Tartsuk életben a karácsonyt: Örömteli módon búcsúzhatunk az ünnepektől

Amikor elrakjuk a díszeket egy évre és lekapcsoljuk a csillogó égősort, ne feledkezzünk meg arról, hogy a karácsony igazi fénye – azaz Krisztus szeretete – soha nem halványul el.

Ahogy a karácsonyi fények elhalványulnak, és megkezdődik az új év, sok család szembesül azzal a keserédes feladattal, hogy el kell rakni a karácsonyi dekorációt, búcsút intve az ünnepeknek. Nem kell azonban azt éreznünk, hogy az ünnep elmúltával az örömök véget érnek. Törekedhetünk arra, hogy a karácsony utáni időszak is felemelő, reménnyel és hálával teli legyen, és új hagyományokat alakíthatunk ki.

Hosszabbítsuk meg az ünnepeket

Sok kultúrában (és az Egyházban) a karácsonynak nincs vége december 25-én – ez csak a kezdete egy hosszabb időszaknak, amely vízkeresztig (január 6.), vagy akár még tovább tart, február 2-áig, amikor a templomban Jézus bemutatását, más néven a Gyertyaszentelő Boldogasszonyt ünnepeljük. A legtöbb latin-amerikai országban a díszeket eddig a napig fent hagyják, amikor hivatalosan is véget ér a karácsonyi időszak, és a családok közös étkezéssel és a gyertyák megáldásával búcsúznak el az ünnepektől.

Mi lenne, ha mi is magunkévá tennénk a hosszabb ünnepi időszak gondolatát, és megtartanánk a betlehemet, a karácsonyfát egészen ezekig az ünnepekig. Ha így teszünk, az emlékeztet arra, hogy Krisztus születésének öröme nem csupán egyetlen napig tart, hanem beragyogja az új évet is.

Alakítsunk ki családi szertartást a díszek elpakolására

Legyen a dekorációk eltávolítása jelentéssel bíró családi tevékenység. Válasszunk ki egy estét a díszek és a fények gondos elcsomagolására, és minden darabnál gondoljunk az emlékezetes pillanatokra. Hallgassuk meg még egyszer utoljára kedvenc karácsonyi zenénket, vagy igyunk egy forró csokoládét a közös munka során.

Azok, akik élő karácsonyfát állítanak, még szimbolikus jelentést is adhatnak a fának, ha később abból mulcsot vagy komposztot készítenek: a fa, amely fényt és szépséget hozott be az otthonunkba télen, majd életet és táplálékot nyújt kint a kertben.

Búcsúzzunk el az ünnepektől

A karácsony végét jelezze egy imádság, vagy az új év megáldása. Gyűljön össze a család, gyújtsunk gyertyát, köszönjük meg Istennek az ünnep áldásait, és ajánljuk fel imáinkat az előttünk álló hónapokért. Ez az egyszerű cselekedet spirituális „hídként” szolgálhat az ünnep és a hétköznapok között, mindenkit arra emlékeztetve, hogy Krisztus fénye a mindennapokba is elkísér minket.

Alakítsunk ki új hagyományokat

Sok család fontosnak tartja, hogy a karácsonyi dekoráció után az új év szimbólumaival díszítse otthonát. Ez állhat egy téli koszorúból, gyújthatunk gyertyát esténként, vagy kitehetünk az asztalra egy naptárt vagy egy szentírási gondolatot, amely lelkünkbe idézi a reményt. Ezek az apró dolgok segítik az átmenetet, és ébren tartják az ünnep hangulatát.

Őrizzük meg a karácsonyi lelkületet egész évben

A karácsony elmúlta nem jelenti a karácsonyi lelkület elmúltát. Vigyük tovább az örömöt és nagylelkűséget a következő hetekre, hónapokra. Végezzünk önkéntes munkát, adományozzunk jótékony célokra, vagy látogassuk meg szeretteinket. Ez különösen szívhez szóló lehet januárban, amikor sokan szenvednek az ünnep utáni lehangoltságtól. Mi lenne, ha a karácsonyi erényekből egyet választanánk az új évre, ez lehetne a hála, a kedvesség, vagy a türelem, és erre figyelnénk, eszerint élnénk közösségeinkben?

Őrizzük a reményt az ünnepek után elmúltával is

A karácsony örömteli lelkületét megőrizhetjük, ha nem úgy tekintünk rá, mint ami valaminek a vége, hanem úgy, mint ami valaminek a kezdete. Az Egyház liturgikus naptárában karácsony előre mutat Krisztus életére: megkeresztelik, tanít, meghal, majd feltámad. Hasonló módon a karácsony megünneplése megújítja bennünk a reményt, és új tervekkel vezet át minket az új esztendőbe.

Amikor elrakjuk a díszeket egy évre és lekapcsoljuk a csillogó égősort, ne feledkezzünk meg arról, hogy a karácsony igazi fénye – azaz Krisztus szeretete – soha nem halványul el. Ha megtaláljuk annak a módját, hogy hogyan vigyük tovább ezt a fényt, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az ünnep örömét és a reményt megőrizhetjük szívünkben és otthonainkban az egész év folyamán.

Fordította: Eiben Ingeborg
Forrás: Aleteia