Semmi sem oly csodálatos, mint az Eucharisztia

INRI,
Az olt´riszentség csodaszere, amiért élni érdemes, mert egyedül boldógító földi-lelki táplálálék.
Mindenki boldog akar lenni és ez jó. A Jóteremtö is maradéktalan boldog és ebböl akar minket is részesíteni (önkéntes munkatársaiként). Ha te ember a világot magad akarod megváltoztani mindenféle csakis evilági emberi eszmék szerint, kudarcot fogsz vallani, mert a csakis emberi eszmék mozgatórugója annyiféle ahány ember van…és az ilyen boldogság is annyiféle lesz (nomeg csak ideig oráig tartó-utána veszekedés és céltalan széthúzás lesz a következö “nagy-nagy” ötlet kipróbálásáig). Ha a szentáldozásban hetente a szentmisén megerösödve, a boldogító tizparancsaolat szerint élsz (amit Mozes kapott a Sináj hegyen) akkor már itt és most tartósan boldog leszel. Ráadásnak pedig megkapod a mennyei boldogságot.
Honnan lehet ezt tudni?
1.1 Elözmények: az utolso Szédereste vacsoaráig zsidó vallású Jézus, és a 12 analfabéta halász tanítványa ezért ültek össze az utolsó vacsorára (nagycsütörtök este):
Ünnepek-Peszach=Páska-idöszak=7 napig tartó husvéti idöszak, aminkek legszentebb ünnepe a széder este/pászka vacsora (az elsö két és az utolso két nap ünnep a többi félnünnep)
Az utolsó vacsorai ünnep-Széder este – elöesti ünnep volt (a másnap esti sabbath be-köszöntése elött) =A peszach elsö estéje a Széder-este családi esemény eredetileg, ha szokták is nagyobb közösségekben ünnepelni (magyarban két este is egymás után).
Lásd: Mózes 5. könyve, 6. fejezet, 20. vers
„20Ha majd a jövőben megkérdezi a fiad, hogy miféle intelmek, rendelkezések és döntések ezek, amelyeket megparancsolt nektek Istenetek, az ÚR, 21akkor így felelj fiadnak: A fáraó szolgái voltunk Egyiptomban, de kihozott bennünket az ÚR Egyiptomból erős kézzel. 22Az ÚR nagy és veszedelmes jeleket és csodákat vitt véghez Egyiptomban a fáraón és egész háza népén a szemünk láttára. 23Minket pedig kihozott onnan, hogy bevigyen arra a földre, és nekünk adja azt, amelyet esküvel ígért atyáinknak. 24Az ÚR megparancsolta nekünk, hogy teljesítsük mindezeket a rendelkezéseket, és féljük az URat, a mi Istenünket, akkor jó dolgunk lesz mindenkor, és éltet bennünket az ÚR, ahogyan van ez ma is. 25És igazak leszünk Istenünk, az ÚR előtt, ha megtartjuk és teljesítjük mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ő parancsolt nekünk.“
A gyerekek és tanitványok is be lesznek vonva az ünneplésbe.
Ma négyféle kérdezö van a zsidó széderestén:
1-Az okos azt kérdezi: „Mire valók a tanúbizonyságok, szabályok és törvények, amelyeket az Örökkévaló Istenünk adott Nekünk” (Mózes 5. könyve, 6. fejezet, 20. vers)
Magyarázd el neki a Pészách minden törvényét, egészen az afikománig bezárólag (az áfikomán esszük majd meg, mint majd látjuk, a szédervacsora végén).
2-Mit kérdez a szemtelen: miféle szertartásotok ez Nektek? (Mózes 2. könyve, 12, 26). Nektek és nem neki. Ő kivonja magát a közösségből. Vágj neki vissza és feleld azt: Azért van mindez, amit az Örökkévaló tett Velem, mikor kijöttem Egyiptomból” (Mózes 2. könyve, 13, 8). Velem és nem vele. Ha ő ott lett volna, ott is marad.
3-Mit kérdez az egyszerű és nyitott szívű: nahát, mi ez? Annyit mondj neki: erős kézzel hozott ki minket Egyiptom földjéről, a Szolgaság Házából az Örökkévaló. (Mózes 2, 13, 14)
4-Aki pedig kérdezni sem tud annak Te idézd a Tórát: Azért van mindez, amit az Örökkévaló tett velem, amikor kijöttem Egyiptomból.
1.2 Mitöl lett az utolsó vacsorának nevezett J´ézusi szédersete olyan különleges? Jézus a vacsora elött tudta mi vár rá a vacsora után. Már a világ terem´tese elött óta tudta, hogy ekkor majd elfogják es egy éjjel nappali huzavona után kivégzik… Mégis Örömmel ült össze a széderestére, mert mindenki akkor nagyon örül a szabadulásnak, ami ezzel járt, jár és járni is fog…Honnan kell szabadulni? Ök akkor és ott (is) az egyiptomi szabadulást ünnepelték. Nekik az egyiptomi rabszolgasorsból kellett- söt nekik a fáraó elöl is (mivel a fiaikat a szülés után megöletni rendelte el a fáraó, nehogy erös nép legyen belölük).
1.3 Azonban ez a széder este kenyér és bor áldása elöször a történelemben valami egészen furcsa csodás véget vett. Itt Jézus egy új, addig teljesen ismeretlen vallást alapított a kereszténységet. (A krisztusiak = a felkent megváltót követök vallását).
1.4 Mi ez a kereszténység? Mi ebben az új?
A zsidó vallásba csak beleszületni lehet zsidó anyától, mivel nem missziós vallás. (Van ugyan ritkaszámú külsö betérö is, de ök erösitik az elözö szabályt, az egyház tagjaira 613 mozesi parancsolat vonatkozik.) A kereszténység teljesen önkéntes személyes döntesen alapuló csatlakozás után (keresztelés után) minden megszületett ember elött nyitva áll. A 613 mózesi parancsoaltból csak a 10 köbevésett vonatkozik a tagjaira, mivel ez egy misziós vallás.
Valójában az egyetlen igazi újdonság a kereszténységben az, hogy Jézus kiterjesztette a zsidók kiválasztottságát az akkori-pogányokra=nem zsidókra=keresztényekre (meg utodaikra) is. Mit jelent ez?
Mitöl lesz valaki kiválasztott ezután az utolsó vacsora után (Jó 2000 éve)? Attól, hogy az Igaz Isten tiszetelete=Istentisztelet és a hozzá folyamodó ima érvényes és valós alakot ölt a keresztények számára is a szetntmisében. A Jeruzsálami templomban a szentek szentjében jelenlevö Mindenható Jóteremtö ott jelen (volt-van-lesz) a templomhegyen. Jézus akarata szerint az átváltoztatott kenyér és bor ugyenezen jelen-t adja minden szentmisében, tehát egy cselekményben és a szentostyában=oltáriszentségben ott van a Mindenható Jóteremtö a maga teljességében (volt-van-lesz) a pap átváltoztató szavaira (tehát nem a személyes érdemei miatt- azonban persze, hogy nagyon ´jo ha a papnak minél több személyes érdeme is van a parancsoltok boldogító betartása által). Ez pedig itt és most nincs helyhez kötve, mert minden szetntmisében egyenrangban jelen van a csodaszer a szentostya által…Amit teljesen önként és tiszta lélekkel magához vesz a szentáldozó személy.
Még egy újdonság, a kereszténységben az, hogy egyvalaki már visszajöt onnan. A halálból. Megjelent a kezdetben csak zsidókból álló „öskeresztény egyháznak“, a 12 analfabéta zsidó halász barátainak (és még össz. Többszáz kizárólag zsidó tanúnak is öt héten át, amikor is a mennyei Yerushalaymba emelkedett, ahol nincsenek sem vallások sem papok, „mert a bárány -a felt´madott- Jézus a temploma“.) Mondhatnók, hogy a kereszténység az egy zsidó szekta- mára milliárdnyi önkentes nemzsidó taggal. Ennek a „Jézuseseménynek“ szemtanúi a zsidók, akik velünk is maradnak az ö (második) eljöveteléig.
A végidöbeli -halottak feltámdása- ösi zsidó tanítás, habár eddig onnan még senki sem jött vissza az örök életre zsidó vallás szerint, ugyanis az majd csak a messiás (elsö) eljövetelekor lesz lehetséges. A feltámadásba vetett hit számos ponton része a zsidó liturgiának, pl. a reggeli imában, melyben a hívő kifejezi Istenbe vetett abbéli bizalmát, hogy Isten visszavezeti majd lelkét a testéhez az eljövendő időben.
Osli mosolygós Madonna könyörögj éretünk.