kun miklos hany hadosztaja van a papanak Egyedi

“Hogyan avatkozott be a Kreml a kelet-európai egyházak életébe?”- Kun Miklós történész előadása

Emlékszem még arra az időre, amikor A rejtélyes XX. század című műsor ment minden hétvégén, az M1-en és a Duna televízióban. Akkor még általános iskolába jártam, édesapám rendszeresen figyelemmel kísérte Kun Miklós előadásait. Ezeken a késő délutánokon néha én is leültem, hogy együtt nézzük a televíziót. Akkoriban igencsak furcsa volt nekem, hogy miként tud ennyit beszélni egy ember, és meggyőződésem volt, hogy olvassa. Annyi adatot és annyi háttér információt tudott a kommunista diktatúrákról, hogy lehetetlennek képzeltem mindezt fejből tudni.

Mára azonban már tiszta nekem, hogy a professzor úr egyszerűen elkötelezett szakmája iránt, és emiatt tud mindenről mélyrehatóan beszélni. Újabban egy előadás sorozat indult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében a Ludovika Szabadegyetem keretei között. Ezekről készülnek felvételek és elérhetőek a YoutTube csatornán – én azt mondom mindnyájunk szerencséjére, hiszen mindenki megtekintheti és rengeteget tanulhat belőle.

hirdetés

Napi rahangolo banner v1

Egyik előadásában, amelynek címe: Hány hadosztálya van a pápának…” – Hogyan avatkozott be a Kreml a kelet-európai egyházak életébe? (1940/50-es évek). Rendkívül fontos és egyben rémisztő eseményeket tár elénk a történész (pl. hogyan gondolkodott Sztálin a vallásról?). Nagyon ajánlom bármely kedves olvasóinknak, mert a történelem mélyreható ismerete következtetni enged a jelen viszonyaira, sőt arra is, hogyha nem vigyázunk hova fajulhat világunk. Többek között szó esik Márton Áron püspökről is, akiről egyenesen Moszkvába mentek a jelentések. A Kun Miklós történész munkásságát nem hiszem, hogy be kell mutatnom, de talán a fiatalok kedvéért egy annyit: ha érdekel a politika, ha érdekel, hogy a XX. század meghatározó személyiségei miként gondolkodtak, ha érdekel, hogy miként szemléli a világot egy kegyetlen diktátor, akkor Kun Miklós történész munkáit érdemes figyelemmel kísérni. A professzor úr mindig a legpontosabb forrásokra hivatkozik: levéltárak anyaga, levelezések, személyes beszélgetések és interjúk.

A teljes előadássorozat itt is elérhető:

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.