Saul Alinsky, az Antifa és a Cancel Culture szellemi atyja, Lucifert dicséri könyvének előszavában.
Akár zöldnek, akár szocialistának, szociáldemokratának, haladónak, kommunistának, Black Lives Matter követőnek vagy Antifának nevezi magát valaki, van egy dolog, ami közös ezekben a csoportokban, éspedig a baloldali, ideológiai gyökér. Ez vezet ahhoz, hogy a világot nem fogadják el olyannak, amilyen, hanem fel akarják borítani és meg akarják változtatni, többnyire forradalmi módon. Az eredmény pedig legyen egy új világrend, egy igazságosabb, környezettudatosabb, antipatriarchális, diszkriminációellenes és színes társadalom. Összességében ezek mind érthető és pozitív célkitűzések, de milyen áron?
George Orwell lelkes forradalmi osztályharcosként 1933-ban elment a spanyol polgárháborúba, és ott megtapasztalta a forradalmi baloldal igazi arcát. Megrendülten tért haza, és megírta az Állatfarm, majd később az 1984 című korszakalkotó művét, figyelmeztetésképpen ez ellen az ideológia ellen, és az ellen az állítólag szép új világ ellen, amelyhez vezet.
Minden baloldali ideológia kiindulópontja a társadalomfilozófus Karl Marx, valamint konzseniális társa és finanszírozója, Friedrich Engels. A baloldali mozgalom a mai napig arra az elképzelésre építi a társadalmi változásokért folytatott küzdelmét, hogy a társadalmat elnyomókra és elnyomottakra osztja. Marxnál ezek a munkaadók (kapitalisták/kizsákmányolók) és a munkások (elnyomottak) voltak, Engelsnél a nő, akit a férje nyom el, és akinek ki kell szabadulnia a patriarchális szorításból. Antonio Gramscinál a legkülönbözőbb elnyomott csoportokat kellett egymás ellen hergelni. Ennek a folytatása volt aztán a Frankfurti Iskola, kiteljesedése pedig Hillary Clinton nagy mentorának, Saul Alinskynak a tanítása.
Alinsky a különböző csoportok polarizálásával és egymás ellen fordításával a fennálló társadalom lerombolására, és így forradalomra szólított fel leghíresebb könyvében, a Rules for Radicals-ben (Szabályok Radikálisoknak). Barack Obama nagy csodálója volt Alinskynek. Előadásokat is tartott a tanításairól, mielőtt még az Egyesült Államok elnöke lett volna.
IX. Pius pápa, nagy előrelátással, a híres “Syllabus errorum”-ban már 1864-ben elítélte a szocializmust és annak tanításait. A kortársak már akkor is azon tűnődtek, hogy az egyház vajon miért lépett fel ilyen élesen egy állítólag emberbaráti tanítás ellen, amely csak egyenlőséget, igazságosságot és békét akar.
Saul Alinsky, az Antifa és a Cancel Culture szellemi atyja szerint egy forradalmár ne beszéljen világosan arról az új világról, amelyet meg akar teremteni, hanem inkább a fennálló rend visszásságait írja le, amelyet meg kell dönteni. Könyve előszavában elismeréssel dicséri “az emberiség által ismert első olyan radikális lényt, aki fellázadt az ’establishment’ ellen, és ezt olyan hatékonyan tette, hogy legalábbis a saját királyságát megnyerte – ez pedig Lucifer!”
Ha megvizsgáljuk az ördög bibliai nevét – akit ott Diabolosnak neveznek (jelentése: a káosz terjesztője, a mindent összezavaró), majd áttekintjük a nagy baloldali példaképeket és tanításaikat, egészen a mai társadalmi helyzetig, akkor lassan elkezd kinyílni a szemünk.
Látjuk, hogy az emberi kapcsolatokban káosz uralkodik. A házasság és a család értéke megsemmisül, minden második házasságot felbontanak, a házasság fogalma értelmét veszti, mindenki mindenkivel kapcsolatra lép. Évente több millió abortusz van, az emberiség jövőjét kiirtják, a nemek biológiai kettőssége művi nemek sokaságában hígul fel, a nyelv tisztaságába belezavar a gender és a cancel kultúra. Az emberi szabadságot, Isten legnagyobb ajándékát, egyre jobban korlátozzák a túlszabályozott újraelosztó államban.
A keresztény konzervatív eszmekincset szemantikai ravaszkodással bevágták egy állítólagos jobboldali sarokba, egy helyre a nemzeti szocializmussal és a fasizmussal, ahol ugyan logikailag semmi helye, de a káosz logikájába természetesen tökéletesen beleillik. A konzervatívok ezáltal hagyták magukat elszigetelődni, most viszont gyakran azt kérik, engedjék meg nekik, hogy egy kicsit együtt gender-ezhessenek és együtt cancel-ezhessenek a többiekkel, és hadd szövögethessenek ők is néhány progresszív baloldali álmot, csak hogy ne kelljen ott rothadniuk a jobboldali mocsokfészekben. Ezzel persze a rajtuk nevető baloldaliak egyszerű kengyeltartóivá degradálódnak.
Több mint 150 év elteltével tehát le a kalappal IX. Pius pápa tisztánlátása és Syllabus errorum című műve előtt. Ő felismerte, hogy a baloldali ideológia és annak módszerei ördögiek és elvetendőek. Valószínűleg azt is látta, amit azóta néhány utódja is, hogy számos jóhiszemű keresztény a progresszív baloldal szolgálatkész és kezelhető segítőjévé válik, és hamarosan nem fogja már tudni elviselni Krisztus és az Egyház tanítását, a természetjogot és a józan értelmet.
Rövidített fordítás: Solymosi Judit
Forrás: kath.net
