Hatféle mód arra, hogy életcélunkat megtaláljuk

A Jézus Társasága alapítójához, Loyolai Szent Ignáchoz hasonlóan sosincs késő ahhoz, hogy alapvető kérdéseket fogalmazzunk meg magunknak és megtaláljuk életünk értelmét.

Talán ismerik a következő történetet, amely Charles Péguy-nek tulajdonítanak. Egy nap ellátogatott a chartres-i katedrálishoz. Útközben találkozott egy férfival, aki követ tört. Megkérdezte tőle, hogy mit csinál. A férfi átkozódva azt felelte, hogy teljesen értelmetlen, unalmas és rosszul fizetett munkát végez. Péguy folytatta útját. Találkozott egy második kőtörővel, aki ugyanerre a kérdésre így válaszolt: „A szabad levegőn dolgozom, de hiszen ez jobb, mintha egy irodában ülnék!” Egy kicsivel távolabb Péguy egy harmadik kőtörővel is találkozott. Ez a férfi ragyogott a boldogságtól. Ugyanarra a kérdésre így felelt:” Hiszen láthatja, katedrálist építek!” Ez az ember, mivel képes volt elképzelni, hogy az erőfeszítéseinek mi a célja,  boldog volt! Felfogta a cselekedetének az értelmét, a valóság átalakítását. Számára az a kő a jövőbeli katedrális része volt…

Ahhoz, hogy meglássuk a lényeget, el kell gondolkodnunk az életünkről

Az a tény, hogy az életünk céljáról elfelejtünk gondolkodni, nem újkeletű. 500 évvel ezelőtt, Loyolai Szent Ignác még fiatal férfiként egyáltalán nem gondolkozott a jövőjéről. Lányoknak udvarolgatott, csinosan öltözködött. Katonai szolgálatot is vállalt. Igen komoly eseménynek kellett történnie ahhoz, hogy lényeges kérdéseken gondolkodjon el. Egy ütközetben súlyosan megsebesítette egy ágyúgolyó, így végre lett ideje elmélkedni az életéről. Ekkor fedezte fel, hogy mi az élete valódi célja: egy új szerzetesrend alapítása. Más emberré vált. A Lelkigyakorlatokban egy egész fejezetet szentel annak, hogy miként találhatjuk meg életünk célját. Mi lenne, ha Önök is így tennének?

Íme, a 6 legbeszédesebb tanács Loyolai Szent Ignáctól:

1. Szánj elegendő időt arra, hogy az életed céljáról elmélkedsz!

Azok, akik fiatalok, és még nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, nehezen tudnak jól dönteni a jövőjükről. Egy gyerek álmodozhat arról, hogy profi kosaras lesz, 36 évesen azonban már reálisabban kellene látnunk… Fontos döntéseket csak azután hozhatunk, miután saját képességeinkkel tisztában vagyunk, és tudjuk, mivel szeretünk foglalkozni.. Sőt, komoly döntéseket nem is tudunk hozni, ha nyugtalanok vagy szétszórtak vagyunk. A gyors és könnyű megoldások azt a hamis látszatot keltik, hogy jó úton haladunk, ez azonban ritkán van így: ha zaklatottak vagyunk, nem látjuk valósan a jövőt.

2. Képzeld magad a jövőbe!

10-20 év múlva elégedett leszek a mai döntéseimmel? Ugyanígy tettem volna? Még ha nem is mindenki kap azonnal választ, kezdésnek nem rossz egy ilyen gyakorlat.

3. Kérj segítséget attól, aki téged a legjobban ismer!

A hozzád közel állók közül vannak olyanok, akik jobban ismernek téged. Ők kívülről látnak, objektívebbek, mint te, tudják, hogy mi okoz számodra örömöt. Ugye ez jó ötlet, megkérdezni őket!

Az ima is a segítségkéréshez tartozik. Ki ne ismerne téged jobban, mint Isten? Amikor kétségek gyötörnek és minden zavaros, akkor különösen jó imádkozni. Kérd azok tanácsát, akik „megvilágosítanak” abban, hogy a saját életcélodat meglásd.

4. Gondolj az életedet érintő következményekre!

A karriered, az életmódod, a céljaid kedvezően hatnak az egészségedre, a családodra, barátaidra? Vagy néha belefájdul a fejed? Nem fordítasz-e túl sok energiát olyan munkára, amit nem is szeretsz igazán? Engedsz a társadalmi nyomásnak vagy az irreális elvárásoknak? Vegyünk egy példát: jól fizető álláslehetőséget kínálnak, de a bejárás sok időt venne igénybe, a napirend pedig igen zsúfolttá válna. A családtól garantáltan távol tart majd! Elméletben csodaszép ez a munka, a valóságban azonban eltávolíthat az igazi életcélodtól, amelynek a családi boldogság is része. Az életet egészében szemléljük, ne csak egy sík mentén.

5. Képzeld magad annak a személynek a helyébe, aki neked tanácsot ad!

Mit mondana? Csalódott a választásod miatt? Vagy épp ellenkezőleg? Ez a gyakorlat hasznos, mert az objektív és észszerű gondolkodást segíti, az érzelmi alapút pedig csökkenti. Elképzelheted például, hogy egy hozzád hasonló személy kér tanácsot tőled, mielőtt meghozna egy komoly döntést. Mit mondanál neki? Melyek lennének a legfontosabb szempontok, amiket elmondanál?

6. Képzeld el, hogy életed utolsó perceid töltöd!

Elégedett vagy azzal, ahogyan az életedet leélted? Ha a válaszod nem, min kellett volna változtatnod? Ha holnap meghalnál és tanácsot kellene adnod a hozzátartozóidnak, mit változtatnál meg a múltból? Nagyon valószínű, hogy újragondolnád a prioritásokat. Paradox módon, a halállal való foglalkozás gyakran segít abban, hogy értékeljük az életet. Ahelyett, hogy félnénk, inkább gyakoroljuk ezt! Talán nem vagyunk mindannyian ünnepelt focisták vagy táncosnők, de előttünk az élet. Mindannyiunkban ott az egyedi lehetőség, a felfedezendő elhivatottság. Semmi sem tehet boldogabbá, mint ha megtaláljuk!

Forrás: Aleteia

Ezt a cikket Pannonhalmi Judit önkéntes fordítónk jóvoltából olvashattad el magyarul. Ha te is csatlakoznál fordító csapatunkhoz, vagy más módon támogatnád a Katolikus.mát, kérünk lépj velünk kapcsolatba.