Milyen penitenciára számíthatok a gyónásban?
A kiengesztelődés szentségében a pap a megtérés jeleként penitenciát ajánl a híveknek, hogy jóvátegyék az elkövetett bűnt. Imádság, elmélkedés, konkrét cselekedet: tekintsük át, milyen típusú vezeklést ajánlhat fel a pap a feloldozás megadása előtt.
Egy tized rózsafüzér, egy „Miatyánk”, három „Üdvözlégy, Mária”… A kiengesztelődés szentségének szertartásában az Egyház a penitencia által kéri az elkövetett hiba jóvátételét, többnyire egy cselekedettel, de ha ez nem lehetséges, akkor egy imával. A kiengesztelődés szentségében bűnbocsánatot nyerünk a szándékosan elkövetett rosszért, ha követjük a gyónás, a kiengesztelődés és a jóvátétel három lényeges szakaszát.
Benjamin Boisson atya (Nyolc Boldogság Közösség), a Vivre sa confession dans la joie (Hogyan gyónjunk örömmel) szerzője szerint „a jóvátétel a szertartás része, tehát kötelező: ha a pap elfelejti, kérni kell. Emlékszem egy szemináriumban kapott tanításra: ha összetöröm a nagymamám vázáját, először is bocsánatot kérek tőle, de azért megpróbálom megjavítani. A penitencia pontosan ez a jóvátétel, amelynek esetenként konkrétnak kell lennie. Egy kis nehézséget kell okoznia, anélkül persze, hogy túlságosan megterhelő lenne, de nem is szabad mindig túl egyszerűnek lennie.”
Elvégezni a penitenciát: az a lelki viszonyulás, amely által elnyerjük Isten bocsánatát
A gyónást, azaz a bűnök megvallását a kiengesztelődés követi, azaz a bűnbánó bűneinek megbocsátása, a megbocsájtó azonban nem a pap, hanem a pap személyében cselekvő Isten. Nem szabad elfelejteni, hogy bármilyen hiba, még a legsúlyosabb is, megbocsátható, ha az, aki bevallja, valódi bűnbánatot tanúsít. Az Úr irgalmasságának nincs határa.
Ezután következik a penitencia, amikor a pap javasolhat egy konkrét cselekedetet a gyónónak, hogy jóvátegye az elkövetett hibát. A Néri Szent Fülöp által kirótt meghökkentő penitenciához hasonlatosan ebből néha egy egész életre tanulni lehet. (A történet szerint egy híresen pletykás néninek a szent azt a feladatot adta, hogy egy megkopasztott tyúk minden tollát szórja szét az utcán, majd jöjjön vissza hozzá. Másnap az asszonytól azt kérte, most szedje össze a tollakat, majd amikor a nő azon sopánkodott, hogy ez lehetetlen, ezt a választ kapta Fülöptől: Na látja, sokkal könnyebb a pletykát terjeszteni, mint a következményeket helyrehozni. – A szerk.) „Penitenciát adhatunk a testi vagy lelki irgalmasság cselekedetei közül – folytatja a pap. –A penitencia lehet konkrét: sokszor arra kérem a gyónókat, hogy elmélkedjenek egy zsoltáron, vagy mondják el a Magnificatot vagy a Hiszekegyet, de a jóvátétel nem korlátozódik csak az imára. A pap kérheti a híveket, hogy adjanak pénzt egy koldusnak az utcán, vagy segítsenek valakinek, akiről tudják, hogy nehéz helyzetben van. Ha a bűnök Istennel kapcsolatosak, mint például az ima hiánya, a gőg vagy a lustaság, a pap inkább lelki vezeklést fog ajánlani, például egy zsoltár vagy egy ima elmondását. Ha a bűn embertársunk ellen irányul, a jóvátétel anyagi lesz. Ha valaki eljön hozzám, és megvallja, hogy ellopott háromszáz eurót a szüleitől, inkább arra hajlanék, hogy vezeklésként a pénz visszaadását kérjem tőle.”
Anyagi vagy lelki: meddig mehet el a penitencia?
Nem létezik kézikönyv vagy útmutató: a penitencia kiosztása a pap belátására van bízva.
„Ha az elkövetett bűn nagyon súlyos, például gyilkosság, lopás vagy testi sértés – hangsúlyozza a pap -, akkor nyilvánvalóan szükséges, hogy a bűnbánó az igazságszolgáltatás elé kerüljön. Hogy a lehető legnagyobb mértékben megpróbálja jóvátenni a bűnét, a penitencia még konkrétabb lesz: anyagi jóvátétel vagy szolgálat egészségügyi vagy szociális környezetben, hogy segítsen azoknak, akiket esetleg megkárosított a cselekedetével. A penitencia viszont egyszeri esemény, a pap nem kérheti a hívektől, hogy hosszú távú kötelezettséget vállaljanak. Ha a hívő feszeng a kapott penitenciával kapcsolatban, természetesen ezt megbeszélheti a pappal: a gyónás mindenekelőtt dialógus, a pap változtathat rajta. Ha a gyónó még utána is kényelmetlenül érzi magát, vagy akár úgy érzi, hogy a pap visszaél vele, vagy a penitencia ellentétes a keresztény erkölcsiséggel, megteheti, sőt, meg is kell tennie, hogy egy másik paphoz fordul, vagy ha szükségesnek tartja, akkor elmehet közvetlenül a püspökig vagy a közösség elöljárójáig, ha egy szerzetesről van szó. Természetesen nem szabad tétovázni: lelkiismeretünk többnyire jó jelzőkészülék.”
Ami a feloldozást illeti, az nem függ attól, hogy elvégezték-e a jóvátételt vagy sem: ha a pap feloldoz, a bűnök megbocsáttatnak. „A jóvátétel egyszerűen csak lehetővé teszi, hogy helyrehozzuk az elkövetett gonoszságaink következményét, éspedig még itt a földön, hogy ne a tisztítótűzben kelljen azt helyrehozni. Mindazonáltal, ne tekintsük büntetésnek a penitenciát: a penitencia helyrehoz valamit, míg a büntetés fokozza a rosszat. Az Egyház sohasem büntet, csupán azt javasolja, hogy hozzuk helyre mindazt a rosszat, amit elkövettünk.”
Fordította: Görgényi Adél
Forrás: Aleteia
