„Mert a szív teljességéből szól a száj…”

„Nem missziós céllal vagyunk ott – ezt gondolja egy hittantanárnő az osztrák katolikus egyház az ausztriai Nova Rock fesztiválján részvételéről – de nekünk mégis missziósként kellene jelen lennünk és Jézusról kellene beszélnünk”. Ez az egyház alapvető feladata.

Roland Noé kommentárja

„Nem missziós céllal vagyunk ott” – ennek a véleményének adott hangot Julia Ruf egy, a Bécsi Főegyházmegye újságának adott interjúban azzal kapcsolatban, amit a „Nova Rock” fesztiválon szolgálata kapcsán tapasztalt. A hittantanárnő a „Denk Dich Neu” (magyarul: „Gondold magad újra”) egyházi kampány keretében vett részt a rendezvényen. Állítása szerint a fesztiválon egyetlen rossz véleményt sem hallott az egyházról. Micsoda kontrasztban áll ez az egyházzal kapcsolatos közvélekedéssel! Mindenesetre javára írandó, hogy fizetés nélkül vállalja a szolgálatot, és arra a kérdésre, hogy miért csinálja, így válaszol: “Mert hiszek Istenben, és hiszem, hogy Ő mindannyiunkat szeret”.

Az a kérdés azonban nyitva maradt, miért nem mondja ki világosan a szolgálatával kapcsolatban: természetesen azért vagyunk itt, hogy missziós feladatot lássunk el. A misszió az Egyház alapfeladata, nem pedig szégyen. Ahogy arról a Szentírás is tudósít, Márk Evangéliumának 16. fejezetében: „ők meg elmentek, s mindenütt hirdették az evangéliumot”. (Mk 16, 20a) Ezzel kapcsolatban az Úr még azt is mondta, hogy „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” (Mk 16, 15b)

Csodálom Jehova Tanúinak azt a buzgóságát, amitől hajtva házról házra járnak, hogy terjesszék hitük szerint azt az „üzenetet”, amelyet én ugyan személy szerint nem osztok. Hagyják, hogy az emberek szidják őket emiatt! Csodálom az egyházi csoportok és a szabad keresztények elkötelezettségét, akik Jézusról beszélnek az utcai evangelizációban. Egyes plébániák ma is ezt teszik, meglátogatják az embereket otthon, és elmondják nekik az egyház örömhírét. Vannak megújulást célzó egyházi csoportok, amelyek még diszkókba is elmennek, és hirdetik Jézus örömhírét az ott lévőknek. Nagyszerű! „A száj ugyanis a szív bőségéből szól” – mondja az Úr. (Mt 12,34)

VI. Pál pápa az 1975-ben kiadott „Evangelii Nuntiandi” apostoli buzdításának elején a misszió szükségességéről beszélt: „Az evangéliumot hirdetni korunkban kétségkívül nemcsak a keresztény világ számára fontos, de az egész emberiség javát is szolgálja. Az evangelizáció azokhoz a mai emberekhez szól, akik tele vannak ugyan reménnyel, de mégis félelmek és szorongások között élnek.” Az apostoli buzdítás 14. fejezetében a pápa ezután arról beszél, hogy az evangelizáció az Egyház igazi feladata: „Az egyház ezt jól tudja. Tisztában van vele, hogy elsősorban őrá vonatkozik, amit az Üdvözítő mondott: „Hirdetnem kell az Isten Országát” (Lk 4,43). Szívesen alkalmazza önmagára Szent Pál szavait: »Hogy az evangéliumot hirdetem, azzal nem dicsekedhetem, hiszen ez kötelességem. Jaj nekem ugyanis, ha nem hirdetem az evangéliumot.« (1Kor 9,16) (…)

Az evangelizálás tehát az egyház különleges isteni ajándéka és hivatása; benne maga az egyház tükröződik vissza. Az egyház létjogosultságát éppen az evangelizálás adja: vagyis, hogy Isten szavát hirdesse, tanítsa, a kegyelem közvetítője legyen Isten és ember között, a bűnösöket Istenhez visszavezesse, Krisztus áldozatát pedig minden időkre megjelenítse a szentmisében, mely halálának és dicsőséges feltámadásának emlékezete.”

A 24. fejezetben pedig VI. Pál azt írja, hogy akit evangelizáltak, az később szintén evangelizálni fog: „Aki befogadta az evangéliumot, másoknak is tovább akarja adni azt. Éppen itt az igazi evangelizálás próbaköve: mert elképzelhetetlen, hogy aki befogadta Isten szavát és csatlakozott Isten Országához, a maga részéről ne kívánna róla tanúskodni és azt másokhoz elvinni.” Ezért csak bátorságot kell venni a következő misszióhoz és bátorságot az evangelizáláshoz. Mission possible: a küldetés lehetséges! MOST kell belevágni!

Fordította: Horváth Ádám
Forrás: Kath.net