TELJES LISTA: Reakciók a Fiducia Supplicans nyilatkozatra

A Hittani Dikasztérium Ferenc pápa jóváhagyásával megjelent, Fiducia Supplicans kezdetű nyilatkozata világszerte hatalmas meglepetést, zűrzavart és értetlenséget váltott ki az egyház köreiben. Szinte nincs olyan katolikus hírügynökség, portál, amely ne közölne nap mint nap újabb és újabb megnyilatkozásokat, elemzéseket. Az Aleteia francia nyelvű első összefoglalóját most egy sokkal átfogóbb és állandóan frissített áttekintés követte a LifeSiteNews oldalán. Ezt az objektivitásra törekvő, a pro és kontra állásfoglalásokra egyaránt kitérő cikket az alábbiakban lényegében teljes terjedelmében közöljük. Azt követően pedig további megszólalásokat, véleményeket ismertetünk.

A katolikus püspökök világszerte megosztott álláspontot képviselnek az azonos nemű párok megáldását illetően, azt követően, hogy Ferenc pápa és Victor Manuel Fernández bíboros, Hittani Dikasztérium prefektusa a december 18-i nyilatkozatban jóváhagyta az ilyen áldást.

A Fiducia Supplicans kezdetű dokumentum 31. pontjában ez olvasható:

“Az itt felvázolt horizonton belül megjelenik a szabálytalan helyzetű, illetve az azonos nemű párok megáldásának a lehetősége, amelynek formáját az egyházi hatóságok rituálisan nem rögzíthetik, hogy ne legyen összekeverhető a házasság szentségéhez tartozó áldással”.

A Fernández által kiadott és Ferenc pápa által jóváhagyott szöveg kettejük magánprojektjének eredménye volt. -írja a LifeSiteNews.

A dokumentum sokkoló megjelenésére a püspökök és püspöki konferenciák világszerte gyorsan reagáltak. Egyesek határozottan ellenezték a szöveget, mint ami eltér a hagyományoktól és kísérletet tesz arra, hogy megáldják azt, amit nem lehet megáldani. Mások viszont melegen üdvözölték, mint szükséges intézkedést.

A nagy többség középen áll: a szöveget vatikáni eredete miatt természetes lépésnek fogadják el, kiemelnek belőle bizonyos részeket, hogy megerősítsék az egyház házasságról szóló tanítását, de kihagyják az azonos neműek megáldását jóváhagyó részeket, nyilvánvalóan azért, hogy a vitákat elkerüljék.

A Fiducia Supplicans-t ellenző püspökök és papok

Egyre több püspök vállalta azt a feltűnő lépést, hogy ellenzi az azonos neműek megáldásának vatikáni jóváhagyását. Álláspontjuk taglalásakor vázolták az áldásról és a homoszexualitásról szóló katolikus tanítást.

Angola és São Tomé

A helyi hírek szerint a két ország püspökei nyilatkozatot adtak ki, amelyben megjegyzik, hogy az azonos nemű párok megáldása “hatalmas botrányt okozna és zavart keltene a hívek körében. Ezért úgy döntöttünk, hogy Angolában és São Toméban ezt nem szabad végrehajtani”.

Argentína

Hector Aguer érsek, aki Fernández bíboros egyik elődje volt La Plata érsekeként, továbbra is erőteljesen kritizálta Ferenc pápát, és azt írta: “A Fiducia Supplicans-nak nem szabad engedelmeskedni”. Megjegyezte, hogy 2021-ben a Hittani Kongregáció tilalma az azonos neműek megáldásáról még azt mondta, hogy “egy homoszexuális párt nem lehet megáldani, mert Isten nem áldhatja meg a bűnt. Ez az igazság. Minden áldás azt fejezi ki, hogy Isten örömét leli a személyben vagy a megáldott tárgyban.”

Ausztrália

Brit és amerikai társaik példáját követve az Ausztrál Katolikus Papi Testvériség kiadott egy nyilatkozatot, miszerint “az azonos nemű emberek közötti, vagy a különböző nemű emberek házasságon kívüli szexuális aktusai nem felelnek meg a Teremtő tervének”. Megjegyezve, hogy a “hiteles lelkipásztori és lelki gondozásnak” kapcsolódnia kell “Isten emberi szexualitásra és házasságra vonatkozó tervének egyértelmű bemutatásához”, a papság azt írta, hogy ” bűnös cselekedetekre soha nem adható áldás, és azok a kapcsolatok, amelyek eredendően összeegyeztethetetlenek az isteni tervvel, nem legitimálhatók”.

Brazília

A brazíliai Formosa egyházmegye püspöke, Adair José Guimarães december 23-án kijelentette, hogy az egyházmegye nem fogadja el a Fiducia Supplicans-t. Mivel a dokumentum nagy valószínűséggel “botrányt és félreértést” okozna, az egyházmegye nem fogja végrehajtani a dokumentumot. Guimarães püspök hozzátette, hogy hamarosan kiad majd egy dokumentumot egyházmegyéje számára a további teendőkről ebben a vatikáni szöveg okozta zűrzavarban.

Burkina Faso és Niger

A két ország püspöki konferenciájának december 28-i nyilatkozata fenntartja a homoszexualitásról szóló katolikus tanítást: “Isten szava helyteleníti a homoszexualitást, mint utálatosságot”. Kizárja az azonos nemű párok megáldását, mondván, hogy “az ilyen áldások nem valósíthatók meg anélkül, hogy ne botránkoztatnák meg keresztény híveink hitét és erkölcsét, és ne állítanák rossz fénybe a katolikus egyházat”.

Kamerun

Az egyik leghatározottabb választ a kameruni püspökök adták, akiket az ország püspöki konferenciájának elnöke, Andrew Fuanya Nkea érsek képvisel. A püspökök kijelentették, hogy “hivatalosan megtiltják a homoszexuális párok mindenféle megáldását a kameruni egyházban”. December 21-i nyilatkozatukban azt is megjegyezték, hogy ez az elutasítás „semmiképpen sem jelent diszkriminációt; ez az emberiesség állandó értékeinek jogos védelme egy olyan bűnnel szemben, amely jogi elismerésre aspirál, és ma már áldás tárgyává vált”.

Ghána

December 21-én a ghánai püspökök kijelentették, hogy “mivel az Egyház mindig is csak azokat a szexuális kapcsolatokat tekintette erkölcsileg megengedettnek, amelyek egy férfi és egy nő között a házasságban valósulnak meg, az Egyháznak nincs hatalma arra, hogy liturgikus áldást adjon, amikor ez valamilyen módon erkölcsi legitimitást nyújtana vagy egy olyan egyesülésnek, amely házasságnak állítja be magát, vagy egy házasságon kívüli szexuális gyakorlatnak.” Matthew Gyamfi püspök, a ghánai püspöki konferencia elnöke hozzátette, hogy a bűn állapotában élőkre vonatkozó áldásokat úgy kell érteni, mint “imákat… amelyek célja az, hogy megtérésre vezessék őket”.

Magyarország

A magyar püspöki konferencia december 27-i nyilatkozatában határozottan kizárta a Fiducia Supplicans elfogadásának lehetőségét az országban. A papok egyénileg minden embert megáldhatnak, nemi identitástól és szexuális irányultságtól függetlenül – jegyezték meg a püspökök, hozzátéve, hogy mindig el kell kerülni, hogy közös áldást adjanak a tisztán párkapcsolatban, nem egyházi házasságban vagy azonos nemű párkapcsolatban élő pároknak.

A Szombathelyi Egyházmegye élén álló Székely János püspök kiadott emellett egy saját nyilatkozatot is, amelyben megjegyzi, hogy „Amikor egy azonos nemű pár kér áldást, pontosan azáltal, hogy ezt együtt kérik, kifejezik azt, hogy a kapcsolatukra, az életdöntésükre is szeretnék kérni Isten áldását, az egyház erkölcsi jóváhagyását. Meghamisítanánk Krisztus evangéliumát, és elmulasztanánk azt, amit lelkipásztorként egy ilyen pár felé tennünk kellene, ha egy ilyen esetben a kettőjükre áldást adnánk.”

Elefántcsontpart

December 27-i írásában Marcellin Yao Kouadio püspök, Elefántcsontpart püspöki konferenciájának elnöke arra utasított minden papot, hogy “tartózkodjanak az azonos nemű párok és a szabálytalan helyzetben lévő párok megáldásától”. Hozzátette, hogy népük erősen ragaszkodik a házasság és a család kérdésében a természetjogból fakadó értékekhez, és megjegyezte, hogy a Fiducia Supplicans által adott lehetőség fogadtatása problematikus az ő egyházi környezetükben… „Ez sérti ősi és kulturális értékeinket, és azt a benyomást kelti, hogy egyházunk jóváhagy és bátorít egy eredendően rossz, természetellenes, szokásainkkal és szokásainkkal ellentétes valóságot.”

Kazahsztán

Az asztanai Szent Mária érsekségről Tomas Peta érsek és ismert segédpüspöke, Athanasius Schneider püspök nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentették, hogy “nagy megtévesztés és … gonoszság rejlik magában abban az engedélyben, hogy megáldják a szabálytalan helyzetű és az azonos nemű párokat”. A megáldás minden formáját ellenző irányelvük nemcsak a papsághoz, hanem a hívekhez is felszólítással fordult: “Megtiltjuk az asztanai Szent Mária Főegyházmegye papjainak és híveinek, hogy a szabálytalan helyzetben élő és az azonos nemű párok bármilyen formában történő megáldását elfogadják vagy elvégezzék”.

“Az ilyen áldás közvetlenül és súlyosan ellentmond az isteni kinyilatkoztatásnak, valamint a katolikus egyház megszakítás nélküli, két évezredes tanításának és gyakorlatának” – tették hozzá. “Az ilyen áldásokkal a katolikus egyház, ha elméletben nem is, de a gyakorlatban a globalista és istentelen ‘gender-ideológia’ propagandistájává válik”.

Kenya

Nairobi érsekség

Philip Anyolo nairobi érsek december 23-án az érsekségének írt levelében az egész főegyházmegyének kifejtette, hogy a katolikus tanítás a házasságról nem változott, és nem is változhat.

“A homoszexuális egyesülések ellenkeznek a józan ésszel, a természettel és az afrikai kultúrával” – írta. Hozzátette, hogy “az azonos neműek együttélésének és tevékenységének bármilyen formában történő megáldása ellentétes lenne Isten igéjével, az Egyház tanításával, az afrikai kulturális hagyományokkal, nemzetünk törvényeivel, és botrányos lenne a hívek számára. Minden, a nairobi érsekség területén lakó és szolgáló pap számára tilos megáldani a szabálytalan kapcsolatokat, együttéléseket vagy az azonos nemű párokat” – zárta szavait.

Wotei egyházmegye

A helyi hírek szerint Kariuki Njiru wotei püspök szigorúan elutasította az azonos nemű párok megáldását. Kijelentette, hogy a dokumentumot “teljes egészében el kell utasítani, és mi hűségesen ragaszkodunk az evangélium és a katolikus hagyomány házasságról és szexualitásról szóló tanításához.”

A püspök minden papjának megtiltotta, hogy szabálytalan helyzetben lévő vagy azonos nemű párokat áldjon meg, hozzátéve, hogy “az a zavaró a nyilatkozatban [Fiducia Supplicans], hogy egyrészt utasítja a papokat, hogy áldják meg ezeket a párokat, de nem határozza meg pontosan, hogy mit áldanak meg, másrészt pedig kifejezetten megtilt minden olyan rituális szöveget, amely ezt pontosítaná”.

Malawi

December 19-én a malawi püspöki konferencia közleménye utasítást adott arra, hogy “a hívek körében a zavart elkerülendő, elrendeljük, hogy lelkipásztori okokból Malawiban nem engedélyezett az azonos neműek bármilyen jellegű egyesülésére vonatkozó bármiféle áldás”. A közleményt Malawi 12 prelátusa közül kilenc írta alá.

Peru

Rafael Escudero López-Brea, az észak-perui Moyobamba egyházmegye püspöke január 2-i nyilatkozatában azt írta, hogy a Fiducia Supplicans “árt az egyház közösségének, mivel az ilyen áldások közvetlenül és súlyosan ellentmondanak az isteni kinyilatkoztatásnak és az egyház tanításának”.

“A szabálytalan helyzetben élő, illetve az azonos nemű párok megáldása súlyos visszaélés Isten Legszentebb Nevével, amelyet a paráznaság, a házasságtörés vagy még rosszabb esetben a homoszexuális tevékenység objektíve bűnös cselekedetéhez hívnak segítségül” – mondta. Egyben elutasította a „pár megáldása” kifejezéssel kapcsolatos kétértelműséget is, amelyet széles körben lehet hallani a szöveg védelmezőitől: “Egy pár megáldása annyit jelent, mint megáldani a közöttük fennálló kapcsolatot. Nincs logikus, tényleges lehetőség arra, hogy az egyiket elválasszuk a másiktól.”

Lengyelország

“Mivel a házasságon kívüli, vagyis a férfi és a nő felbonthatatlan, az élet továbbadására nyitott szövetségén kívüli szexuális cselekmények gyakorlása mindig sérti Isten akaratát és bölcsességét, amelyet a hatodik parancsolat fejez ki… az ilyen kapcsolatban élő emberek nem részesülhetnek áldásban” – olvasható a lengyel püspöki konferencia szóvivőjének december 21-i nyilatkozatában. “Ez különösen vonatkozik az azonos neműek kapcsolatában élő emberekre”.

Ruanda

December 20-án a ruandai püspöki konferencia jelentette be, hogy nem fogadja el a Fiducia Supplicans-t. A püspökök arra figyelmeztettek, hogy az azonos neműek megáldása “összetéveszthető a házasság szentségével”, és az egyház nem áldhatja meg az ilyen házasságokat, mivel azok “Isten törvénye” és a kultúra ellen vannak.

Szent X. Pius Társaság

A Szent X. Pius Társaság (SSPX) két nyilatkozatot is kiadott, amelyek határozottan elutasítják a Vatikán érvelését az azonos neműek megáldása mellett. Az első a Társaság egészének általános állásfoglalása, amely a Fiducia Supplicans “botrányos jellegére” hivatkozik. A nyilatkozat úgy látja, hogy a Vatikán szándékosan okozott zűrzavart, és megállapítja, hogy “egy ‘pár’ megáldásában az áldás tárgyát ez a törvénytelen egyesülés jelenti, amelyet a katolikus tanítás elítél.”

Egy későbbi üzenetben a generális elöljáró, Fr. Davide Pagliarani arra figyelmeztet, hogy a Fiducia Supplicans nemcsak azt tanítja, hogy “az Egyház papja igenis kérheti Isten áldását a bűnös egyesülésekre, hanem ezzel valójában meg is erősíti ezeket a bűnös helyzeteket.” A vatikáni szövegben felsorakoztatott érvek “csak felgyorsítják a lelkek elvesztését és a katolikus erkölcsiség lerombolását” – írta az elöljáró.

Svájc

A churi egyházmegye emeritus püspöke, Marian Eleganti atya december 20-án írta meg levelét, amelyben elítéli Ferenc pápa és Fernández bíboros lépését. „Az egyének esetében mindig lehetséges volt, hogy megáldják őket, ha megfelelő volt a belső diszpozíciójuk. Mivel a Fiducia Supplicans szerint a homoszexuális egyesüléseket vagy ágyasságokat (az ún. szabálytalan kapcsolatokat) nem lehet liturgikusan megáldani, hogy nehogy összetéveszthetők legyenek a házassággal, … logikusan az ilyen párokat egyáltalán nem szabad megáldani, még egyfajta kiterjesztett értelemben vett, lefokozott áldással sem. … Ferenc úgynevezett tanítása, amelyet úgy mutat be, mint valami új és soha nem látott dolgot a hagyományokkal szemben, igazából Fernández bíboros értelmetlen fogalmi újítása, mivel az egyház tanításának és töretlen hagyományának őrzői a pápák és a püspökök” – írta Eleganti.

Egyesült Királyság

Katolikus Papi Testvériség

Bár egyetlen püspök sem tiltakozott a vatikáni dokumentum ellen, helyettük egy több mint 500 papi személyt képviselő csoport adott ki egy dokumentumot a Fiducia Supplicans ellen. A Katolikus Lelkészek Brit Testvérisége ismételten megerősítette a homoszexualitást elítélő katolikus tanítást. A dokumentumot a szervezet jegyzi, nem pedig a tagok egyénileg. A végén ezt olvashatjuk:

„Úgy véljük, hogy a valódi szeretet mindig az igaz tanítást követi, és az ilyen áldások ellentétben állnának azzal a jogos gondoskodással, amellyel egy pap tartozik a nyájának. Őszinte bátorsággal, saját lelkipásztori tapasztalatainkból arra a következtetésre jutunk, hogy az ilyen áldások lelkipásztori és gyakorlati szempontból elfogadhatatlanok.”

Transalpine Redemptoristák rendje (Filii Sanctissimi Redemptoris)

A Redemptoristák tradicionális közössége Skócia legészakibb részén december 22-én azt írta, hogy egyetértenek az olyan főpapok, mint Müller bíboros, Viganò érsek, a kameruni püspökök és számos más prelátus aggodalmaival, akik elismerik, hogy “a szabálytalan kapcsolatban élő párok papi megáldása és a homoszexuális párok megáldása ellentétes a katolikus hittel és erkölccsel; ellentétben áll az Egyház kétezer éves tanításával; és nekünk és minden katolikusnak ellene kell mondanunk.”

A Fiducia Supplicans című dokumentum – mint írták – “mélyen sérti a mi Urunkat. Mivel a Boldogságos Szűz Mária várakozásának ünnepén, december 18-án jelent meg, úgy jött, mint a bánat keserű kardja, amelyet az Ő Szeplőtelen Szívébe döftek.”

Az ukrán görög katolikusok

Az ukrán görögkatolikus egyház diplomatikusan, de határozottan megfogalmazott szöveget adott ki, amelyben kijelentette, hogy nem lépteti életbe a Fiducia Supplicans-t. Az egyházat vezető Szvjatoszlav Sevcsuk ukrán nagyérsek által írt szöveg megjegyezte, hogy a vatikáni dokumentum ” az áldások lelkipásztori jelentését a latin egyházban értelmezi, nem pedig a keleti katolikus egyházakban”, és az egyházjoggal összhangban nincs kötelező ereje az ukrán görögkatolikusok felett.

Sevcsuk megjegyezte, hogy az áldás „jóváhagyást, engedélyt jelent”, ezért „semmiképpen sem mondhat ellent a katolikus egyház tanításának a családról, mint egy férfi és egy nő közötti hűséges, felbonthatatlan és gyümölcsöző szeretetközösségről, amelyet Urunk Jézus Krisztus a házasság szentségének méltóságára emelt. A lelkipásztori óvatosság arra ösztönöz bennünket, hogy kerüljük a kétértelmű gesztusokat, kifejezéseket és fogalmakat, amelyek eltorzítanák vagy rosszul képviselnék Isten igéjét és az Egyház tanítását.”

Amerikai Egyesült Államok

Katolikus Papi Testvériség (USA)

Röviddel azután, hogy a brit testvériség nyilatkozatot adott ki, a testvériség amerikai ága is megírta, hogy aggodalmaikban csatlakoznak az Egyesült Királyság papsága által írottakhoz.

“A bűnös viselkedést és a rendellenes hajlamokat soha nem lehet megáldani vagy elnézni – írták. – Az erkölcsi rossz támogatásának még a látszatát is mindenáron kerülni kell, nehogy arra következtethessen bárki, hogy az, aki az “áldást” adja, formálisan is együttműködik a rosszban, ami mindig tilos.”

Philadelphiai Főegyházmegye

December 22-én Charles Chaput philadelphiai emeritus érsek kijelentette, hogy a Fiducia Supplicans kétértelmű gyakorlat, amely egyidejűleg megerősíti és aláássa a katolikus tanítást az áldások természetéről és azoknak a szabálytalan kapcsolatokra való alkalmazásáról.

“A szándékos vagy tartós kétértelműség – bármi, ami félreértéseket szít vagy látszólag nyit az objektíve bűnös viselkedés irányában – nem Istentől való” – jelentette ki Chaput.

Rapid City és Sioux Falls egyházmegyék

Dél-Dakotában Peter M. Muhich (Rapid City) és Donald E. DeGrood (Sioux Falls) püspökök közös nyilatkozatukban arra figyelmeztették a katolikusokat, hogy vannak, akik attól tartanak, hogy “a Fiducia Supplicans hatására súlyos bűnök fognak elfogadottá, normálissá válni. Valóban aggasztó, hogy egyesek, még az Egyházban is, erre a célra akarják felhasználni.” A püspökök megjegyezték, hogy “az Egyház szolgáinak nincs hatalmuk a bűnök megáldására”, és hogy “semmiféle áldás nem adható, amely a bűn elnézésének látszatát kelti.”

Tyleri egyházmegye

A Fiducia Supplicans megjelenése után néhány órával a Tyleri Egyházmegye emeritus püspöke, Joseph Strickland a LifeSite-on keresztül exkluzív videoüzenetet adott ki, amelyben “egységes megszólalásra” szólított fel a Vatikán dokumentumának elutasítása érdekében.

“Tényleg arra van szükség, hogy egységesen megszólalva mondjuk ki: nem, mi erre nem vagyunk kaphatók” – jelentette ki Strickland, különösen püspöktársaihoz szólva. “Nem fogjuk ezt beépíteni az egyház életébe, mert egyszerűen nemet kell mondanunk. És ennek egységesen kell történnie.”

Uruguay

Az El Paisnak adott interjújában Daniel Sturla uruguayi bíboros elítélte a Fiducia Supplicans-t a tartalma és az általa szándékosan keltett zűrzavar miatt. Ugyanakkor számos más püspökkel ellentétben megjegyzi , hogy a dokumentum egyértelműen “egy pár” megáldását szorgalmazza, ami pedig olyasmi, amiről “az Egyház egész hagyománya… azt mondja, hogy nem lehet megtenni.”

A montevideói bíboros érsek kijelentette, hogy bár az egyház “mindenkiért van”, azért “vannak bizonyos szabályok. Nem lehet megáldani egy olyan párt, amelyik nem házasságban él. Nem lehet megáldani olyan együttéléseket, amelyekről maga az Egyház mondja, hogy nem állnak összhangban Isten tervével.”

Vatikán

A Hittani Kongregáció korábbi prefektusa, Gerhard Müller bíboros hosszasan elemezte és részletesen „megsemmisítette” a Fiducia Supplicans-t írásában, amely szerint a homoszexuális párok megáldása “istenkáromlásnak” minősül, és a dokumentum ellentmond önmagának.

“Tekintettel a keresztény hitben a tettek és a szavak egységére, csak akkor lehet elfogadni, hogy ezeket az egyesüléseket jó megáldani, akár lelkipásztori módon is, ha az ember úgy hiszi, hogy objektíve nem ellentétesek Isten törvényével” – írta.

A korábbi amerikai pápai nuncius, Carlo Maria Viganò érsek harcosan elítélte az azonos neműek megáldását, és a “tébolyult Fiducia Supplicans nyilatkozat” minden hirdetőjét “a Sátán szolgáinak és legbuzgóbb szövetségeseinek” bélyegezte.

“Felszólítom mindazokat, akik bíborosi méltóságot kaptak, püspöktestvéreimet, papokat, klerikusokat és híveket, hogy a leghatározottabban álljanak ellen ennek az őrült versenyfutásnak a szakadék felé, amelybe a renegátok egy szektája akar minket beletaszítani” – zárta szavait.

Zambia

Zambia is elutasítja az azonos neműek áldását: az ottani püspökök december 20-én kiadott szövege “a Szentíráson alapul, amely a homoszexuális aktusokat súlyosan romlott cselekedetnek mutatja be”.

Világosan bejelentették, hogy a Fiducia Supplicans-t nem vezetik be az országban, hogy elkerüljenek minden lelkipásztori zavart és félreértést, hallgassanak kulturális örökségükre, és ne szegjék meg az ország törvényeit, amelyek tiltják az azonos neműek egyesülését és tevékenységét. A nyilatkozatot az ország 17 prelátusa közül 12 írta alá, köztük az ország püspöki konferenciájának elnöke és alelnöke.

Akik üdvözlik, hogy a Vatikán támogatja az azonos neműek áldását

A fenti prelátusokkal és papokkal ellentétben a Fiducia Supplicans hangos támogatást kapott sokfelől az egyházból. Püspökök is üdvözölték, hogy a szöveg támogatja az azonos nemű párok megáldását annak ellenére, hogy a Szentírás és a Szenthagyomány elítéli ezt a tevékenységet.

Ausztria

December 18-án Franz Lackner érsek, az osztrák püspöki konferencia vezetője arra figyelmeztetett, hogy a papok “nem mondhatnak többé nemet” az azonos nemű párok “megáldására” irányuló kérésre. Lackner egy interjúban kifejezte “örömét” a Fiducia Supplicans felett, bár később egy szóvivőjén keresztül részlegesen vissza kellett vonnia azt, amit mondott a papságnak az ilyen áldások felajánlására vonatkozó nyilvánvaló kötelezettségről. Lackner “örömében” más osztrák prelátusok is osztoztak, köztük Josef Marketz püspök (Gurk-Klagenfurti Egyházmegye), aki szerint a vatikáni szöveg “fontos lépés a nyitott egyház felé”.

Belgium

Belgium katolikus püspökei már 2022 szeptemberében jóváhagyták az azonos nemű párok megáldását. A püspöki konferencia honlapján december 22-én megjelent nyilatkozat azonban úgy üdvözölte a Fiducia Supplicans-t, mint “hatalmas lépést a hűséges és tartós homoszexuális kapcsolatok elismerése felé”. “LMBTQ+ személyként immár teljes mértékben elfogadnak téged, és kapcsolatod most már meg is áldható” – tette hozzá a nyilatkozat.

Johan Bonny antwerpeni püspök is kifejezte helybenhagyását, mivel a Fiducia Supplicans összhangban van a belga püspököket azonos neműeket megáldó gyakorlatával.

Horvátország

Mate Uzinić rijekai érsek üdvözölte a szöveget, mondván, hogy ez “felhívás arra, hogy ne vessünk köveket, hanem inkább legyünk közel azokhoz, akik Isten közelségét keresik”. Az érsek 2023-ban az év folyamán meghívta a LMBT-párti Fr. James Martin jezsuita atyát, hogy egy konferencián beszéljen az LMBT-aktivizmusról és “Jézusról, aki kinyújtja kezét a marginalizálódottak felé”.

Németország

Nem meglepő módon a Német Püspöki Konferencia elnöke, Georg Bätzing püspök melegen üdvözölte a vatikáni szöveget. “Nagyon örülök ennek a dokumentumnak, és hálás vagyok a benne foglalt lelkipásztori szemléletért” – mondta, és dicsérte, hogy “áldást kaphatnak azok a párok, akik például válás miatt nem köthetnek egyházi házasságot, valamint az azonos nemű párok”.

Számos német főpap visszhangozta ezt a dicséretet, köztük Stefan Heße érsek és Heinrich Timmerevers püspök, míg más német prelátusok már az év folyamán korábban engedélyezték egyházmegyéik papjainak, hogy ilyen áldásokat adhassanak. Márciusban a német Szinódusi Út megszavazta az azonos neműek megáldásának jóváhagyását, és most, a Fiducia Supplicans után a Szinódusi Út vezetői arra szólítottak fel, hogy ki kell dolgozni egy formulát az ilyen áldások számára az országban.

Hong Kong

Az újonnan kreált hongkongi bíboros, Stephen Chow S.J. december 23-án úgy fogalmazott, hogy a Fiducia Supplicans középpontjában “a papság felszólítása áll, hogy adjanak lelkipásztori áldást mindazoknak, akik ugyan azonos nemű vagy szabálytalan kapcsolatban élnek, de az Atya irgalmát kérik”.

“Egyes médiajelentések tévesen úgy kommentálják, hogy az egyház most már az azonos neműek házasságát is elismeri” – írta Chow, aki leszögezte, hogy a szöveg “nemcsak a bibliai hagyományban és az egyházi tanításban gyökerezik, hanem Ferenc pápa éles lelkipásztori érzékenységére is rávilágít. A hongkongi egyházmegye reméli, hogy a társadalomban e nyilatkozat inspiráló üzenete által többen fogják megtapasztalni Isten kegyelmét és áldását.”

India

Nem meglepő, hogy Oswald Gracias mumbai bíboros, a pápa egyik közeli tanácsadója is dicsérte a Fiducia Supplicans-t, mivel az összhangban van saját korábbi gyakorlatával. “Jézus soha nem tagadott meg egy áldást… ez a dolog lényege” – mondta, miközben hozzátette, hogy “egyáltalán nincs szó” semmiféle előrelépésről az azonos neműek házassága felé.

Svájc

Szemben Eleganti püspökkel, aki ellenezte a Fiducia Supplicans-t, svájci prelátustársai üdvözölték a szöveget. A svájci püspöki konferencia december 19-i nyilatkozatában kijelentette, hogy a vatikáni szöveg “összhangban van a svájci püspökök azon kívánságával, hogy az egyház legyen nyitott, és vegye komolyan, tartsa tiszteletben és kísérje lelkileg a különböző párkapcsolati helyzetekben élő embereket”. Hozzátették, hogy a szöveg “most először engedi meg kifejezetten az azonos nemű párok megáldását, és kimondja, hogy az egyház kibővítette és gazdagabbá tette az áldásokról alkotott felfogást”.

Amerikai Egyesült Államok

Blase Cupich chicagói bíboros igen gyorsan reagált: a Vatikán szövegét “előrelépésnek nevezte, amely nemcsak Ferenc pápa azon vágyával van összhangban, hogy pasztorálisan kísérje az embereket, hanem Jézus vágyával is, hogy minden ember számára jelen legyen, aki kegyelemre és támogatásra vágyik”. Cikkét átvette a Vatican News is, ami nyilvánvaló jele annak, hogy Cupich szövegértelmezését hivatalosan támogatják.

A dokumentumot dicsérőkhöz csatlakozott az önmagát katolikusnak mondó Joe Biden elnök is. Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtószóvivője december 19-én bejelentette, hogy “az elnök a világ számos katolikusával együtt üdvözölte a Vatikán Ferenc pápa jóváhagyásával tett nyilatkozatát, amely megengedi az azonos nemű párok megáldását. Minden konkrétumot az egyházra hagyunk, de nyilvánvalóan üdvözöljük az egyház LMBTQ-emberek irányában tett lépését.”

Miközben ilyen erős támogató vagy elutasító válaszok is születtek az azonos neműek megáldására vonatkozó dokumentumról, a püspökök többsége (akár például az Egyesült Államokban is) békülékeny hozzáállással a középutat választotta, és arra törekedett, hogy ne foglaljon túlságosan határozottan állást erről a szövegről, amelyet Müller bíboros önellentmondásosnak és istenkáromlónak nevezett.

A következőkben térjünk át néhány további prominens egyházi vezető, szakíró vagy egyszerű hívő állásfoglalására.

Fridolin Ambongo bíboros, az Afrikai és Madagaszkári Püspöki Konferenciák elnöke, Afrika vezető bíborosa felszólította az afrikai kontinens főpapjait, a püspöki konferenciák elnökeit, hogy mondják el véleményüket a FIducia Supplicans nyilatkozatról, hogy aztán egy közös, egységes, kontinentális, az afrikai egyház egészére érvényes választ lehessen megfogalmazni. A belső levél, amelyet Diane Montagna vatikáni újságíró osztott meg online, nem közli a forrást, és hivatalos megerősítést sem nyert. Ugyanakkor a levél fénymásolata itt látható, olvasható.

A Dél-Karolinában szolgáló, könyveiről és izgalmas cikkeiről ismert Dwight Longenecker atya a Fiducia Supplicans-t a 20-21. század legrosszabb pápaságának tartott ferenci pontifikátus legkatasztrofálisabb alkotásának nevezte. Írásában „a téma teljesen ügyetlen, hozzá nem értő, naiv és vak kezelése” miatt aggódik. Azon gondolkodik, milyen fogadtatást remélhetett Fernández bíboros, mi lehetett a dokumentum motivációja (nyomás a gazdag német egyház vagy a rózsaszín lobbi részéről?), és mik lehetnek majd a következmények (kilépések, növekvő megosztottság, a hívők számának csökkenése, a Péter-fillérek elmaradása, növekvő passzivitás, „lelkipásztori aknamező” a plébánosoknak, esetleges perek elmaradt áldások miatt stb.). „A legrosszabb, hogy maga a pápaság tekintélye és tisztelete is tartósan sérülni fog. A dokumentum megítélése és fogadtatása katasztrofális, a hétköznapi emberek ugyanis azt gondolják, hogy áldást adni annyi, mint jóváhagyást adni egy személynek és engedélyezni tetteit” – írja az atya, aki rögtön választ is ad az olvasóknak: „Tudom, mit tehetnek az egyszerű katolikusok és a katolikus papság. Legyünk hűségesek Jézus Krisztus evangéliumához saját életünkben, saját otthonunkban, plébániánkon és iskoláinkban. A válasz a zűrzavarra a tisztánlátás. Legyetek tiszták a hitetekben, az odaadásotokban és a keresztény tanúságtételetekben. Imádkozzatok, dolgozzatok, tegyetek örömteli tanúságot, és ne féljetek.”

Egy világi hívő egyenesen a Szentatyának címezte levelét,

amelyet az Aleteia tett közzé. Szívbe markoló, ahogyan a problémát a mindennapi élet szemszögéből feszegeti:

„Szentatyám, kedves Ferenc pápa, én tizenhét éve vagyok házas. Ha a házasságom néhány év múlva felbomlana, vagy ami még rosszabb, az én hűtlenségem vagy nehéz természetem lenne az oka ennek a felbomlásnak, és újra szerelembe esnék, remélem, nem lennék olyan illetlen, hogy áldásért hozzád folyamodjak. Azt is remélem, hogy akkor lenne bátorságod megmondani nekem az igazat eredeti elköteleződésemről. Valószínűleg nagyon rosszul esne nekem. De összhangban lenne az akkori döntésemmel: “Amit Isten egybekötött, ember el ne válassza”. Van azonban egy másik forgatókönyv is, amellyel társadalmilag nehezebb együtt élni: az, ha mi leszünk házastársunk hűtlenségének áldozata. Ilyen esetben, kedves Atyám, ha a feleségem tíz, húsz vagy ötven év múlva arra kérne téged, hogy áldd meg az új házasságát, akkor kérlek, hogy ne teljesítsd a kérését. Mert akkor az elvált újraházasodottak híres megáldása egyben a megcsalt férj megátkozásává válna. A szörnyű megpróbáltatáshoz hozzáadódna az az elviselhetetlen érzés, hogy talán maga Isten is jóváhagyta ezt a házasságtörést. Őket elárulták, megbántották, elhagyták: igazán nem kell nekik azt mondani, hogy Isten ratifikálja az ex házastársuk második választását.”

További elemzések

A LifeSiteNews egyik további elemzését is érdemes felidéznünk. Eszerint Ferenc pápa összeszőtte az igazságot a tévedéssel, hogy zavarba hozza a híveket a homoszexuális párok “megáldásával” kapcsolatban. Figyelemre méltó az a fajta érvelés, amely szerint az elvált újraházasodottak és az azonos nemű párok kapcsolataiban sok a jó elem, amelyeket “el kell ismerni”, “meg kell erősíteni” és “meg kell áldani”. Akik ezt képviselik, azok azt kérdezik: a hűség, a szeretet, a másik iránti törődés, az élethosszig tartó elkötelezettség, a közös élet – vajon ezek nem jó dolgok és nem méltók az Egyház jóváhagyására? Így érvelnek, mintha jó dolog lenne a szexuális “hűség” egy olyan személyhez, aki nem a házastársad, holott közben a házastársad még él. Mintha a “szeretet” mindig és mindenütt jó dolog lenne, függetlenül attól, hogy mit szeretnek, vagy hogy milyen módon szeretnek. Mintha a “másikkal való törődés” figyelmen kívül hagyhatná a másik súlyosan bűnös cselekedeteit és üdvözülését. Mintha a pokolba vezető “közös élet” dicséretes lenne.

A vatikáni nyilatkozat mesterien csalárd mű – írja az elemzés. Hazug módon azt állítja, hogy igenis fenntartja a tévedhetetlen katolikus tanítást a házasságról, a szexualitásról és az áldások megadásáról, miközben a gyakorlatban radikálisan eltér ugyanettől a tanítástól. Azt állítja, hogy az Egyház állandó és egyetemes tanítását erősíti meg. Hogy megerősíti a házasság meghatározását, mint egy férfi és egy nő közötti élethosszig tartó, kizárólagos, új élet létrehozására nyitott szövetséget. Megerősíti a házasságon kívüli minden szexuális aktus súlyos bűnösségét. Megerősíti minden homoszexuális aktus súlyos bűnösségét. Megerősíti a házasságon kívüli szexuális kapcsolatok szentségi, liturgikus, rituális megáldásának lehetetlenségét. Még a Hittani Kongregáció korábbi, vitatott tiltását is megerősíti az azonos nemű párok megáldására vonatkozóan. Viszont az áldások látszólagos megkülönböztetését felhasználva a gyakorlatban lehetővé teszi a katolikus szexuális erkölcstől való eltérést.

Egy ilyen aktus lényegében az adott pár súlyosan bűnös kapcsolatának megáldását jelenti. Hiszen amikor egy pár megjelenik az Egyház áldásáért, az Egyház nem a személyeket mint olyanokat áldja meg. Ha ez lenne minden, amit Róma jóváhagy, akkor ebben nem lenne semmi újdonság. Ami a párt párrá teszi, az a kapcsolatuk. Ezért, amikor egy pár áldást kér a paptól, akkor annyiban kérik és kapják az áldást, amennyiben egy kapcsolatban vannak, és ez éppen azt a kapcsolatot áldja meg, ami összeköti őket, és ami “párrá” teszi őket.

Németországban, mint több más országban is, nem a megáldás lehetősége, hanem éppen a nyilatkozatban szereplő korlátozások váltottak kis jelentős mértékű tiltakozást. Az interneten nagyjából 200 teológus és több száz lelkipásztor tette közzé tiltakozását a Vatikánban kiadott nyilatkozat ellen. Nem egy templomra kitűzték a szivárványszínű zászlót is.

Helmut Hoping teológus úgy véli, hogy az azonos nemű párok megáldására kiadott tilalom nem más, mint a németországi Katolikus Egyházban folyó vita által kiváltott közvetlen reakció. A KNA katolikus hírügynökségnek adott nyilatkozata szerint a Vatikán szembe megy a Szinódusi Út számos résztvevőjének törekvéseivel, akik az egyház házasságról, családról és szexuális erkölcsről szóló tanításának lényeges megváltoztatását szorgalmazzák. „Ugyanakkor sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a Katolikus Egyházban a liberális álláspontot képviselők Németországban és néhány más európai országban is többségben vannak ugyan, liberális álláspontjuk azonban az egész világot tekintve kisebbségi véleménynek számít. És az azonos nemű párok megáldásának követelése is ebbe a körbe tartozik” – mondta Hoping.

A Katholisch.de portál szerkesztőségének a vezetője, Björn Odendahl azt írta, hogy a nyilatkozattal a „Vatikán egyszer s mindenkorra tisztázni akarta, hogyan képzeli el az azonos nemű vagy újraházasodott párok megáldását anélkül, hogy az egyház tanítását megváltoztatná. Ennek eredménye pedig egy olyan szöveg lett, amiben a kört próbálják négyszögesíteni.”

December közepén a nyilatkozat megjelenésével sokan azt gondolták, hogy ez Róma karácsony előtti ajándéka. Az Egyház képviselői és a média reakciói azonban már kezdettől fogva nem voltak közel sem egységesek. Egyesek örültek a „forradalmi változásnak”, mások óvatosan ismerték el az első kis lépéseket, és voltak, akik „másodosztályú” áldás lehetősége miatt csalódásuknak adtak hangot. Természetesen akadtak olyanok is, akik szerint az Egyház a homoszexuális párokat nem fogja megáldani, hiszen ez az egyesülés bűnös, és az ennek megfelelően az áldás ellentétes lenne a Katolikus Egyház tanításával.

Mindenesetre a Hittani Dikasztérium nagy valószínűséggel egy célt elért: azok a püspökök, akik korábban ellenezték a Fiducia supplicans bevezetését, mert veszélyben látták az Egyház tanítását, fellélegezhetnek, hiszen ezzel megszűnt az értelmezési lehetősége annak, hogy ki és hogyan lesz megáldva. Mindazok azonban, akik abban reménykedtek, hogy egyházi áldást kaphat két olyan ember, akik a házasságon kívüli hűség és szerelem értékei szerint élnek, egyelőre csak egy dolgot tehetnek: bizakodhatnak, hogy az Egyház tanítása még változhat – írta Odendahl.

És mint mond, hogyan „védi magát” a vitában maga Fernández bíboros?

A bíboros arra hívja fel a figyelmet, hogy a Vatikán iránymutatása az azonos neműek megáldásáról igenis egyértelmű (éspedig nemleges) választ ad a német püspökök azon tervére, hogy hivatalossá tegyék az azonos nemű párok liturgikus megáldását, amit a december 18-i nyilatkozat kifejezetten megtilt.

“Ez nem az a válasz, amit két vagy három országban szeretnének, hanem sokkal inkább egy olyan lelkipásztori válasz, amelyet mindenki el tudna fogadni, még ha nehezen is” – idézi Fernández-nek a Die Tagespost című német katolikus lapnak adott interjúját a CNA katolikus hírügynökség. – “Egy “pasztorális” pápa képes arra, hogy megőrizze a németek, afrikaiak, ázsiaiak, latin-amerikaiak, oroszok stb. közötti közösséget, mert úgy tartja meg az egyház tanítását, hogy közben lehetővé teszi, hogy az “párbeszédbe lépjen a hívek konkrét, gyakran olyannyira sebzett életével”.

Az InfoChrétienne beszámol a vatikáni Hittani Dikasztérium január 4-én, csütörtökön közzétett ötoldalas sajtóközleményéről. “Világos, hogy semmi ok nincs arra, hogy doktrinálisan elhatárolódjunk ettől a nyilatkozattól, vagy eretneknek, az egyház hagyományával ellentétesnek vagy istenkáromlónak tekintsük” – védekezik ebben a Dikasztérium. Fernández prefektus mindazonáltal hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni “egyes országok kényes helyzetét”, ahol a homoszexualitást elutasítják. „Ha vannak olyan törvények, amelyek börtönbüntetésre, sőt kínzásra vagy akár halálra ítélik a magukat homoszexuálisnak vallókat, akkor érthető, hogy az áldás meggondolatlanság lenne.” A Szentszék emlékeztet arra, hogy “a nem rituális áldás ezen egyszerű és rövid formája nem kíván igazolni valami olyasmit, ami erkölcsileg nem elfogadható”, amikor az Egyház a homoszexuális kapcsolatokat bűnnek tekinti.

Összeállította: Solymosi Judit és Frick József