Tetoválás a templomban! – olvasható a limburgi egyházmegye büszke sajtójelentésében

A légy zümmögését sem hallani a templomban, amikor Becks beszúrja a tűt. Mintha senki sem merné megzavarni ezt a különleges pillanatot, éppen úgy, mint amikor a mise kezdetét jelentő csengőt várjuk.

Petra Lorleberg írása

„A Liebfrauenkirche oldalhajójában az oltár előtt egy asztal áll, telerakva konyhai papírtörlővel, fóliatekerccsel, rengeteg fertőtlenítőszerrel és egyszer használatos gumikesztyűvel. Hatalmas reflektor világítja meg a teret, ahol Vanessa Sas, a frankfurti Katolikus Felnőttképzési Egyesület által rendezett sorsolás győztesének alkarját hamarosan egy tetoválás fogja díszíteni. Ez a tetoválás a sorsolás díja volt, amely a lány választása szerint egy Emily Brontë-idézet lesz, és amelyet a lány a barátjának szentel, akiben megtalálta a lelki társát: „Bármiből van is a lelkünk, az övé s az enyém egy.” A sorsoláson való részvétel feltételeként az Instagramra kellett egy tetoválás képét feltölteni, amely vallásos vagy spirituális tartalommal bír. A sorsolás rendezői és Vanessa Sas első találkozását követően a Liebfrauenkirchében egy mise keretében megáldották a tetoválás kellékeit.” – A limburgi egyházmegye sajtóközleménye minden fenntartás nélkül, ilyen pozitívan számol be a tetoválási akcióról, amelyet éppen a felszentelt, de eddig még meg nem szentségtelenített frankfurti Liebfrauenkirchében rendeztek. A bosszankodó olvasók azon tűnődnek, hogy vajon a plébánián nem lett volna más, erre alkalmas helyiség?!

A sajtóközlemény szerint Markus Breuer, a frankfurti Katolikus Felnőttképzési Egyesület (KEB) vezetője elmondta, a tetoválós kampány célja, hogy „a városban lakó embereket a kor divatjának megfelelően és ne mintegy felülről szólítsa meg”, majd kifejtette, hogy a keresztény tartalmú tetoválásokat is csak hitvallásnak kell tekinteni, amelyek a bőr alá kerülnek. A stuttgarti Silas Becks, a Katolikus Tetoválók Oktatási Egyesületének társalapítója, aki a templomi tetoválást készíti, kijelentette: „a nyakláncon lógó keresztet az ember bármikor leveheti, de a keresztény tetkó marad” Aztán nem restelli az egyházmegyei sajtóközleményben egy kicsit megkritizálni az egyházat: a katolikus egyház „olyan, mint egy nyakig begombolt ing. Néha jót tesz, ha egy kicsit kigombolják.”

A Felnőttképzési Egyesület vezetője szerint „a rendezvény nagy visszhangot keltett, a 30 nyertes mellett 200 pályázót kellett elutasítani”, ezért még egyszer megrendezik. Az egyházmegye püspöke, Georg Bätzing, aki egyben a német Püspöki Konferencia vezetője is, eufórikus hangulatban írja a sajtóközleményben, hogy „hamarosan ismét felhangzik majd a tűk zizegése a Liebfrauenkirchében, amikor a hitvallást a bőrbe tetoválják.”

A püspökség a sajtóbeszámolóban mindenesetre adós marad annak magyarázatával, hogy mitől tekinthető akárcsak távolról is katolikus hitvallásnak az Emily Brontë-tól kölcsönzött mondat.

Fordította: Frick József
Forrás: kath.net