A munka jelentősége Szent Pál szerint
Szent Pál apostol az ember méltóságát látja a munkában, és írásaiban soha nem habozott élesen kritizálni a lustálkodókat.
Csábító a munkát fájdalmas, csak nehezen viselhető tehernek látni. Olyan tehernek, amit mindenáron el akarunk kerülni. A Biblia azonban nem így beszél róla, még kevésbé Szent Pál írásai. Valójában ő, akit a nemzetek apostolának neveznek, a tesszalonikaiaknak írt levelében kifejti, hogy mindent megtesz a megélhetéséért.
Hiszen tudjátok, hogyan kell minket követni. Nem éltünk tétlenül közöttetek; senki kenyerét ingyen nem ettük, hanem keserves fáradsággal, éjjel-nappal megdolgoztunk érte, hogy senkinek ne legyünk terhére. (2Tesz 3, 7-8)
Ez nem vonatkozik természetesen azokra, akik őszintén próbálnak munkát keresni, de sajnos sikertelenül. Azokra sem, akik minden egyes állásinterjún kudarcot vallanak, vagy akik nyugdíjba mennek. Szent Pál azokhoz szól, akik nem is próbálnak meg munkát találni, amikor van rá kapacitásuk, képességük. Egyszóval a lusta emberekhez szól.
Az apostol számára a munka távolról sem teher. Ellenkezőleg, áldozat, amelyet Istennek ajánlunk fel. Minden munka alkalom az Úr dicséretére.
Szent II. János Pál pápa is hosszasan beszélt a munka méltóságáról a Laborem Exercens kezdetű enciklikájában. Végső következtetésként azt a földi és szellemi fejlődést hangsúlyozza, amit a munka lehetővé tesz.
A keresztény ember, aki hallgatja az élő Isten igéjét, és a munkát összeköti az imádsággal, tudja, hogy milyen helyet foglal el a munkája nem csupán a földi fejlődésben, hanem Isten országának kibontakozásában is, ahová a Szentlélek erejével és az evangélium erejével valamennyien meghívást kaptunk.
A munka a földi élet fontos és egészséges része. Tökéletesen illeszkedik az Evangélium tanításához.
Fordította: Hegedüs Katalin
Forrás: Aleteia
