A (közösségi) médiát újabban elárasztó, az október 23-i pedagógus (?) tüntetésen egy (katolikus iskolában, történetesen az alma materemben érettségizni készülő) fiatal lány beszéde és az iskola reakciója kapcsán elgondolkodtam, vajon mi vezet egy fiatalt egy ilyen brutálisan otromba megnyilvánulásra, képes-e keresztény módon vagy „csak felnőttként” megítélni a helyzetet, és vajon mi lehet (lehetett volna) az iskola, a „felnőttek” helyes reakciója. Az érintettek jószándékáról nincs kétségem, mégis mindkét „főszereplő” veszélyes és lehetetlen (kényszer)helyzetbe sodródott (akárcsak a maga idejében Ádám és Éva).
Ezen a ponton botlottam bele a „Társadalmi dilemma” (2020) című dokumentumfilmbe, ami a közösségi média kérdéseit firtatja. Maguk a fejlesztők kongatják meg a vészharangokat saját fejlesztéseik, saját üzleti modelljeik kapcsán. A filmben megszólalók meghatározó funkciót töltöttek be a legnagyobb közösségi platformok (Facebook, Insagram, Twitter, Pinterest) megalkotásánál, ennél fogva a dolgok mögé látva beszélnek a közösségi portálok mögött rejlő üzlet és hatalom működési mechanizmusairól, arról a folyamatról, amelyben a felhasználó, azaz mi magunk válunk „A Termékké”.
Ha meg akarjuk védeni magunkat, fel kell ismerjük, mennyire mélyen manipulálja és tartja kézben a világot a sátán. Nincs új a nap alatt: „Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat.” mondja a kígyó. (Ter 3,5) Ez a sátán igazi arca, ez a sátán katekézise! Ezt éljük.
Ezért figyelmeztet Szent Pál (Ef 6, 11-17): „Öltsétek magatokra Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben!” Keresztényként feladatunk és felelősségünk felvértezni magunkat és másokat azzal a megkülönböztető-képességgel, hogy felismerhessük: „Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is el tudja pusztítani!” (Mt 10,28)
Mert rossz kezekben, a „mammon” mentén a közösségi háló olyan pókhálóvá[„A hálózat … növelheti elszigeteltségünket is, mint a pókháló, ami képes arra, hogy csapdába ejtsen.” Ferenc pápa üzenete a tömegtájékoztatás 53. világnapja alkalmából, 2019. január 24.] válhat, ami végzetes csapdába ejt. Báránybőrbe bújt kígyó, ami nem ereszt. Meglehet, ma már nem gyümölcsnek hívjuk azt a ’bizonyos kívánatos valamit’, a kígyó ugyanaz: láthatatlan hatalom, aminek láthatóan önként engedjük át magunkat hiszen „látta, hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére.” (Ter 3,6)
Azonban – így Ferenc pápa – „Egy hálózat nem arra való, hogy csapdába ejtsen, hanem hogy felszabadítson, hogy megőrizze a szabad emberek közösségét. Maga az egyház is egy hálózat, amelyet az eucharisztikus szeretetközösség fonalai szőnek egybe, ahol az egység nem a „like”-on, hanem az igazságon alapul, az „Ámen”-en, amellyel minden egyes tag Krisztus Testéhez kapcsolódik, befogadva a többieket.” (Ferenc pápa üzenet a tömegtájékoztatás 53. világnapja alkalmából 2019. január 24.)
Úgy vélem, ezt a filmet mindenkinek látnia kell. A film egy szereplője szerint a felvázolt „disztrópia (A disztrópia (vagy más néven negatív utópia, ellenutópia, esetleg antiutópia) olyan elképzelt jövőkép, amiben a világ a jelenleginél rosszabb társadalmi, politikai rendszerben működik. Forrás: lexiq.hu) megvalósulását csak egy csoda akadályozhatja meg, és ez a csoda a közös akarat.” Az én olvasatomban ez nem más, mint az Egyházban, mint Krisztus testében immanensen benne foglalt isteni akarat megvalósulása.
PostScriptum: Érdemes elgondolkodnia Lilinek Ferenc pápa „Fratelli Tutti” kezdetű enciklikájában foglalt gondolatain, mielőtt újra politikusnak áll:
„Így működnek a különböző ideológiák: elpusztítanak (vagy lerombolnak) minden különbséget, hogy ellenállás nélkül uralkodhassanak … Mit jelentenek manapság valójában bizonyos szavak, mint a demokrácia, a szabadság, az igazságosság vagy az egység? Elferdítették és átalakították őket, hogy az uralom eszközeiként szolgáljanak, olyan értelmetlen címkékként, amelyekkel bármilyen cselekedetet lehet igazolni.”* (Akár egy ígéretes jövő előtt álló fiatal lány felhasználását is!) Ez történik pont ma …
* Ferenc Pápa Mindnyájan testvérek (Fratelli tutti) kezdetű enciklikája (2019.03.25).
„Ehhez azonban olyan fiatalokra van szükségük, akik semmi hasznát nem veszik a történelemnek, akik megvetik az elmúlt nemzedékektől örökölt szellemi és emberi gazdagságot, és akik nem vesznek tudomást a múltról. Ezek a kulturális gyarmatosítás új formái. Ne felejtsük el, hogy “azok a népek, amelyek elhagyják hagyományaikat, és akár a másokat utánzó vagy erőszakot szító őrületből, akár megbocsáthatatlan hanyagságból vagy közönyből hagyják, hogy mások kirabolják a lelküket, végül nemcsak szellemi identitásukat veszítik el, hanem erkölcsi következetességüket is, és végül szellemi, gazdasági és politikai függetlenségüket is. A történelmi tudat, a kritikai gondolkodás, az igazságért folytatott küzdelem és az integrációs folyamatok gyengítésének egyik hatékony módja a nagy szavak jelentésükből való kiüresítése vagy manipulálása. Mit jelentenek manapság valójában bizonyos szavak, mint a demokrácia, a szabadság, az igazságosság vagy az egység? Elferdítették és átalakították őket, hogy az uralom eszközeiként szolgáljanak, olyan értelmetlen címkékként, amelyekkel bármilyen cselekedetet lehet igazolni.”
Az enciklika itt olvasható több nyelven.
