A fiatal házasok boldogabbak, mint a nem házasságban élők

W. Bradford Wilcox, a charlottesville-i Virginia Egyetem és a Családkutatási Intézet (IFS) szociológusának és családkutatójának tanulmányai szerint a stabil házasság az egyik legnagyobb hatású olyan tényező, amely befolyással van egyéni jóllétre, a mentális egészségre és az élettel való elégedettségre.

A fiatalok csökkenő boldogságérzetének fő okaként manapság gyakran az okostelefont és a közösségi médiát jelölik meg. Noah Smith közgazdász nemrég így fogalmazott: „A mobiltelefon a hibás”. Brad Wilcox professzor azonban más véleményen van. Szerinte ez nem csak a technológián múlik. A 2026. április 11-én az X-en (korábban Twitter) közzétett posztjában egy egyértelmű és egyre növekvő szakadékra hívja fel a figyelmet a felnőtt fiatal házasok és nem házasok boldogságérzete között.

Wilcox bejegyzésében szerepelt egy diagram is, amely a General Social Survey (GSS, az USA-ban 1972 óta kétévenként végzett általános társadalomkutatási felmérés – a szerk.megj.) 1980 és 2024 között rögzített adatai alapján készült. A diagram azon 22-35 éves amerikaiak arányát mutatja családi állapot szerinti bontásban, akik „meglehetősen boldognak” vagy „nagyon boldognak” tartják magukat. A felmérések eredményei figyelemre méltók:

• 1980-ban a házasságban élő fiatal felnőttek 91%-a vallotta magát boldognak. Ez az érték 2010-ig a 94-95%-os, magasnak tekinthető szinten maradt, majd 2024-re lassan 90%-ra csökkent.
• 1980-ban a nem házasságban élők 83%-a érezte magát boldognak. Ez az arány eleinte enyhén emelkedett, majd állandó értéken maradt, míg az elmúlt években drámaian visszaesett, 2024-ben már csak 68 százalék volt.

A fentiek alapján, a boldogságot tekintve a 8 százalékpontos különbség a házasságban élők javára 22 százalékpontra, azaz több mint a duplájára nőtt, s míg a házas fiataloknak ma is több mint 90%-a boldog, a nem házasságban élő, magukat boldognak érző fiatalok aránya jelentősen visszaesett. Összességében csökken a fiatal generáció boldogsági szintje, ugyanakkor ez a csökkenés szinte teljes egészében a nem házasságban élők csoportját érinti.

Ezek az értékek összhangban állnak Brad Wilcox hosszú évekre visszanyúló kutatási eredményeivel. A kutató a Get Married (Házasodj meg) című könyvében azt állítja, hogy a stabil házasság az egyik legnagyobb hatású tényező a személyes jó érzés, a mentális egészség és az élettel való elégedettség szempontjából. Az adatok arra utalnak, hogy a házasságkötések számának csökkenése és az egyedülállók számának növekedése a 22-35 éves korosztályban nemcsak kulturális, hanem a szubjektív boldogságérzet szempontjából is mérhető következményekkel jár.

Továbbra is vita tárgyát képezi, hogy a boldogságérzet általános csökkenésében az okostelefonok, a gazdasági bizonytalanság, a nemi szerepek változása vagy a kulturális átalakulás játszik-e főszerepet. Wilcox elemzése azonban egyértelművé teszi, hogy aki meg akarja érteni a fiatal felnőttek „boldogságérzetének válságát”, az nem hagyhatja figyelmen kívül a házassági és a párkapcsolati tényezőt.

Fordította: Frick József
Forrás: Kath.net