Szentszék: Csak a kétállami megoldás vethet véget a háborúnak

XIV. Leó pápa csütörtökön találkozott a Rómában tartózkodó Jichák Herzog izraeli államfővel, aki a találkozó után más vatikáni tisztségviselőkkel is tárgyalt. Korábban, augusztus 22-én a Szentatya fogadta Adolfo Tito Yllana érseket, apostoli nunciust és apostoli delegátust, aki Izraelben, Jeruzsálemben és Palesztinában képviseli a Szentszéket. Az izraeli elnök látogatása előtt néhány nappal Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár megbeszélést folytatott Varsen Aghabekian palesztin külügyminiszterrel.

Az utóbbi napok vatikáni találkozói nem véletlenek: az ENSZ közelgő, szeptember végi közgyűlésén a palesztin kérdés is téma lesz; az elmúlt időszakban több ország is jelezte, hogy ekkor ismerik el a Palesztin Államot (amelyet az ENSZ tagállamainak nagy többsége – köztük Magyarország – már korábban elismert).. Olyan időszakban került sor ezekre a vatikáni megbeszélésekre, amikor az izraeli hadsereg újabb támadást indított Gáza ellen. XIV. Leó pápa, a jeruzsálemi pátriárkák és más egyházi (s világi) vezetők újra s újra fölemelték hangjukat a béke mellett, követelték az azonnali tűzszünetet, rámutattak a gázai humanitárius katasztrófára, sürgették a segélyszállítmányok akadály nélküli eljutását az éhínség sújtotta Gázai övezetbe. Tudjuk, nemcsak a Gázai övezetben súlyos a helyzet: a megszállt Ciszjordániából ugyancsak riasztó hírek érkeznek. A világsajtó is foglalkozott azzal az izraeli tervvel, miszerint a zsidó állam annektálni akarja Ciszjordániát, így akadályozva meg a palesztin önrendelkezést. Köztudott, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság, mint az ENSZ bírósága, tavaly júliusi állásfoglalásában kimondta: Izraelnek a megszállt területekről ki kell vonulnia, s kártérítést kell adnia az okozott károkért. Az is köztudott, hogy több százezer illegális zsidó telepes él Ciszjordániában, holott a nemzetközi jog tiltja megszállt terület etnikai összetételének erőszakos megváltoztatását.

Ibrahim Faltas atya, szentföldi ferences szerzetes egy olasz hetilapnak adott nyilatkozatát minap ismertette a Vatican News. Faltas atya nemcsak az „embertelen” gázai helyzetről beszélt, hanem arról is, hogy Ciszjordániában is humanitárius válság van. „Betlehem szabadtéri börtönné vált” – mondta a ferences szerzetes, aki szerint az izraeli ellenőrző pontok bezárásával sokakat megfosztottak munkájuktól. Faltas atya elmondása szerint a betlehemi keresztény közösség is szenved: mintegy 185 család hagyta el otthonát, ez több mint hétszáz embert jelent, s „ha így folytatódnak a dolgok, valóban nem maradnak keresztények”.

Parolin bíboros és a palesztin külügyminiszter megbeszéléséről az egyik katolikus hírportál (The Catholic Herald) azt írta, hogy Varsan Aghabekian – aki római és vatikáni kórházakban kezelt palesztin gyermekeket is meglátogatott, s tárgyalt az olasz külügyminiszterrel is – a gázai és ciszjordániai helyzetet „katasztrófálisnak” nevezte, hozzátéve, hogy „a brutális agresszió következtében minden nap civilek százai halnak meg”. A palesztin külügyminiszter elmondta: kormánya célja az állandó tűzszünet elérése, s az önálló államiság megteremtése. Aghabekian hozzátette: „Szükségünk van olyan szavakra, amelyeket a pápától hallunk”.

Ilyen előzmények után került sor az izraeli elnök vatikáni látogatására. Kedden az izraeli elnöki hivatal közleményében az szerepelt, hogy Jichák Herzog a pápa meghívására érkezik a Vatikánba. A Vatikán a közlemény megjelenése után nyilatkozatot adott ki, amely cáfolta a meghívást: „A Szentszék gyakorlata, hogy eleget tesz az állam- és kormányfők vonatkozó kéréseinek; nem gyakorlata, hogy meghívásokat intézzen hozzájuk.”

A Vatican News beszámolója szerint az izraeli elnök előbb XIV. Leó pápával találkozott, majd ezt követően megbeszélést folytatott Pietro Parolin bíboros-államtitkárral s Paul R. Gallagher érsekkel. A szentszéki sajtóiroda beszámolója szerint a Szentatyával és az Államtitkárságon folytatott megbeszélések során „megvitatták a Közel-Kelet politikai és társadalmi helyzetét /…./, különös tekintettel a tragikus gázai helyzetre”. A Szentszék szorgalmazta a tárgyalások mielőbbi újrakezdését, hogy elérjék az összes túsz szabadon engedését, s tartós tűzszünet jöjjön létre. A szentszéki álláspont változatlan – mind a pápa, mind a bíboros-államtitkár is már többször megfogalmazta -: tiszteletben kell tartani a humanitárius jogot, biztosítani kell a segélyek eljutását az érintett területekre. A palesztin nép jövője is szóba került a tárgyalások során. Tudjuk, a jelenlegi izraeli vezetés mereven elzárkózik az önálló palesztin állam gondolatától, a Szentszék azonban a mostani tárgyalások során megerősítette eddigi álláspontját: „A kétállami megoldás az egyetlen kiút a jelenlegi háborúból”. A szentszéki sajtóiroda közleményében homályos utalás olvasható arról, hogy a megbeszélések során kitértek „a Ciszjordániában történtekre és Jeruzsálem városának fontos kérdésére is”. Ez utóbbi megjegyzéshez érdemes hozzáfűzni, hogy a Szentszék a nemzetközi jog alapján áll, tehát sem a Ciszjordániában létesített illegális zsidó telepek jogszerűségét nem ismeri el, sem Jeruzsálem izraeli „bekebelezését”. Bár a közlemény „szívélyes megbeszélések”-ről számol be, nyilvánvaló, hogy a palesztin önrendelkezés ügyében és ezzel összefüggő kérdésekben a Szentszék és Izrael álláspontja – sajnos – távol van egymástól. E sorok írója természetesen a Szentszék álláspontját osztja.