A Szentföldre tett utazásuk végeztével európai püspökök csoportja sajnálatának adott hangot a jeruzsálemi keresztényeket érintő fenyegetésekkel kapcsolatban, külön kiemelve a Shireen Abu Akleh temetésén részt vevő gyászolók elleni támadást.
„A keresztény közösség Jeruzsálem identitásának elengedhetetlen része ma is és a jövőben is. Mégis folyamatos jelenlétét megszállás és igazságtalanság fenyegeti” – olvasható a Szentföldi Koordinációs Csoport május 26-i keltű záróközleményében.
„Sokan azok közül, akikkel találkoztunk, a telepesek csoportjai részéről erőszakkal és megfélemlítéssel szembesülnek, mozgásszabadságukat korlátozzák és elválasztják családjaiktól őket, meghatározott státuszuk miatt.”
Hat püspök szerte Európából látogatott Jeruzsálembe május 21-26. között. A Szentföldi Koordinációs Csoport 2000 óta minden évben ellátogat Szentföldre, a régió iránti figyelem, fellépés és ima előmozdítása érdekében. A csoportot Anglia és Wales Katolikus Püspöki Konferenciája alapította.
„Osztjuk a keresztény közösség aggályait azzal kapcsolatban, hogy az izraeli rendőrség egyoldalúan korlátozta a szabad vallásgyakorlást húsvétkor” – jelentették ki a püspökök. „Átéltük azt a mélységes bánatot és dühöt, amelyet a helyi keresztények éreztek Shireen Abu Akleh palesztin keresztény újságírónő meggyilkolása és a temetésén megjelent gyászolók elleni szégyenteljes támadás miatt.”
Abu Akleh melkita görögkatolikus és palesztin amerikai volt, akit megöltek, miközben tudósított az izraelieknek egy ciszjordániai menekülttábor elleni támadásáról május 11-én. A május 13-i temetésen Abu Akleh koporsója majdnem a földre esett, amikor a rendőrség begázolt a temetési menetbe gumibotokkal hadonászva és kábítógránátokat használva.
A püspökök kijelentették, hogy Jeruzsálem a judaizmus, a kereszténység és az iszlám „közös öröksége”, amelyet „a vallások egyike sem tehet soha a saját kizárólagos monopóliumává.”
„Azért jöttünk, hogy találkozzunk és együtt imádkozzunk testvéreinkkel, nem feledve Pizzaballa pátriárka üzenetét, miszerint nekünk, mint keresztényeknek jogunk és kötelességünk, hogy megőrizzük a város nyitottságát és egyetemességét.”
A püspökök megjegyezték, hogy „a legkülönfélébb hátterű emberek élnek szegénységben, amelyhez hozzáadódott a világjárvány. Az elmúlt két év során a zarándokok elmaradása egzisztenciákat tett tönkre, a jeruzsálemi keresztény közösségek körében is, minek következtében néhány család küszködve tudja csak biztosítani a lakhatást, élelmezést vagy más alapvető szükségleteket.”
A püspökök hozzátették, hogy azért mutatkoznak „a remény jelei”. „Meglátogattunk olyan keresztény közösségeket, amelyek felelősséget vállalnak a közösségük és a szélesebb társadalom sorsáért. Fáradhatatlanul munkálkodnak a nehézségek enyhítésén és az életek jobbításán. Találkoztunk fiatalokkal, akik annak ellenére, hogy alapjogaik napi megsértésével kell szembenézniük, nem fogadják el, hogy ők legyenek a városban az utolsó keresztény generáció.”
A püspökök bátorították a zarándokokat arra, hogy „támogassák a keresztényeket Jeruzsálemben és a Szentföld egészén”, hozzátéve, hogy „létfontosságú, hogy minden zarándok megértse és felvállalja az itteni keresztény közösség életének valóságát.”
„Minden kereszténynek segítenie kell a város szent jellegének megőrzésében” – írták, és „népszerűsíteniük kell Jeruzsálemnek, mint a párbeszéd és egység helyszínének hiteles képét.”
Ezt a cikket Dr. Fedineczné Vittay Katalin önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul. Ha fordítóként te is csatlakoznál a Katolikus.ma médiamisszióhoz, akkor várjuk jelentkezésedet a Kapcsolat oldalon keresztül.
Forrás: CNA
