. A válaszadók 27%-a úgy nyilatkozott, hogy nem vallásos.

Érdekes jelenség, hogy a vallási hovatartozásra nem válaszolók tábora jelentősen nő. A 2011-es népszámláláskor 2 698 844 fő nem válaszolt, amely az előző népszámláláshoz képest 144%-os növekedés, míg a 2022-es népszámlálás során ez a szám 42,7%-al növekedett (3 852 533).

A vallási közösséghez, felekezethez nem tartozók aránya a válaszadók körében 14%-al csökkent, 2022-ben 1 549 610 fő vallott így, a korábbi 1 806 409 fővel szemben.

A 2011-es népszámláláshoz képest a római katolikus vallásúak aránya 28,4%-al, míg a görögkatolikusok aránya 17,8%-al csökkent. A katolikusok arányában összességében 25,4%-os csökkenés figyelhető meg, ez 985 303 fős csökkenést jelent.

A katolikus vallást elhagyók számában némi csökkenés figyelhető meg, ha összevetjük a 2001 és a 2011 népszámlálás adataival, amikor a római katolikusok 30,2%, míg a görögkatolikusok 33,4%-a tűnt el. Nagyobb távlatban, a 2001-es népszámlálás adatai alapján a katolikus vallásúak aránya folyamatosan csökken, annak ellenére, hogy lakosságarányosan, és a válaszolók körében továbbra is a katolikus vallás hívei vannak többségben.

A KSH adatbázisában az 1930, 1949, 2001, 2011, 2022 évekre található nyilvános statisztikai adat. Ez alapján az alábbi ábrát készítettük.

Az adatokra a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is reagált, közleményüket szerkesztőségünknek nem juttatták el, de más forrásból közreadjuk.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hálás köszönetét fejezi ki mindenkinek, aki részt vett a népszámlálás folyamatában. Külön köszönjük azoknak, akik a vallási, felekezeti hovatartozásukat tudatosan is megvallották annak ellenére, hogy a vonatkozó kérdésre nem volt kötelező a válaszadás.

Örömünkre szolgál, hogy bár a lakosság negyven százaléka nem válaszolt a vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre, mégis vallásosságukat kimondottan kinyilvánító honfitársaink több mint kétharmada a Katolikus Egyházhoz tartozónak vallotta magát.

A nemzetközi tendenciák a népszámlálás adataiban is megfigyelhetőek, amelyek alól hazánk és ezen belül katolikus közösségeink sem képeznek kivételt. Ez feladatot jelent a Magyar Katolikus Egyház számára is. Ferenc pápa magyarországi látogatása során elhangzott szavai erősítenek bennünket küldetésünkben, aki arra buzdított, hogy a keresztény közösség „jelen legyen és tanúságot tegyen”.

Budapest, 2023. szeptember 26.

Az MKPK Állandó Tanácsa

Vallási hovatartozás tekintetében második helyen a református hívők állnak. Az előző népszámláláshoz képest 18,20%-al csökkent híveik száma, ennek ellenére a válaszadók között növelni tudták híveik arányát. Közleményük az alábbiakban olvasható.

Köszönettel tartozunk mindenkinek, aki a kérdőívek kitöltése során időt és energiát fordított arra, hogy megválaszolja a vallásosságra vonatkozó, nem kötelezően megválaszolandó kérdést is.

A legutóbbi népszámláláshoz képest másfélszeresére, 40 százalékra nőtt az erre a kérdésre nem válaszolók aránya. Ezért sem lehet hiteles számot kapni az egyes felekezetek pontos létszámáról. A nem válaszolók ugyanúgy lehetnek vallásosak, mint nem vallásosak. Az adatok értékelésekor ezért a válaszadókon belüli számokra és arányokra érdemes támaszkodni.

A lakosság egyértelmű többsége, 60 százaléka fontosnak érezte, hogy vállalja vallási hovatartozását. A tőlük kapott válaszokból látszik, hogy a református egyház növelni tudta híveinek arányát a válaszadók között. Örvendetes, hogy az adójuk egy százalékát egyházunknak adók száma folyamatosan növekszik, és ma már közel kétszerese a tizenkét évvel ezelőttieknek.

A nem válaszolók közé visszahúzódókat vagy a református identitásukat elvesztők növekvő számát látva ugyanaz marad a feladatunk, mint eddig: hiteles élettel vonzóvá tenni a keresztyén hitet. Több százezerrel csökkent a magukat nem vallásosnak nevezők száma is. Gyülekezeteink, közösségeink nyitva állnak azok előtt, akik növekvő számban Istent keresik.

Az evangélikusok körében látható a legkisebb csökkenés 17,90%, ám közleményük szerint ez számukra nem szépítő tényező.

A Magyarországi Evangélikus Egyház Püspöki Tanácsa nagy figyelemmel tanulmányozta a 2022-es népszámlálás eredményeit, különös tekintettel a szociális és demográfiai helyzetre, valamint a vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatokra. Mindenekelőtt köszönjük a Központi Statisztikai Hivatal pontosan elvégzett munkáját, polgártársaink fegyelmét a válaszadásban.

Az adatok feldolgozása, értelmezése az előttünk álló időszak kiemelt feladata számunkra. Ennek alapján határozhatjuk meg egyházunk hitéleti és segítő társadalmi szerepvállalását a jövőre nézve. Az általános népességfogyás, a korfa idősödése, az iskolázottság növekedése és számos más, az eredmények alapján kirajzolódó jelenség az egész társadalom, így egyházunk számára is lehetőségeket hordoz, ugyanakkor fontos döntések meghozatalára késztet, amelynek felelősségét nem háríthatjuk el.

Közvetlenül és elsődlegesen természetesen az egyházunkat érintő vallási kérdésre adott válaszokra kell reagálnunk. Az egyházhoz tartozók, ezen belül az evangélikusok száma is tovább fogyatkozott, amit saját népmozgalmi adataink nyomán mi magunk is folyamatosan regisztráltunk.

Semmilyen mértékben nem szépíti számunkra mindezt az az összehasonlítás, hogy a nagyobb felekezetek közül az evangélikusok csökkenése volt a legkisebb mértékű, hiszen a kereszténység egészének ügye a mi ügyünk is. Ez akkor is így van, ha az egyes felekezetek helyzete, működése, pénzügyi lehetőségei jelentősen különböznek egymástól. Az okokat tehát magunkban, a saját működésünkben kell keresnünk, bűnvallással, őszinte szembenézéssel.

Erre hívjuk fel egyházunk tagjait, a gyülekezeteket, intézményeket: a részletes adatok fényében gondolkodjunk együtt teendőinkről, elsődlegesen missziós jövőnkről. A legfontosabb erőforrásunk ebben személyes hitünk a Szentlélek iránymutatásában. Biztatást ad számunkra, hogy 176 503 honfitársunk igennel válaszolt népszámlálási kampányunk kérdésére: „Én evangélikus vagyok. És te?” Köszönetet mondunk az igennel válaszolók kiállásáért az evangélikus örökség mellett. Ennek értékét az is kiemeli, hogy a népszámláláson a vallási hovatartozás kérdésére nem válaszolók aránya feltűnően magas, a 2011-es 27 százalékról 40 százalékra nőtt. A kérdés folyamatosan hangzik, így bizalommal várunk minden megszólítottat evangélikus közösségeinkben. Hasonlóan biztatás számunkra az 1%-os adófelajánlást egyházunknak szánó közel százezer honfitársunk bizalma is, amelyet szintúgy köszönünk!

A népszámlálás üzenete pedig legyen világos mindannyiunknak: a magyarországi keresztény közösségek csakis alázattal, hiteles élettel és társadalmi szolgálattal tehetik vonzóvá mások számára Jézus Krisztus ügyét.

„…legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számonkéri tőletek a bennetek élő reménységet.” (1Pt 3,15b)

Budapest–Győr, 2023. szeptember 26.

Fabiny Tamás elnök-​püspök

Kondor Péter püspök

Szemerei János püspök

Az ortodox keresztények számában 12%-os növekedés tapasztalható, az előző népszámláláshoz képest 15 578 lelket számlálnak, az előző 13 710-hez képest.