Nem, a barkaágak nem szerencsét hozó tárgyak

Világszerte a virágvasárnapi szentmisével kezdődik a nagyhét a katolikusok számára. Jelentését azonban néha félreértik. Sokan az ilyenkor megáldott barkaágakat egyfajta szerencsét hozó kabalatárgynak tekintik, ami arra való, hogy hazavigyék és elhelyezzék az otthonukban. Ez azonban téves látásmód, amely elsiklik valódi értelmük felett. Megmagyarázzuk, miért.

Az év folyamán a virágvasárnapi az egyik leglátogatottabb szentmise. Ebben az évben az április 13-án tartandó virágvasárnapi mise nyitja meg a katolikusok számára a húsvétvasárnapot megelőző nagyhetet. Ebből az alkalomból a hívek a különböző országokban például olajfa-, babér- vagy (nálunk) barkaágakkal gyűlnek össze, és az eucharisztikus ünneplés ezek hagyományos megáldásával kezdődik. Vannak azonban, akik hagyományból, szokásból vagy babonából csak azért mennek oda, hogy legyenek ilyen megáldott ágaik, amelyeket inkább szerencsét hozó kabalának tekintenek. Ez azonban távolról sem igaz. Éppen ellenkezőleg, jelentésük sokkal mélyebb és sokkal szebb.

Elindulunk a húsvéthoz vezető úton

Az ágak hagyományos megáldását az evangélium felolvasása követi, amely Jézus Jeruzsálembe történő diadalmas bevonulásáról szól. A tömeg ünnepli Krisztust, akit nem sokkal később halálra ítélnek. Ez a szakasz ugyan fájdalmas és bántó lehet, de az ágak szimbolikája itt nyeri el teljes értelmét. Azzal, hogy a katolikusok Őt, a Megváltót ünneplik, egyben vállalják, hogy elkísérik Őt a fájdalmas keresztúton, amely az üdvösséghez vezet.

A megáldott ágak azt segítik, hogy Krisztus nyomdokain induljunk útnak, hogy jobban felkészítsük szívünket a feltámadás örömére. Távolról sem szerencsét hozó tárgyak, hanem arra emlékeztetnek mindenkit, hogy a megpróbáltatásokat, melyek az élet szerves részét képezik, le lehet győzni, ha minden nap Krisztusra támaszkodunk.

A híveket egyébként arra kérik, hogy a következő évig őrizzék meg az ágakat. Tegyék egy kereszt alá vagy a lakásuk imasarkába. Az egész éven át őrzött ágak emlékeztetők, és arra hívnak fel minket, hogy minden nap adjunk helyet életünkben Jézusnak. Amikor megáldják őket, szentelmények lesznek. Ezért az Egyház nyomatékosan azt ajánlja, hogy ne dobjuk ki őket, hanem adjuk le a helyi plébánián. Megfelelő eltávolításuk eltemetéssel vagy égetéssel is történhet. Az összegyűjtött hamvakat összegyűjthetik a következő év hamvazószerdájára, amely majd a nagyböjt kezdetét jelzi. Így az ágak továbbra is kísérik a híveket a megtisztulás útján, amely közelebb viszi őket Krisztushoz.

Szerkesztett fordítás: Solymosi Judit
Forrás: Aleteia