Mi lesz a sorsa a francia eutanázia-törvénynek?

Úgy tűnik, immár végérvényesen beléptünk az „újbeszél” korába. Korunk jellemzője, hogy olyan megtévesztő kifejezéseket találnak ki, amelyekkel rákényszerítik az agyunkat, hogy ismerjen el egy valóságot, és annak ellenkezőjét is. Mint például amikor el akarják velünk hitetni, hogy lehetséges „szeretetből ölni”.

Olyan időket élünk, amelyben az igazság, vagy inkább az igazságvágy már nem közkedvelt és nincs is rá igény. Mintha az igazság már nem is számítana. Elmerültünk az individualizmusban és a relativizmusban. Nincs többé helyes vagy helytelen, nincs abszolút, objektív igazság.

És a szavak igazsága? Kit érdekel. Franciaországban az eutanáziapártiak egyik szókimondó aktivistája, Marina Carrère d’Encausse szemrebbenés nélkül ezt magyarázta a France 5 tévécsatornán: „Én személy szerint, őszintén szólva, amíg ez a törvény elfogadható, megszavazható, és megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyeket remélem, hogy ratifikálni fognak, én nem bánom, ha nem tartalmazza konkrétan az „eutanázia” vagy az „asszisztált öngyilkosság” fogalmakat. Csak az a fontos, hogy ez a törvénytervezet átmenjen. Igaz, hogy adott esetben valóban az eutanáziát vagy az asszisztált öngyilkosságot engedélyezné. De ha nem ezeket a szavakat akarjuk használni, hát akkor legyen a „halálba segítés” […] vagy, ha más szavak teszik lehetővé e törvény elfogadását, nekem azzal sincs problémám.”

A dolgok átnevezése, helytelen megnevezése kezd a tömeges manipuláció széles körben elterjedt fegyverévé válni. Az újbeszél-díjat most éppen Stéphane Lenormand képviselőnek lehetne kiosztani, akinek javaslata szerint az életvégi döntésekről szóló törvényjavaslatban az „aktív halálba segítés” kifejezés helyett az „életenergia önkéntes megszakítása” kifejezést kellene bevezetni, mert azt kevésbé fájdalmas hallani… Nemrégiben pedig Agnès Firmin-Le Bodo képviselő a Nemzetgyűlés pulpitusáról amellett kardoskodott, hogy „a halálba segítés legalizálása továbbra is határozottan az élet védelmének egy módja”… Kedves, nemde? Június 6-án, csütörtökön a képviselőházban egy másik képviselő is azt fejtegette, hogy a halálos szer beadásának engedélyezése egy szerettünk számára az elgyászolásnak egy módja lehetne. Egyszerűen elképesztő.

Ugyanezen témával kapcsolatban, azaz a közeli hozzátartozónak a halálos gyógyszer beadásának témája kapcsán Olivier Falorni, az eutanáziáról szóló törvény előterjesztője a „végső cselekedet” kifejezést használta, melyet „szeretetből, együttérzésből” lehetne megtenni. Ez is egy terjedőben levő gondolat. Node, szeretetből vagy együttérzésből – ölni? Létezik gyilkos szeretet? Egy ember, egy testvér, egy beteg, egy szegény, vagy egy idős ember eutanáziával való halálba küldése valójában hamis szánalom, sőt, a szánalomnak egy rendkívül nyugtalanító perverziója, egy csalárd és álnok szánalom. Az igazi együttérzés szolidaritással fordul mások szenvedéséhez, de nem pusztítja el a szenvedő személyt, vagy azt, akinek a szenvedését mi nem tudjuk elviselni. Nem azon gondolkodunk, hogy jobb volna talán, ha nem élne. Az emberi élet végtelenül értékes, sokszor a legutolsó, fájdalmas szakasza a legfontosabb, legértékesebb. Életről és halálról pedig nem magunk döntünk.

Bár csaknem a megvalósulás küszöbén állt, elképzelhető, hogy a francia törvénykezésben is ez az egész a feledés homályába merül. Az európai választások eredményei nyomán Emmanuel Macron június 9-én este bejelentette a Nemzetgyűlés feloszlatását. Ez a döntés azt is jelenti egyben, hogy minden folyamatban lévő törvényhozási eljárást felfüggesztenek. Beleértve az életvégi döntésekről szóló törvényjavaslatot is.

A Nemzetgyűlés feloszlatása megállítja a jelenlegi jogalkotást, az összes folyamatban lévő törvényhozási cikkelyt felfüggeszti és semmissé teszi. Ezeket a törvényhozási választásokat követően újból be kell nyújtani és újra meg kell vizsgálni. A kormány átveheti a törvényjavaslatokat, ha újra benyújtja azokat az új nemzetgyűlésnek. Ekkor azonban teljesen az elejétől indul újra a parlamenti aktus, és követniük kell a szokásos komplett jogalkotási folyamatot.

Tájékoztatásul: Június 10-én, hétfőn a képviselők megkezdték „a betegek támogatásáról és az életvégi döntésekről” szóló törvényjavaslat harmadik és egyben utolsó tárgyalási hetét. Június 7-én hagyták jóvá az „asszisztált öngyilkosság” engedélyezésének kritériumait. A halálos cselekmény iránti kérelem végrehajtási eljárására vonatkozó egyéb cikkelyek még vitatémák voltak.

Fordította: Görgényi Adél
Forrás: Aleteia, Aleteia