Nagyböjti ráhangoló: Kegyelmi pillanat a hétköznapokban
Forrai Tamás SJ atya elmélkedésében Húsvéthétfő evangéliumi történetét idézi fel, amely Jézus betániai látogatását meséli el, hat nappal a pászka ünnepe előtt. Jézus Lázár házában időzik, aki nemrégiben támadt fel a halálból. A jelenet bensőséges és meghitt: Márta szolgál, Lázár az asztalnál ül, Mária pedig egy meglepő, szinte botrányos cselekedetre szánja el magát – egy font drága nárdusolajjal keni meg Jézus lábát, hajával törli meg, és az illat betölti az egész házat.
Ez a tett – amelyet Júdás kritikával illet – Jézus szerint prófétai jelentőségű: Mária öntudatlanul is az ő temetésére készíti fel őt. A pazarló szeretet gesztusa szembeáll Júdás számító, érdekvezérelt gondolkodásával. Tamás atya rámutat, hogy Isten szeretete is ilyen pazarló: nem számolgat, nem méricskél, hanem teljességgel odaadja önmagát.
hirdetés
Az elmélkedés központi gondolata, hogy a kegyelmi pillanatok vissza nem térő alkalmak. Ezek azok a momentumok, amikor lehetőségünk nyílik az igazi szeretetre – amire nem mindig lehet később visszatérni. A szeretet pedig nem megosztható részekre: vagy egészen adjuk, vagy sehogy.
A nagyhétben különösen is fontos felismernünk ezeket a kegyelmi pillanatokat – legyünk figyelmesek arra, kikkel találkozunk, kinek tudjuk önmagunkat ajándékozni, kire tudjuk „rápazarolni” az időnket, figyelmünket, jelenlétünket.
A nap kihívása
Ma figyeld meg, ki az, akire “rápazarolhatod” a szereteted!
Szánj időt valakire – különösen, ha beteg, magányos, vagy egyszerűen csak rád van szüksége. Ne számolj, ne mérj – csak ajándékozz! Az igazi szeretet nem számolgatja, „megéri-e” – hanem csak úgy, egyszerűen, önmagából ad.
Nagyböjti ráhangoló videósorozatot a Zarándok.ma támogatóinak segítségével készítjük.
Köszönjük az eddig küldött adományokat és az értünk mondott imákat!
