A pápa L’Aquila-i látogatása vajon a lemondás jele?

Ferenc pápa ezen a vasárnapon, augusztus 28-án L’Aquilába, egy 70.000 lakosú városba látogatott, ahol 2009-ben egy földrengés több mint 300 ember halálát okozta. A katasztrófa áldozatainak való tiszteletadás mellett a pápa megnyitotta a Bűnbocsánat Szent Kapuját is, amelyet pápasága kezdetén az az V. Celesztin pápa állított fel, aki 1294-ben öt hónapnyi pápaság után lemondott.

A „nagy visszautasítás” pápája: így írja le a történelem V. Szent Celesztin remete pápát, aki mindössze néhány hónapig, 1294 júliusától decemberéig uralkodott, mielőtt lemondott hivataláról 85 évesen, ami akkoriban ritkán elért élettartamnak számított.

V. Celesztint kevesebb mint 20 évvel később szentté avatták. Ez a bencés szerzetes nagy tiszteletnek örvend Abruzzo régióban, de az egyetemes egyház szintjén némileg feledésbe merült, egészen XVI. Benedek pápa prófétai gesztusáig, aki 2009-ben V. Celesztin kegyhelyére helyezte a saját beiktatási miséjén kapott palliumot. Majd négy évvel később ezt a gesztust saját lemondásának bejelentéseként értelmezték.

V. Celesztin története figyelemre méltó kora pápái között. Pietro de Morrone, a nagy lelki aurájáról híres szerzetes már a nyolcvanas éveiben járt és a szemlélődő, kontemplatív életformába vonult vissza, amikor 1294 júliusában, a pápaság súlyos válsága idején, a pápai szék több mint kétévnyi betöltetlensége után a bíborosok megegyeztek személyében, és kénytelen volt feladni elvonultságát.

Küldöttséget menesztettek hozzá remetelakába, de elfogadta a meglepő megválasztást, és 1294. augusztus 29-én pápává koronázták a Santa Maria di Collemaggio bazilikában L’Aquilában. A ceremónián kihirdették a bűnök feláldozását ígérő „Bűnbocsánati Bullát. Ettől kezdve minden év augusztusának utolsó vasárnapján megtartják a városban a Celesztin-bűnbocsánati rítust.

V. Celesztin pápa 1294. december 13-án lemondott pápaságáról, miután nem sikerült az egyházat az önmegtagadás ferences és bencés hagyományai által ihletett eszmény felé fordítania. Utóda, VIII. Bonifác felügyelet alá helyezte, majd két évvel később végelgyengülésben meghalt.

Több mint kilenc évvel XVI. Benedek lemondását követően mindenféle híresztelések kapnak szárnyra Ferenc pápa mai útja okán, amelyet beállított egyébként is túlterhelt naptárába, a két konzisztórium közötti vasárnapra. A pápa maga is többször elismételte, hogy esetleges lemondása nem tabu. Találgatnak az újságírók, de maguk a bíborosok is. Egyesek küszöbön álló bejelentésre számítanak, mások Ferenc pápa tervei alapján úgy vélik, különös tekintettel az ukrajnai vagy dél-szudáni utazásokra, hogy nem valószínű rövid időn belül lemondása.

Angelo De Nicola történész, A pápák és V. Celesztin c. könyv szerzője nagyon távolságtartóan fogadja a heves találgatásokat. „Nem hiszem, hogy Ferenc pápa azért választotta volna az augusztus 28-i L’Aquilába tett utazást, hogy lemondjon, vagy hogy utalást tegyen ilyen szándékára” – mondta az Il Messaggero napilapnak adott interjúban. Tekintettel arra, hogy «Celesztin a megbocsátást a béke előszobájává teszi», ezt az utazást inkább az egész Egyháznak szóló, megbékélésre és alázatra való felhívásként látja.

A L’Aquilai ceremóniáról a Vatican News beszámolója itt olvasható.