BIY HU cover 278. nap

278. nap: Erő a gyengeségben

A szövetség megújítása.

Ezek miatt szilárd szövetséget kötünk, és írásba is foglaljuk. A pecsétes íráson rajta vannak vezetőink, levitáink és papjaink… A pecsétes íráson ott szerepelnek Hakalja fia, Nehemiás és Cidkija, Szeraja, Azarja, Jeremiás, Paschur, Amarja, Malkia, Hattus, Sebanja, Malluch, Harim, Meremot, Obadja, Dániel, Ginneton, Báruk, Mesullam, Abija, Mijamin, Maazja, Bilga, Semaja – ezek a papok.
Aztán a leviták: Azanja fia, Jesua, Henadad fiai közül Binnui, Kadmiel, továbbá testvérei: Sekanja, Hodavja, Kelita, Pelaja, Hanan, Micha, Rechob, Hasabja, Zakkur, Serebja, Sebanja, Hodija, Bani, Kenani.
A nép vezetői: Paros, Pahat-Moab, Elem, Zattu, Bani, Bunni, Azgad, Bebai, Adonija, Bigvai, Adin, Ater, Hiszkija, Azzur, Hodija, Hasum, Beszai, Harif, Anatot, Nobai, Magpias, Mesullam, Hezir, Mesezabeel, Cádok, Jaddua, Pelatja, Hanan, Anaja, Hosea, Hananja, Hasub, Hallohes, Pilha, Sobek, Rehum, Hasabna, Maaszeja, Ahija, Hanan, Anan, Malluk, Harim, Baana.

…de ugyanúgy a nép többi része is, a papok és a leviták, a kapuőrök, énekesek, templomszolgák, vagyis mind, akik az ország népeitől elkülönültek, s az Isten törvényéhez ragaszkodtak, valamint ezeknek a feleségük, a fiaik és a lányaik, mind, akik érett korúak voltak, csatlakoztak testvéreikhez és elöljáróikhoz, s átokkal és esküvel kötelezték magukat, hogy az Isten törvénye szerint élnek, amelyet Mózes, az Isten szolgája által adott, s megtartják az Úrnak, a mi Istenünknek minden parancsát, utasítását és törvényét.
Különösen: többé nem adják lányainkat a föld népének, s lányaikat se vesszük többé fiainknak feleségül.

Ha az ország népei árut vagy bármilyen élelmet hoznak szombati napon árulni, sem szombaton, sem más szent napon nem vesszük meg tőlük. A hetedik évben lemondunk a föld terméséről és semmiféle adósságot nem hajtunk be.

Törvénnyel kötelezzük magunkat, hogy évente egyharmad sékelt adunk Istenünk temploma javára: a kitett kenyerekre, az állandó ételáldozatokra, az állandó égőáldozatokra, a szombati áldozatokra, az újhold napjára és az ünnepekre előírt áldozatokra, a közösségi áldozatokra, az engesztelő áldozatokra, hogy kiengesztelődést szerezzenek Izraelnek – vagyis Istenünk házának különféle szükségleteire. Elhozzuk az Úr házába minden évben földünk első termését, s minden fa első gyümölcsét. Ugyanígy elsőszülött fiainkat, s állataink elsőszülötteit is, amint meg van írva a törvényben, elhozzuk barmaink és nyájaink elsőszülötteit az Isten házába a papoknak, akik Istenünk házában ellátják a szolgálatot. Ezenkívül őrleményeinknek, fáink gyümölcsének, az új bornak és az olajnak a legjavát is elhozzuk a papoknak, Istenünk házának kamráiba, földjeink tizedét pedig a levitáknak. A levitáknak maguknak kell összeszedniük a tizedet minden városban, ahol földet művelnek. Egy pap, Áron egy fia kísérje a levitákat, amikor a tizedet szedik. A leviták szolgáltassák be tizedük tizedét Istenünk házába, a kincstár kamráiba. Ezekbe a kamrákba kell Izrael fiainak és Lévi fiainak a gabona-, az újbor- és az olajjárandóságot vinni. Ott vannak a szentély edényei, a szolgálatot teljesítő papok, a kapuőrök és az énekesek is.

Sorsot vetünk – a papok, a leviták és a nép – az áldozati fának a szállítása dolgában, s a családok rendjében meghatározott időben minden évben Istenünk házához szállítjuk, hogy elégjen az Úr, a mi Istenünk oltárán a törvény előírása szerint.
Többé nem hanyagoljuk el Istenünk házát.

Forrás: Biblia – Szent István Társulat

Eszter a király elé járul.

A harmadik napon, amikor befejezte imáját, letette szolgai ruháját, és felöltötte minden ékességét. Amikor már tündöklött a szépségtől, és segítségül hívta a szabadító és mindent látó Istent, maga mellé vette két szolgálólányát. Az egyikre könnyedén rátámaszkodott, mintha kimerült lett volna a gyönyörtől, a másik pedig követte, a ruháját tartva, amely a földre omlott. Szépségében elpirult, arca derűs volt, s csupa báj. De azért szorongatta szívét a félelem. Amikor minden ajtón áthaladt, a király előtt találta magát. Királyi trónusán ült méltósága minden jelvényével, arannyal és drágakövekkel ékesítve. Félelmetes volt. Amikor fölemelte villogó tekintetét és szikrázó haraggal felnézett, a királyné összeesett. Színe elváltozott, s fejét szolgálólányára hajtotta, aki kísérte. Akkor Isten megindította a király szívét, s fölébresztette benne a gyöngédséget. Aggódva lesietett trónjáról, karjába vette, míg magához nem tért, s barátságos szavakkal fordult hozzá: „Mi van veled, Eszter? Testvéred vagyok, ne félj! Nem halsz meg! Nem temiattad, hanem másokért hozták ezt a törvényt. Gyere közelebb!” Fölemelte aranyjogarát, Eszter nyakára tette, megcsókolta, és azt mondta neki: „Beszélj!” Eszter így válaszolt: „Uram, olyannak láttalak, mint az Isten angyalát, s fenségedtől való félelmemben szívem megzavarodott. Csodálatos vagy, uram, s arcod csupa kedvesség.” Amint így beszélt, összeesett. A király megijedt, és minden szolgája bátorította a királynét.

Akkor így szólt hozzá a király: „Mi a baj, Eszter, mondd, mi a kívánságod? Országom felét is megkapod, ha kívánod.” Eszter így válaszolt: „Ha a király jónak látja, jöjjön el ma a király Ámánnal a lakomára, amelyet neki rendeztem.” A király így szólt: „Hívjátok gyorsan Ámánt, hogy teljesítse Eszter kívánságát.” A király és Ámán elmentek a lakomára, amelyet Eszter rendezett. Lakoma közben a király így szólt Eszterhez: „Mondd, mi a kérésed? Teljesítem. Mit kívánsz? Országom felét is megkapod, ha kívánod.” Eszter így válaszolt neki: „Mi a kérésem és kívánságom? Ha valóban tetszésre találtam a király szemében, s úgy tetszik a királynak, hogy meghallgassa kérésemet és teljesítse kívánságomat, akkor jöjjön el a király Ámánnal együtt holnap is arra a lakomára, amelyet rendezek, aztán majd holnap megmondom a királynak kérésemet.”

Ezen a napon Ámán megelégedetten és jókedvűen távozott. Amikor azonban a királyi kapunál meglátta Mardokeust, aki nem állt fel előtte és meg sem mozdult a helyén, haragra gyulladt. Ámán azonban uralkodott magán és hazament. Majd összehívta barátait és feleségét, Zerest. Aztán hosszasan beszélt nekik káprázatos gazdagságáról, gyermekeinek nagy számáról, s mindarról, amivel a király kitüntette: összes fejedelme és szolgája fölé helyezte. „De ez még nem minden – folytatta Ámán. Eszter királyné csak engem hívott meg a királlyal lakomára, amelyet készített, s holnapra is meghívott a királlyal. Mindez azonban nem elégít ki, amíg látom, hogy a zsidó Mardokeus a királyi kapunál ül.” Felesége, Zeres és többi barátai így szóltak hozzá: „Állíttass egy 50 könyök magas bitófát, s holnap reggel kérd meg a királyt, hogy akasztassa fel rá Mardokeust. Akkor vidáman mehetsz a királlyal a lakomára.” Tetszett a terv Ámánnak, és elkészíttette az akasztófát.

Mardokeus kitüntetése.

A király álmatlanul töltötte az éjszakát, s megparancsolta, hogy hozzák elő az események könyveit, és ezekből olvassanak fel neki. Megtalálták azt a feljegyzést, hogy Mardokeus följelentette a két királyi eunuchot, Bigtant és Terest, a királyi kapu őreit, akik kezet akartak emelni Achasvéros királyra. A király megkérdezte: „Milyen megtiszteltetés és méltóság jutott ezért Mardokeusnak?” – „Egyáltalán semmit sem kapott” – válaszolták a király szolgái, akik mellette teljesítettek szolgálatot. A király akkor így szólt: „Ki van az udvarban?” Épp Ámán lépett be a királyi palota belső udvarába, hogy megkérje a királyt, akassza fel Mardokeust arra a bitófára, amelyet számára készíttetett.

A király szolgái tehát így válaszoltak: „Ámán tartózkodik az udvarban.” A király azt mondta: „Jöjjön be!” Amikor Ámán belépett, a király így szólt hozzá: „Mit kell tenni azzal az emberrel, akit a király meg akar tisztelni?” Ámán azt gondolta magában: „A király bizonyára engem akar kitüntetni.” Ezért Ámán így válaszolt a királynak: „Annak az embernek, akit a király ki akar tüntetni, hozzanak királyi ruhát, amilyet a király hord, lovat, amilyenen a király ül, s királyi koronát is a fejére. A ruhát és a lovat adják át a király fejedelmei közül a legfőbbnek. Ez öltöztesse föl ebbe a ruhába azt az embert, akit a király ki akar tüntetni, s vezesse végig a lovat a városon, a téren áthaladva, és kiáltsa ki előtte: Nézzétek, ez történik azzal az emberrel, akit a király kitüntet.” A király így szólt Ámánhoz: „Vedd gyorsan a ruhát meg a lovat, s ahogy mondtad, tégy úgy a zsidó Mardokeussal, aki a királyi kapu előtt ül. A mondottakból ne mulassz el semmit.”

Ámán tehát fogta a ruhát meg a lovat, felöltöztette Mardokeust, lóra ültette, s a város terére lovagoltatta, és kikiáltotta előtte: „Nézzétek, ez történik azzal az emberrel, akit a király kitüntet.” Mardokeus azután visszatért a királyi kapuhoz. Ámán meg szomorúan és beburkolt fejjel a házába ment. Ámán elbeszélte feleségének, Zeresnek és barátainak, mi történt vele. Barátai és felesége, Zeres így válaszoltak neki: „Ha Mardokeus, akivel szemben kezdel háttérbe szorulni, a zsidók nemzetéből való, nem tudsz ellenállni neki, hanem egész biztosan elbuksz vele szemben.”

A király és Ámán együtt voltak a lakomán Eszterrel. A király a lakoma második napján így szólt Eszterhez: „Mondd, mit kérsz, Eszter királyné? Teljesítem. Mit kívánsz? Országom felét is megkapod, ha kívánod.” Eszter királyné így válaszolt: „Ha valóban tetszésre találtam szemedben, ó király, s ha úgy tetszik neked, akkor ajándékozz meg életemmel, ez a kérésem, és népem életével, ez a kívánságom. Mert eladtak minket – engemet és népemet –, hogy aztán kiirtsanak, lemészároljanak és megsemmisítsenek bennünket. Ha csak rabszolgának vagy rabszolganőnek adnának el bennünket, hallgatnék. A csapás ugyanis nem volna méltó arra, hogy terheljem vele a királyt. De a hóhérnak nem lesz módjában helyrehoznia a kárt, amelyet a király rovására okoz.” Achasvéros király vette át a szót, és így szólt Eszter királynőhöz: „Ki az és hol van, aki kigondolta ezt a gaztettet?” Eszter így felelt: „Az üldöző és ellenség ez az elvetemült Ámán.” A király és a királyné előtt Ámán megdermedt a rémülettől. A király haragjában fölkelt és kiment a lakoma terméből a palota kertjébe. Ámán is felállt, hogy Eszter királynénál életéért könyörögjön, mert nagyon jól tudta, hogy a király elhatározta vesztét. Amikor a király visszatért a kertből a lakoma termébe, Ámánt a kerevetre hajolva találta, amelyen Eszter feküdt. Akkor a király így szólt: „A királynén akar erőszakot elkövetni az én jelenlétemben és házamban?” Alig hagyta el a szó a király száját, máris betakarták Ámán arcát. Harbona, az egyik eunuch, aki épp szolgálatára volt a királynak, így szólt: „Lám, Ámán házában áll egy 50 könyök magas bitófa, amelyet Ámán Mardokeus számára készíttetett, aki a király javát szolgálta.” A király elrendelte: „Akasszátok fel rá!” Felakasztották Ámánt arra a bitófára, amelyet Mardokeusnak készíttetett, s erre lelohadt a király haragja.

Forrás: Biblia – Szent István Társulat

Aki bedugja fülét, amikor kér a szegény,
maga is kér majd, de nem hallgatják meg.

A titkos adomány csillapítja a haragot,
és a ruhába rejtett ajándék a dühöt.

Igazságot tenni öröm az igaznak,
de nagy ijedelem a gonosztevőknek.

A belátás útjáról letérő ember
a holt lelkek közt fog megpihenni.

Forrás: Biblia – Szent István Társulat

Ima

Mennyei Atyánk, dicsőítünk és magasztalunk téged. Hálát adunk mindenért. Atyánk, kérünk téged Fiadnak, Jézus Krisztusnak nevében, hogy fogadd el a mai napon a hálánkat, dicséretünket, fogadd el a dicsőséget és a tiszteletet, ami téged illet! Köszönjük, hogy ismét egy új napra virradhattunk. Köszönjük, hogy igéd által szólsz hozzánk. Köszönjük, hogy arra hívsz bennünket, hogy megújítsuk a veled való kapcsolatunkat, megújítsuk azt a szövetséget, amelyet Fiad, Jézus Krisztus vérében alapítottál. Ámen. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Elmélkedés

Nehemiás könyvében haladunk tovább. Tegnap a 9. fejezetben láttuk azt a gyönyörű imát. A leviták imádkoztak, felidézve Izrael történelmét: „Uram, itt van, íme, mindaz a jóság, amit te mutattál felénk, és íme, itt vannak a mi bűneink. De megújítjuk vágyunkat, hogy megtérjünk és visszaforduljunk hozzád”. A mai, 10. fejezetben pedig megújítják a szövetséget: „szilárd szövetséget kötünk, és írásba is foglaljuk. A pecsétes íráson rajta vannak vezetőink, levitáink és papjaink” (Neh 10,1). Ezt követi az aláírók névsora.

Emlékszünk, hogy a kettészakadt királyság idején mennyire elterjedt a bálványimádás. Milyen gyorsan elfordultak Izrael fiai – akik szövetségben álltak az Úrral, az Istennel – attól, hogy hűségesek legyenek hozzá. Mintha csak azt gondolták volna: „Örököltük ugyan ezt a hitet, de akár fordulhatunk a helyi istenekhez is. Miért ne kövessük a szomszéd népek isteneit? Miért ne éljünk úgy, mint mindenki más?”

A cikk a hirdetés után folytatódik…

otthont banner 1018

Mégis, itt a 10. fejezetben, amikor aláírják ezt a szövetséget, van egy közös döntés: „Mi hűségesek leszünk ehhez, ezt akarjuk élni. Nem a bálványimádást választjuk, nem más népek isteneit. Mi az Úrhoz, a mi Istenünkhöz akarunk tartozni. Vállaljuk mindazt, amit egy valódi kapcsolat jelent. Minden valódi kapcsolatban vannak jogaink és kötelességeink is. Mi, Isten népe, vállaljuk a kötelezettségeket is.”

A 10. fejezetben Izrael népe magára vállalja, hogy így fog élni. Meghatározzák, hogyan viszik áldozataikat a templomba, hogyan mutatják be a tizedet, az elsőszülötteket, az első terméseket. Mindezt most önként vállalják. Hasonlóan ahhoz, mint amikor valaki az Egyházban nőtt fel, hitben nőtt fel, aztán egy ponton egyszerűen eltávolodott, elsodródott, mert nem jelentett már számára semmit. A szülei hite volt, a nagyszülei hite. De aztán, amikor mégis visszatért, minden, amit a nagyszülei valaha mondtak, amit a szülei tanítottak, egyszer csak olyanná vált számára, amit ő maga is akart. Vágyakozás tölti el: „Rendben, úgy fogok élni, ahogyan Isten kéri tőlem” – mert már ő maga is találkozott Istennel.

Mély és hiteles a megtérés, az ébredés, ami itt történik. Hiszen ez már akkor elkezdődött, amikor Ezdrás, az írástudó felállt, és elkezdte olvasni a törvény könyvének szavait. Ott indult el ez a megújulás, amikor az emberek elkezdtek így gondolkodni: „Mire hív bennünket Isten? Éljünk úgy! Ki és milyen a mi Istenünk? Jó, kegyelmes, szerető, irgalmas, és mi hozzá tartozunk. Akkor éljünk úgy, mint akik hozzá tartoznak.” Ez egy valódi fordulópont Izrael népének életében, ami egészen elképesztő.

Most áttérünk Eszter könyvére. Arról olvasunk, hogy Eszter félt, amikor belépett a király palotájába, a király jelenlétébe. Azt mondja a királyról: „Félelmetes volt. Amikor fölemelte villogó tekintetét és szikrázó haraggal felnézett…” (Eszt 5,1d). Vagyis a király első reakciója nem az volt, hogy „ó, íme, a gyönyörű királynőm, akit harminc napja nem láttam”. Az első reakciója heves harag volt. Nem Eszter eleganciája, szépsége, ereje vagy bátorsága változtatta meg ezt az érzést benne. Pedig bátorsága és az Istenbe vetett hite vitte őt oda.
Mi is történt abban a pillanatban? A szöveg azt mondja: „…a királyné összeesett. Akkor Isten megindította a király szívét, s fölébresztette benne a gyöngédséget. Aggódva lesietett trónjáról, karjába vette, míg magához nem tért” (Eszt 5,1e). Ismerős helyzet lehet, talán te is láttál már ilyet, vagy te magad reagáltál így egyszer. Amikor meglátsz valakit vagy valamilyen helyzetet, és az első reakciód negatív. Talán düh, talán keménység, mint a királyé. Aztán meglátod a másik gyengeségét és ez megolvasztja a szívedet. Lefegyverez. Kioltja a haragot, felpuhítja a szíved keménységét, és ráébredsz: „hiszen ennek az embernek segítségre van szüksége”.
Ismétlem: nem Eszter szépsége keltette fel eredetileg a király figyelmét, nem a kecsessége – pedig szépséges és bájos volt. Hanem a gyengesége. Bár tele volt bátorsággal és hittel is, de amit a király meglátott, az a törékenysége volt. Ezt a nyilvánvalóan mélyen sérült férfit, Achasvérost a szépség és a báj nem hatotta volna meg. Mert ott volt a hatalmas háreme – nem tudjuk a pontos számot, de a szépség nem olyasmi, ami megérintené a szívét. Ám az Úr tudta, mi az, ami hat rá. És megengedte, hogy Eszter gyenge legyen, hogy elájuljon a király jelenlétében, tudva, hogy ez az, ami megváltoztatja Achasvéros király szívét. Érdekes, nem?
Olyan gyakran gondoljuk azt, hogy „nekem a legjobbnak kell lennem. Tökéletesnek kell lennem. Jónak kell lennem. Szentnek kell lennem. Erősnek kell lennem. A megfelelő szavakat kell mondanom. A megfelelő dolgokat kell tennem”. Olykor elfelejtjük, hogy Isten nemcsak képes a gyengeségünkben működni, hanem akar is az által működni. Van valami rendkívül erőteljes abban, hogy Isten együtt akar dolgozni a mi gyengeségünkkel – és erre ma emlékeztetnünk kell magunkat. Mert nem Eszter királyné ereje, bája vagy szépsége volt az, ami megolvasztotta Achasvéros király szívét.

Eszter – ne felejtsük – bátor volt és tele volt hittel, szépséggel és bájjal. De az a tény tette lehetővé, hogy csoda történjen a király szívében, hogy Isten olykor a gyengeségünkkel akar dolgozni. Ennek a gonosz királynak a szívét a gyengeség indította meg, ami elsőre nem tűnik érthetőnek, de ilyenek vagyunk mi, emberek. Ez vigasztaló és bátorító számunkra: tudhatjuk, hogy Isten a mi gyengeségünkkel akar és tud is dolgozni.

Ennek emberileg talán nincs sok értelme. Mégis ilyen az Isten működése. És ez vigaszt ad. Bátorít bennünket, mert tudhatjuk: Isten a mi gyengeségünkkel is akar dolgozni.

Ezért gyengeségünkben imádkozunk. Erőnkben is imádkozunk. Hittel imádkozunk. És ma bátran imádkozunk.
Én imádkozom érted. Kérlek, imádkozz értem is!

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.

12 hozzászólás

  1. Amikor befejeződik a nagyszerű Biblia egy év alatt podcast sorozat, lesz-e lehetőség hangoskönyv vagy más hordozón megvásárolni ezt a Szentírást és Kornél atya magyarázatát, tanítását. Tisztelettel HT Ildikó

    1. Igen, tavasszal meg fog jelenni könyv formájában is. Nagyon sokan kérték, teljesítjük.

  2. Köszönöm szépen Kornél Atya bátorító szavait, sok munkáját, a zarándokok.ma szerkesztésében résztvevők áldozatos munkáját.
    Ímélben kapom a részeket, és szoktam olvasni a hallgatással együtt. Viszont most elcsúszott Eszter könyvének részlete. Tegnap volt olvasható, amit ma hallottunk.
    További jó munkát, szép napokat kívánok: Bereczkiné Székely Erzsébet

  3. Eszter könyvénél Kornél atya által elmondott rész és az oldalon olvasható szöveg eltér. A feltett szöveg már a Biblia szerint a 8-as. Ezt már tegnap is észleltem. Remélem nem tévedek. Ettől függetlenül köszönet a sok fáradozásért. Imádkozom az Atyáért, mindenkiért aki számunkra lehetővé teszi, hogy eljutottunk ezen a hosszú úton együtt a mai napig. Ez a Mindenható Istenünk segítsége nélkül nem is válhatna valóra. Hála érte.

  4. Istem mindig batorít minket,azokat akik eltávolodtak tőle,igyekszik visszahívás az Ő országába!Köszönöm hogy Eszterről mégtöbbet tudhatok!Minden nap imádkozom!

  5. Kedves Kornél atya!
    Év eleje óta nézem, hallgatom hűségesen a Biblia egy év alatt podcastet. Az utóbbi napokban – valószínűleg szerkesztési probléma következtében – tapasztalom, hogy a “Második olvasmány” leírt és elhangzó szövege eltér egymástól, a nyomtatott szöveg a következő napi részt jeleníti meg. Ezért mindig elolvasom a nyomtatásban megjelenő szöveget és másnap ezt hallom.
    Kérem, vizsgálják meg észrevételemet, remélem segíthettem ezzel értékes munkájukat, amelyért ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet.
    További sikeres tevékenységükhöz kitartást és a jó Isten segítségét kérem.

    Köszönettel:

    Zápori Regenhart Péter

  6. Kedves Kornél atya, kedves szerkesztöség.

    Frank Márta vagyok Pozsonyból, a Biblia egy év alatt podcast rendszeres halgatója vagyok – s természetesen minden nap alig várom, hogy találkozzunk a Szentírás szavain keresztül.
    Szeretném megkérdezni, hogy tudatos-e a szövegeltolódás az Eszter könyvében – a tegnapi szöveg /amikor Eszter a királyhoz megy/ a mai részben lett felolvasva. Ugyanis – fantasztikusnak látom, hogy a felolvasott részeket írott szövegben is tudom követni.
    Bár tudom, hogy rengeteg a munkájuk, mégis szeretném megkérni Onöket, hogy a mindennapi Emailekben a vezetéknevemen szólítanak meg nem a keresztnevemen – ha a “Kedves Frank” helyett “Kedves Márta” lenne – az egy kicsit jobban esne – de így sem gond.
    Sok sok köszönettel és szeretettel foglalom Onökt mindennapi imáimba
    Márta

  7. Kedves Zarándok.ma Csapat!
    A kezdetektől követem a Biblia egy év alatt podcast-ot. Úgy szoktam meg, hogy hallgatom Kornél Atyát, és egyben olvasom a bibliai szöveget. Nekem ez így jobban rögzül.
    Talán egy hete történt egy elcsúszás a mondott szöveg és az írott között. Nagyon nem zavaró, mert csak Eszter könyve az ami egy nappal el van csúszva, ezért a tegnapi és a mai részt egyben olvasom, illetve hallgatom.
    Mégis, ha lehetne az egy nappal elmaradt szöveget fedésbe kellene hozni a felolvasással ha lehet. Talán másoknak is segítség lenne a javítás.
    Köszönettel és üdvözlettel
    Kuslits Béla

  8. Köszönöm szépen a napi evangéliumi tanítást, és remélem helyre áll a csúszás Eszter könyve felolvasásában és a megadott számozásban is, ami harmadik napja tart!
    Dicsértessék a Jézus Krisztus!
    Mindörökké. Ámen

  9. Kedves Kornél atya és szerkesztő társai! Eszter könyvét hallgatva sajnos nem egyezik az olvasott résszel, amit az emailben megnyitva szeretem olvasni hozzá. A szöveg az előző napi részt tartalmazza, míg a hallott már máshol tart.
    Ezeket jelezve látom másnak is feltűnt a csúszás.
    Áldjon meg és segítsen az Úr ebben a nagy kihívásban hogy holnap is találkozhassunk! Köszönjük szépen a munkátokat!🙏😇

  10. Dicsértessék a Jézus, Krisztus!
    A Biblia 1 év alatt hatásairól írnék 1-2 gondolatot. Olvasom, minden nap, tartom a tempót. Nagyon tetszik, hogy sok olyan részt megértettem, ami homályos volt, különösen nem értettem eddig az Ószövetségi részeket. Most vasárnapi szentmiséken is jobban ráismerek az olvasmányokra, és rögtön megfelelő kontextusba tudom helyezni. Próbálom a magam életére nézve is tekinteni az egyes szakaszokat, ahogyan Fábry Kornél atya mindig mondja.
    És most Eszter könyvéhez érve: (eddig nem ismertem) Eszter böjtölés és imádság után olyan tettre szánta el magát, amivel életét is kockáztatta. De a zsidó népért megtette. Nálunk, a városban most indul az Alpha kurzus. A szentmisén hirdetve lett, szóljunk akinek csak tudunk, aki még nem is jár templomba. Nekem nagy imaszándékom, hogy a felnőtt családos gyermekeim egyszer betérjenek megtérjenek. Eszter példáján felbátorodva elküldtem nekik a plakátot, a jelentkezés linkjét, és most várom, hogy miként fognak reagálni rá. De az első lépést megtettem, ami rajtam múlott, a többi a Szentlelken. De Isten meglágyította a király szívét Eszter esetében, a 21 században is történhetnek ilyen csodák. Én így próbálom nap-mint nap a saját életemre is vonatkoztatni, mit akar mondani a Szentírás. És minden nap örömmel várom a folytatást. 🙂
    Hálásan köszönöm a csapatnak.