Izraeli iskola

Izrael új irányelve veszélyezteti a jeruzsálemi keresztény iskolákat

Egy március 10-én kiadott új izraeli irányelv szerint több száz keresztény palesztin tanár nem járhatna át Ciszjordániából Jeruzsálembe, hogy az ott működő 15 keresztény iskolában tanítson – adja hírül a LifeSiteNews.com hírportál.

A jeruzsálemi iskolaigazgatók nemrégiben levelet kaptak az izraeli Oktatási Minisztériumtól, miszerint szeptembertől kezdődően csak olyan tanárokat foglalkoztathatnak, akik Jeruzsálemben laknak, és Izraelben kiadott diplomával rendelkeznek. (Az érintett palesztin tanárok ciszjordániai intézmények okleveleivel rendelkeznek.) Még akkor sem kaphatnak majd munkavállalási engedélyt, ha egyébként rendelkeznek a palesztinok számára biztosított utazási és munkavállalási zöld kártyával.

A Szükséget Szenvedő Egyház szervezet információi szerint a korlátozás csaknem 230 tanárt érint. Átlagosan 15 tanár fog hiányozni minden egyes iskolából.

A iskolák többségét még a 19. század végén alapították, és azóta sok ezer keresztény és muszlim tanulót oktattak bennük. A lépés nagyon bizonytalan helyzetbe sodorja az iskolákat, és azzal fenyeget, hogy tovább gyengül a keresztények és a keresztény hit két évezredes jelenléte a Szent Városban.

Az iskolák a jogi lehetőségeket vizsgálják, a helyi Egyház pedig a Szentszékhez és más nemzetközi partnerekhez fordul segítségért. A Jeruzsálemi Latin Patriarkátus részéről George Akroush az EWTN ACI MENA-nak adott interjúban így foglalta össze a helyzetet: „Aki az iskolát veszi célba, az a jövőt veszi célba.” Az Egyház „csak azt a természetes jogát védi, hogy megmaradjon, szolgáljon és oktasson ebben a Szent Városban”.

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.

Egy hozzászólás

  1. INRI,
    a pápaság állama a Vatikán mára hála Istennek nem rendelkezik Katonasággal, és hadvezérekkel. 1853-ban a Vatikáni pápai állam lakosság száma meghaladta a 3,1 millió főt, ami mára 400-650 före csökkent. 1870-ben Pápai Állam hadserege vereséget szenvedett. Az olasz csapatok elfoglalták Rómát. 1870-ig 44.000 négyzetkilométr volt a Vatikán pápai állam területe, ezután verséget szenvedett és 0,44 négyzetkilométer lett a független Vatikánvárosi Állam területe. Ezáltal százezered részre zsugorodott. Lakosainak/állapolgárainak száma pedig 3,1 millióról kb. 500 före csökkent-vagyis 6.200-szor kevesebb lett. Vagyis 0,016%-ra csökkent le, mint 1853-ban volt.
    VI. Pál pápa 1970-ben oszlatta fel a Vatikán maradék fegyveres katonai hadseregeit. (A Nemesi Gárda és a Palotaőrség is megszünt), a Svájci Gárda maradt meg személyes pápai testörségként, a közrendet pedig polgárörség tartja fenn “vatikáni csendörség néven”…Vatikáni állampolgár csak tisztségviselö lehet, ami a tisztség elfogadásával jön létre és annak megszünésével meg is szünik. Ehez a születési helynek semmi köze. A vatikánban szinte csak sürgösségi egészségügyi ellátás van, pl. szülészet nincs is. 2026-ban a vatikáni 400-650 változószámú alkalmazottak gyermekeinek többsége nem a vatikánban, hanem római városi iskolákba jár, ahol az olasz iskolai hittant tanítják nekik.
    Add uram, hogy mindenütt elgendö katolikus hittanár legyen. Osli mosolygos Madonna könyörögj érettünk.