Napi ráhangoló: Párbeszéd más vallásokkal és a kinyilatkoztatás változhatatlan igazsága
Húsvét 5. hete, hétfő
„Hozzá megyünk, és lakóhelyet veszünk nála.”
Minden vallás tiszteletre és megbecsülésre méltó annyiban, amennyiben az emberi élet végső értelmét keresi, túlmutatva a látható és mulandó világon. A régi – és ma újraéledő – pogányság is hordoz értékeket. Az igazság ugyan egy, mivel Isten is egy, de a mi gyarló emberi értelmünk nem tudja átfogni és egyszer s mindenkorra véglegesen megragadni, ezért több oldalról kell azt megközelíteni, állandóan újrafogalmazni. Emiatt hasznos és szükséges párbeszédbe bocsátkozni más vallásokkal, filozófiákkal, nyitottnak lenni minden szellemi széljárásra, mindent megvizsgálni, és a jót megtartani.
Ugyanakkor Jézusnak vannak olyan kijelentései, amelyek örök érvényűek, változtathatatlanok, és melyeket nem lehet akárhogyan érteni. Azon lehet vitázni és elmélkedni, hogy hogyan jön hozzánkaz Atya, a Fiú és a Szentlélek, de azon nem, hogy ha szeretjük Jézust és megtartjuk tanítását, a Szentháromság egy Isten lakást vesz nálunk. Ez olyan, minden mást felülmúló igazság, ahol vitának helye nincs. Ezen a ponton vége a szellemi-lelki-erkölcsi relativizmusnak: a kinyilatkoztatás mindnyájunkat egyenként érintő legnagyobb tényéről van szó, egy újfajta életminőségről, mely minden más vallás tanításától idegen. Ezek után a kinyilatkoztatás igazságait kutatni, azokról eszmecserét folytatni csak akkor lehetséges, és csak akkor van értelme, ha előbb ezt a valóságot éljük, és mindent ennek a valóságnak rendelünk alá, még ha a másként gondolkodók nekünk esnek is, mint Pálnak és Barnabásnak, amikor hitüket szembeállították a lisztraiak pogány hitével.
Imádság
Urunk Jézus, köszönjük Neked a kinyilatkoztatást és az új, isteni életet, melyet nekünk adtál. Segíts, kérünk, hogy miközben párbeszédet folytatunk más vallások képviselőivel, és együttműködünk velük a társadalmi jó előmozdításában, szilárdan megmaradjunk keresztény identitásunkban, s Lelked által mindenkor azt az Istent képviseljük, szolgáljuk és hirdessük, aki saját életéből adott részt nekünk, s meghívott a Szentháromság boldog közösségébe.
Készült Barsi Balázs – Telek Péter-Pál: Új Magasság és Mélység c. könyve alapján.
A Napi ráhangoló hajlanban érkezik. Ha feliratkozol e-mail listánkra, akkor a postaládádban fogod találni az aznapi részt. Ne hagyd, hogy a közösségi média algoritmusaitól függjön, hogy megkapod-e az aktuális napi részt.
INRI,
magam romai katolikus vagyok. A 10 parancsolat és a hétszentség szerinti élet-tettek-gondolatok-cselekedetek-vagymulasztások mércéje szerinti egyház tagja. Önkéntesen. Szövetségben Istenfiúi Jézus = út-igazság-élet személyével. A katolikus hit Egy Személyre (Jézus Krisztus-ra) épül, amelyet a Hagyomány ad tovább, és a Parancsolatok/Tanítás segítségével élnek meg a hívők. A szentháromságos mégis egyegytelenegy Isten titka által.
Az elsö négy parancsolat a többi hat pedig tiltás a Mozesi köbevésett mérce szerint-amit a Sináj hegyen vett át a Joteremtötöl. A zsido analfabéta ha´lasz Péter akit a felt´madott Jezus megbizott az eucharisztia ünnep=szentmise ünneplésével. Egy uj vallásban a kereszténységben.
Ezenfelül 4200 féle más vallások is léteznek. Vigyázat az ö templomaikba való belépés vagy ottani katolikus ima a katolikusok vallás számára ugyan megengedett, de mivel a katolikus egyház-ra majd mind féltékenyen tekintenek vagy haragszanak, (misszótol tartva) inkább csak nagy-csoportos idegen-vezetés alkalmával éljünk ezzel, mert egyedüli belépés esteleg sértö lehet számukra. Kiszámithatatalan következményekkel a belépö számára.
Ez persze nem lehet ok arra, hogy párbeszéd legyen az egyházak között. Azonban azok egyházi szertartásait vagy ünnepeit semmi estere sem javasolt keverni egymással. A hittanoráikat sem. Isten mindenkit egyformán szeret…ez igaz. Magam azonban csak a romai katolikus egyházamat tudom követni. Tudom mit miért tesz és tanit. A többiekröl nem tudom, hogy pontosan mit-miért is tanitanak vagy értelmeznek az Istenkapcsoltukban. Inkább nem akarok beleszolni nehogy sértsek bárkit is a másvallások hitében. Ide tartoznak a nemhivök is. A tud.szoc. marxizmus bármely válfaja vagy a “nyilt társadalami” ateisták is. Aik minden vallást egyszerre akarnak igaznak tartani “”amedigg a világjólétben azok mind megszünnek majdan-mint a kiz´sakmányolt szegény proletár-nép opiumai=mert a neo vagy ó vagy ausztro marxisták vagy kommunista-radikális-aktivisták (lásd saul alinszky a radikálisok 12 pontja) szerint Isten nincsen. Karl Popper, a A nyitott társadalom és ellenségei (1945) szerzője, filozófiai értelemben agnosztikusnak vagy vallásilag közömbösnek tekinthető, de nem volt harcos ateista. Humanizmus és Racionalizmus: Popper filozófiája, a kritikai racionalizmus, az emberi észre, a megkérdőjelezhetőségre és a szabadságra épít, nem pedig isteni kinyilatkoztatásra. Valláskritika: Bár nem ateista kiáltványt írt, a dogmatikus, zárt, tekintélyelvű vallási és politikai rendszereket határozottan elutasította. Zsido és keresztény tanitásokat és vallásokat is. Magánélet: Zsidó származású családból származott, de áttértek az evangélikus hitre, és Popper később nem gyakorolta a vallást. Szerinte minden leméletet meg kell kerdöjelezni a fejlödés értelmében nincsen egy biztos igazság sehol sem. Minden elmélet jogrendszer vallás és intézmény megkérdőjelezhető, és ez a társadalom (nyilttársdalaom) fejlődését szolgálja. Az a nyilt társadalmi kultúra is már-már vallásinak tűnő tanra épül, aminek középpontjában az ember nagyszerű ajándéka, a szabadság áll. Ez a szabadságfogalom azonban már kibújt a természettörvény védelme alól, a minden ember lelkiismeretében felismerhető szabályozás alól. Karl Popper eszméje, a nyílt társadalom elmélete arról szól, hogy az embert meg kell szabadítani a hagyományos közösségek által meghatározott identitásától, ezért ezeket az egyébként természetes közösségeket vissza kell szorítani, létrehozni a multikulturális, kevert társadalmakat. Az ember pedig felszabadulva eredeti közösségeiből szabadon választ magának identitást. A mai háborúpártiak és a békepartiak küzdelme nem más, mint a jéghegy csúcsa. A mélyben kemény gazdasági érdekek és az átalakuló világrend pozícióharcai vannak, de jól látható a kultúrák összecsapása is, eszünkbe juttatva Huntington vízióját. A mai küzdelem annyiban más, hogy nem két távoli civilizáció összecsapása történik, hanem a nyugati világon belüli két erő áll egymással szemben. Az egyiket, a hagyományos nyugatit a keresztény hit kultúrateremtő ereje hozta létre. A hit és a kultúra kezdetben szorosan együtt élt, később ez a kapcsolat fellazult, és a kultúra önálló életet is kezdett élni. Kulturális hobort lett belöle. Ahol már semmi sem biztos, mind az egyéni szbadsagrol szól. A veleszületett bilogiai természttudományos nemket se fogadják már el férfinak vagy nönek. Mert semmi sem biztos szerintük. Szojátékokkal un. társadalmi-kutalált nemeket is gyártának. Egyre többet mára már többszázat…”A társadalom által elvárt viselkedésformák és szerepek összessége, amely kultúránként és időben is változhatnak=szerintük=társadalmi nemek összessége”. Már aki ezt értheti?…Naja ez egy “Kultura”. Ami mit is jelent ez mint mindig? Magam csak a zsidó és keresztény vallások ò és ujszövetségében igazodok el. A többit másokra bizom. A családomban a gyermemekeim között azonban szeretném azok 18 éves koráig a magam vallási és Istenélményeit megosztani ugy, ahogyan én és szenetségi házas nejem jonak látjuk…Ök majd felnöttként legalább ismerik az én vallásomat, maguk pedig majd vagy csatlakozava maradnak ahoz megismernek más vallásokat is…De amit nem ismernek azt sosem fogják választani…Ezért az én vallásom továbbadása a nejemmel a mi nagy szent küldetésünk a gyremeink felé…Osli Mosolgyos Madonna köynörögj érettünk.