Ima Magyarok Nagyasszonyához

Magyarok Nagyasszonya (latinul: Patrona Hungariae) Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különleges kapcsolatát Magyarországgal. A magyar katolikus egyház október 8-án főünneppel emlékezik meg a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról. Ilyenkor a papság és a hívek Mária közbenjárását kérik Magyarországért és a magyar nemzetért. Tegyük ezt mi is Eszterházy Pál imájával.

Emlékezzél meg, Istennek dicsőséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária. Emlékezzél meg örökségedről, melyet hű szolgád, első királyunk és apostolunk, Szent István neked fölajánlott és végrendeletében neked hagyott. Tekints kegyes arccal országodra és dicső érdemeid által légy szószólónk és közbenjárónk szent Fiadnál, Jézus Krisztusnál.

Hozzád kiállottak őseink és minden ínségükből kiszabadultak; mert folyton-folyvást vigyázott éber szemed örökségedre, ó mindörökké áldott Nagyasszonyunk! Ezt mi biztosra vévén gyakran folyamodtunk hozzád és tapasztalásból tudjuk, és bízvást el is mondhatjuk, hogy egyedül szószólásod miatt áldott meg minket az Úr. Ez a remény éltet most is, ez a bizodalom lelkesít, hogy oltalmad szárnyai alatt keressünk menedéket, mi, a te néped, örökséged és hű nyájad, kik szentséges Fiadról vagyunk elnevezve, különös pártfogásodért pedig hazánkat Mária országának hívjuk és valljuk.

Azért emeljük föl tehát hozzád szívünket, imádkozásra kulcsolt kezünkkel együtt, hogy nagy alázattal kitárjuk színed előtt könyörgésünket. Oltalmazzad is, esengve esdünk, és védjed hatalmas pártfogásoddal minden testi-lelki gonosz ellen édes hazánkat, hogy mindenkor virágzó legyen Isten dicsőségére és néped vigasztalására. Legyen eszköz benne a te esedezésed, hogy az Anyaszentegyházat, vagyis a katolikus hitvallást idehaza és mindenütt széles e világon fölmagasztalás érje; hazánk püspöki karának, a főpásztoroknak és az egész papságnak nyerj isteni segítő kegyelmet, nekünk pedig, híveidnek, tanulékony, engedelmes és az élő hit cselekedeteivel s gyümölcseivel bővelkedő szívet, hogy meg ne nehezteljen szent Fiad reánk és országát tőlünk joggal el ne vonja…

A cikk a hirdetés után folytatódik…

Légy minden bajos ügyeinkben szószólónk szent Fiadnál, hogy az ő akaratja szerint rendezzük életünket és téged mindenkor Nagyasszonyunknak, különös pártfogónknak valljunk és tiszteljünk is életünknek minden napjaiban. Kelj fel tehát, édes jó Anyánk! Te uralkodjál felettünk és szent Fiad, Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk.

Fogadd kegyesen hódoló szívünk esdeklését; melyet ezúttal színed elé terjesztettünk, hogy közbenjárásod ereje által megsegítve, a jelen élet viszontagságai után a síron túl az örökkévaló boldogságra juthassunk.

Ti pedig, édes magyar hazánk védőszentjei: Adalbert püspök, István, első király, Imre herceg, Mór és Gellért püspökök, László király, Erzsébet asszony, nemkülönben boldog Margit, Kinga és Jolán, IV. Béla király leányai, valamint boldog Márk, István és Menyhért kassai vértanúk, Isten minden dicsőült szentjeivel együtt esedezzetek érettünk a mi Urunk Jézus Krisztusnál. 

Ámen.                                                                                                                         

Eszterházy Pál

Galántai herceg Esterházy Pál (Kismarton, Habsburg Birodalom, 1635. szeptember 8. – Kismarton, Habsburg Birodalom, 1713. március 26.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, előbb Moson vármegye ispánja, majd a Magyar Királyság nádora 1681-től 1713-as haláláig. Tevékenyen részt vett a török elleni harcokban, különösen az 1663–64-es török háborúban, majd a török kiűzésénél. Egyben költő és zeneszerző is volt.