Mit jelent találkozni Szent Péter utódával? – Vencser László előadása Gyergyószentmiklóson

Május 24-én, Keresztes Zoltán plébános meghívására, a gyergyószentmiklósi Szent István-plébánián kezdte meg egyhetes székelyföldi előadássorozatát Vencser László. Az Ausztriából hazalátogató, ditrói születésű vendég a Belső Iránytű közönsége előtt először rövid visszatekintést tett a magyarság és a Gyulafehérvári Egyházmegye Rómához fűződő kötődéséről, majd négy pápával való találkozásáról osztotta meg személyes emlékeit. Végül szólt arról is, hogy mire számítsunk és mire ne Ferenc pápa csíksomlyói látogatása kapcsán.

Előadása elején Vencser László emlékeztetett: Rómával való kapcsolatunk Szent István uralkodásának idejében gyökerezik, abban a pillanatban, amikor államalapító királyunk a nyugati kereszténység felvétele mellett döntött és II. Szilveszter pápa koronát küldött neki. Szent István király zarándokházat is építtetett Rómában a jelenlegi Szent Péter-bazilika mellett, ezzel is kifejezte kötődését a Szentszékhez és Péter utódához.

A folytatásban az előadó a huszadik század nagy erdélyi püspökeit hozta szóba, akik ugyancsak ragaszkodtak Rómához. Mint mondta, Gróf Mailáth Gusztáv Károly is gyakori vendége volt az Örök Városnak és minden alkalommal személyesen találkozott a pápával is. Isten Szolgája Márton Áron a diktatúra nehéz éveiben szintén hűségesen kitartott Róma mellett. Az akkori román kommunista vezetés szándékát, amely szerint a Vatikántól független saját katolikus egyházat akart létrehozni, nem fogadta el. Jelmondatának – Non recuso laborem – megfelelően nem futamodott meg a kereszttől, vállalta a szenvedést, beleértve a börtönt is. Utóda, Jakab Antal egész életében azt az érzést hordozta a lelkében, amit 1990. január 4-én Szent II. János Pál pápa követéhez, Franceso Colassuono érsekhez szólva így fogalmazott meg:

„Nekünk Róma otthonunk volt mindig. Vigye el gyermeki köszönetünket és hódolatunkat a Szentatyának.”

Jakab Antal is védte Rómához ragaszkodó egyházát, amiért tizenhárom évnyi börtönnel fizetett. Betegségében a már nyugdíjas püspököt II. János Pál pápa külön távirattal tisztelte meg, pécsi látogatáskor, 1991. augusztus 17-én pedig a százezres tömeg előtt

„a hit és az egyház hűséges tanújának”

nevezte őt.

A visszatekintés után Vencser László rátért a személyes élményeire, felelevenítve találkozásait Szent VI. Pál, Szent II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápával.

E szerint Szent VI. Pál pápával először 1970 nyarán, a Pápai Lateráni Egyetem hallgatójaként találkozott a Castelgandolfo-i általános pápai audiencián, majd ezt 1971 májusában újabb találkozás követte, Boros Béla temesvári püspök látogatásakor, a Vatikánban. Immár újmisésként 1971 októberében Vencser László elkísérte a Szentatyához Márton Áron püspököt, néhány hónappal később, 1972. február 13-án a Szent Péter-bazilikában pedig részt vett Jakab Antal püspökké szentelésén. Másnap szintén jelen volt Jakab Antal püspök vendégei körében, amikor VI. Pál pápa fogadta őket. Végül 1974 őszén is módja volt találkozni VI. Pál pápával, amikor a Szentatya felkereste a Collegium Germanicum et Hungaricumot.

Az ausztriai idegen nyelvű pasztoráció országos igazgatójaként 2000-től a különböző kongresszusok alkalmával többször találkozott Szent II. János Pál pápával, és hasonlóképpen alkalma nyílt erre magyar papok körében is a Szent Péter-bazilikában.

XVI. Benedek pápával szintén ausztriai nemzeti igazgatóként találkozott a kongresszusok alkalmával, ezen kívül 2012 februárjában a Jakab Antal püspökké szentelésének 40. évfordulója alkalmából általa szervezett zarándoklaton is nagy élményben volt része, amikor a több mint negyven fős magyar zarándokcsoportot XVI. Benedek pápa magyar nyelven köszöntötte.

Ferenc pápával Vencser László 2017 szeptemberében, ugyancsak nemzeti igazgatóként találkozott először, és ahogy az eseményt megörökítő fénykép is mutatja, ezt a találkozást kézfogás és beszélgetés is kísérte. Ferenc pápával legutóbb 2019 februárjában, a Jakab Antal püspökről szóló dokumentumfilm római forgatása alkalmával találkozott a pápai audiencián.

Azt az alkalmat, hogy az ezeréves egyházmegye fennállása óta először Szent Péter utóda ellátogat Erdélybe, jelesül Csíksomlyóra, Vencser László történelmi jelentőségűnek nevezte, és emlékeztetett, hogy ezt a látogatást húsz évvel ezelőtt, bukaresti útja alkalmával Szent II. János Pál pápa megígérte.

„Ígéretét most Ferenc pápa teljesíti”

– fogalmazott az előadó.

„Szent Péter utódaként jön közénk”

– hangsúlyozta a továbbiakban, és felidézett néhány részletet a Szentírásból, ahol Jézus az apostolfejedelemhez beszél: elsőként Péter meghívását, amikor András elvitte Simon Pétert Jézushoz, és Jézus ezt mondta neki: Te Simon vagy, János fia, Péter – vagyis Szikla lesz a neved (vö.: Jn 1,40–42). Idézte azt is, amit Jézus Fülöp Cezáreájában mondott Péternek:

„Te Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyország kulcsait” (Mt 16,13–19a).

Hallhatta a közönség azt is, Jézus az utolsó vacsorán hogyan imádkozott Péterért:

„Simon, Simon, a sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát. Én azonban imádkoztam érted, hogy meg ne fogyatkozzék hited, hogy te egykor megtérve megerősítsd testvéreidet” (Lk 22,31–32).

Végül pedig a fő hatalom Péternek való átadása kapcsán elhangzott: amikor Jézus Pétert az iránta való szeretetről kérdezte, annak válaszai után így szólt hozzá:

„Legeltesd juhaimat” (Jn 21,15–17).

A nagyszerűen felépített előadás befejezőrészében Vencser László Ferenc pápát állította a figyelem középpontjába. Elmondta róla, hogy bevándorló szülők gyermeke, olasz és argentin gyökerekkel, s hogy jezsuita szerzetes, aki Argentínában átélte az ottani diktatúra megpróbáltatásait és aki jezsuitaként Németországban is tanult. Érdekességképpen megemlítette, hogy Buenos Aires-i érsekként havonta látogatott egy közeli angolkisasszony kolostort, amelyben magyar nővérek is éltek. Misézett nekik, együtt ebédelt velük, itt tehát volt alkalma magyar embereket megismerni. A jelenlegi szentszéki magyar nagykövet, Habsburg-Lotharingiai Eduard megbízólevelének átadásakor Ferenc pápa ezt mondta neki:

„A magyarok egyenes emberek, jó emberek és hősök.”

Megválasztása után új stílus jelent meg a Vatikánban és reformok indultak el. Már a beköszönése is rendhagyó volt: Fratelli e sorelle: Bona serra! (Testvérek, jó estét!) Nem foglalta el a vatikáni pápai lakosztályt, a Szent Márta Házban alakította ki lakását. Ruházata is különbözik elődeinek díszes pápai öltözetétől, csupán a fehér reverenda jelzi, hogy ő Péter utóda. Nem visel piros cipőt sem, fekete lábbeliben jár. Kisebb autóval közlekedik, börtönökben rabokat keres fel.

„Az egyszerű emberek pápájának lehet őt nevezni. Az audienciákon is szívesen találkozik a hívekkel”

– magyarázta Vencser László, és elmesélte, ez év februárban maga is tanúja volt annak, hogy a pápai audiencia végén a Szentatya még ott maradt a teremben, egy órán keresztül járt-kelt az emberek között és beszélgetett velük.

Elhangzott: pápaságának központi témája az evangélium öröme (Evangelii Gaudium). Kezdettől fogva arra szólít fel:

„Ne engedjétek, hogy elvegyék tőletek az evangélium örömét.”

„Ez azért új, reform jellegű megnyilatkozás, mert ebben az isteni irgalom külön hangsúlyt kap, ami az egyház történetének örök jellege. Ez azért érvényes mindannyiunk számára, akik az egyház tagjainak valljuk magunkat, mivel az evangélium szerint kell tájékozódnunk, életünket irányítanunk. Ez vonatkozik az intézmények reformjára is, ami Ferenc pápának szívügye. Például a XVI. Benedek által elkezdett Vatikáni Bank reformját Ferenc pápa nagy ütemben folytatta. Nála a cél mindig a szerkezet, a struktúrák evangélium szolgálatába állítása. Ennek szellemében kell szemlélnünk a Kúria reformját is”

– összegezte Vencser László.

Ferenc pápa stílusa frissítő, néha – Bécs érsekét, Schönborn bíborost idézve – „kicsit zavaros”, de ez azért van, mert dél-amerikai a mentalitása, ami teljesen más, mint az európai. Ő magával hozta a dél-amerikai egyház tapasztalatait, ahol az egyházi közösségek vidámak, mindig ünnepelni, újítani akarnak. Nálunk, európaiaknál inkább a „hagyjanak minket békén” elv uralkodik. Az egyház számára Ferenc pápa dél-amerikai szemlélete fontos tapasztalat lehet itt Európában is, ahol az örömnek kellene uralkodnia – állapította meg Vencser László. Hozzátette: Ferenc pápa az összemberiség misszionáriusának tekinti önmagát, ennek fényében kell tekintenünk a migránsokkal szembeni magatartását is.

„Most Csíksomlyóra érkezik Péter utóda. Amikor vendégre várunk, vannak elvárásaink is. Mivel lelkipásztori látogatásról van szó, ne számítsunk arra, hogy politikai nyilatkozatokat tesz. Arra viszont számítsunk, hogy, ha nem is fogja ezt így kifejezni, de csíksomlyói látogatása köszönet lesz a helyi egyháznak, a híveknek, elöljáróknak a hűségért, és bátorítás, megerősítés lesz, hogy tartsunk ki a hitben és az erényekben, amint azt a főegyházmegye által előírt imádság is tartalmazza. A találkozás pillanatai, tapasztalatai egyedülállóak, ezért ebből merítenünk kell” – hívta fel a figyelmet az előadó.

Mondandója vége felé közeledve idézte Székely János szombathelyi megyéspüspök szavait a Keresztény Élet Így várjuk a Szentatyát sorozatából, a lap március 11-i számából:

„Az a Ferenc pápa fog hozzánk jönni, aki egy ötgyermekes olasz gyökerű argentin család gyermekeként a szegények, a kivetettek püspöke volt Buenos Aires-ben. Aki kiszöktetett egy diktatúra által üldözött embert a saját személyi igazolványa és papi ruhája segítségével, aki gyakran misézett a nyomortelepeken, akinek nem volt titkára, aki tömegközlekedéssel járt, aki maga készítette a vacsoráját, aki küzdött azért, hogy a keresztséget minden gyermeknek kiszolgáltassák. Az a pápa, aki megválasztása után nem tudta felvenni a színarany, drágakövekkel díszített mellkeresztet, aki nem tudott beülni a neki előhozott luxusautóba, aki a szegények és az irgalmasság hangja akar lenni a világban. Az a pápa jön hozzánk, aki a vele való első találkozásomkor magyarul ezt mondta nekem: »Isten éltessen!« Aki azt mondta a magyarokról Habsburg Eduard vatikáni magyar nagykövetnek, hogy »a magyarok hősök«, és aki a püspöki kar nála tett látogatásakor hosszasan mesélte a magyarokkal kapcsolatos pozitív élményeit, többek között a Buenos Aires-i magyar nővérek nagyszerű munkájáról és mély hitéről, emberségéről való benyomásait, és a migráció témája kapcsán elmondta azt is, hogy mennyire fontos az egyes nemzetek saját értékeinek, kultúrájának, hagyományainak, kincseinek megőrzése. Húsvéti fény lesz Szent Péter mai utódával találkoznunk Csíksomlyón.”

Ugyanebből a sorozatból a Gyulafehérvári Caritas igazgatója, Márton András szavait is idézte a lap április 21–28-i számából:

„A csíksomlyói nagyközösségi élményeim mindig Kós Károly költői képét idézik bennem: »A mi embereink is olyanok, mint a vizeink, örökké́ lefelé nézők, örökké́ lefelé vágyódók. Mennek is, mindig csak mennek, húzódnak a vizek mentén lefelé a völgyi falukba, a városokba. Sokan mennek. És mint a vizek is, vissza nem tud jönni belőlük egy is, fel a hegyre.« Megerősödik bennem, hogy lám, ez a Somlyó-hegyén mégsem teljesen igaz. Mert itt a Szentlélek vonzására újra meg újra és egyre inkább, valóságosan és átvitt értelemben is »csordogál felfelé« népünk. Ferenc pápa csíksomlyói látogatása ezt az Istenben növekvő, egyre bontakozó lelki közösséget jelképesen magához és a világegyházhoz öleli, nyilvános gesztussal is beleoltja abba a tágabb, egyetemesebb testvériségbe, amit Krisztus ránk bízott, amelynek valós és jelképes peremvidékeit olyan buzgón és eltökélten keresi fel és mutatja meg minden lépésével. Imádkozom, hogy ez a rendkívüli ünnep váljon mindannyiunk lélekben való növekedésére és Isten nagyobb dicsőségére.”

Ferenc pápa látogatásának jelentősége ma még felmérhetetlen, ezért kell az élményeket, a tapasztalatokat elraktároznunk, magunkkal vinnünk és ebből a jövőben merítenünk. Amint a csíksomlyói búcsúkról mindenki feltöltődve és megerősödve tér vissza otthonába, úgy lesz most is, hiszen a főegyházmegye főpásztora kiterjesztette a búcsú kegyelmeit erre a napra is. Igyekezzünk minél több lelki élményt magunkkal vinni. Vigyük magunkkal „Rómát”, hiszen hozzá való kötődésünket az elmúlt ezer év is igazolja – zárta szavait Vencser László.

A pápai himnuszt azzal a fohásszal énekelték el a jelenlévők, hogy Péter utódát mindig segítse a Szentlélek.

Előadássorozatát Vencser László május 25-én 17 órakor Gyergyószentmiklóson a Munkás Szent József-plébánián, május 26-án 16 órakor Csíkszeredában a Szent Ágoston-plébánián, május 28-án 18 órakor Zsögödön a plébánián, május 30-án Gyimesfelsőlokon a 8.30-as szentmise után a templomban és ugyanazon a napon a 10.30-as szentmise után Komjáton a templomban folytatja.

Varga Gabriella