Ferenc pápa önéletrajza rávilágít összetett és ellentmondásos lényére
Ferenc pápa önéletrajza a napokban lényegében egyszerre jelent meg az egész világon, 80 (más hírek szerint több mint 100) országban, 16 nyelven. Az (angol nyelven) 320 oldalas könyv a pápa életének fontos eseményeit, döntéseit és nézeteit tartalmazza. Társszerzője Carlo Musso, aki az egyházfővel interjúkat készítve hat éven át dolgozott vele az emlékiraton. A kötet Remény címmel a Kossuth Kiadó gondozásában várhatóan február közepére magyarul is elérhető lesz. Már most is előrendelhető például a Libri áruházban.
A Hope, The Autobiography című kötetet úgy hirdetik, hogy ez az első olyan életrajz, amelyet egy hivatalban lévő pápa ad ki. Megismerhetjük belőle a pápa olasz gyökereit, családja kalandos életét és kivándorlásukat Latin-Amerikába, gyermekkori és serdülőkori élményeit, hivatásválasztása és felnőttkora történetét, majd pápasága eseményeit megválasztásától egészen napjainkig. Élettörténetén túl olyan kérdések is terítékre kerülnek, mint például a háború és béke, a migráció, a környezetszennyezés és a klímaválság, a szociális helyzet, a szexualitás és a katolikus Egyház jövője.
Az életrajzot a pápa halála után akarták megjelentetni, de szerencsére ez a nap még távolinak tűnik, így inkább arra szolgál, hogy felfrissítsük ismereteinket a nézeteiről. A Catholic Herald kritikája szerint a Hope-ot olvasva olyan vegyes érzésünk támad, mintha Carlo Musso, Ferenc pápa „társszerzője” azért hordott volna össze néhányat a pápa újabb kezdeményezéseiből, hogy a kötet időben még megjelenhessen a Remény Jubileumi Évére.
Musso szereti a drámai hatású elbeszéléseket – írja a Herald. A bevezető rész a Titanic olasz „megfelelőjének”, a Principessa Mafaldának az 1927-es drámai elsüllyedéséről szól, zenekarral, a raktérben megbújt menekültekkel és lövések hangjaival, amikor a tisztek inkább a halálba menekültek. Ez volt az a hajóút, amelyen Francis szülei nem vettek részt Argentínába menet, mert a jegyük ugyan megvolt, de nem tudták időben felszámolni az otthonukat.
„El sem tudjátok képzelni, hányszor adtam hálát az Isteni Gondviselésnek”
– mondja a Szentatya.
Olvashatunk Ferenc pápa gyermekkoráról, testvéreiről, sőt kedvenc kutyájáról is, a szakiskolában töltött időről (és két osztálytársának tragikus sorsáról), a lányokhoz való vonzódásáról, jezsuita elhivatásáról. Időnként vannak meglepő részek: a felszentelése után nem rendezett partit, mert az nem az ő stílusa lett volna; ehelyett a szomjas rokonoknak néhány üveg narancslével kellett beérniük.
Ferenc pápa nagyon szereti a humort, amelynek fontosságát nem győzi hangsúlyozni. Családjából a sok nehézség, szenvedés ellenére sem hiányzott soha a nevetés és a mosoly. Örömmel emlékezik vissza arra a tavaly júniusi eseményre, amikor humoristákat és színészeket fogadott, és egyikük így fogalmazott:
„Olyan jó megpróbálni Istent megnevettetni… kivéve persze, hogy Ő mindentudó, és így minden viccet már előre ismer, és lelövi a poénokat”.
Megosztja az olvasókkal egyebek között azt a jezsuita viccet is, amelyben a műtét előtt álló jezsuita atyával közli az Isten, hogy még vagy negyven évet fog élni. A pap megörül, és a műtéte után „rendbe hozza” magát a következő negyven évre: hajat ültet be, megcsináltatja a fogait, felvarratja a ráncait. Kijön a sebésztől, és nyomban elüti egy autó. A mennyben reklamál, Isten pedig azt válaszolja neki: „Ajaj, nem ismertelek meg!”
Ferenc akkor sem akart nagy felhajtást, amikor pápává választották. Szó se volt vörös cipőről (ortopéd cipőt hord), sem fehér nadrágról (nem akart úgy kinézni, mint egy fagylaltárus, mondta méltatlankodva). És nem vonzották a szép pápai lakosztályok sem. Az ihlet akkor szállta meg, amikor meglátta a Casa Santa Martában a konstantinápolyi pátriárka számára készülő szerény kis lakosztályt, és ide költözött be, hogy az emberek között legyen. Ravasz lépés volt; hiszen akik a pápai lakosztályba való bejutást ellenőrzik, azok a pápát is ellenőrzik; egy vendégházban ez nem annyira lehetséges.
Ferenc pápa temetése is lecsupaszítottabb, egyszerűbb formában történik majd. A Santa Maria Maggiore-ban fogják eltemetni, és nem lesz semmi a pápáknál megszokott látványos szimbolikából:
„nem lesz ravatal, nem lesz külön ceremónia a koporsó lezárására, nem helyezik a ciprusfa koporsót egy második, ólomból, és egy harmadik, tölgyfából készült koporsóba”.
Az ember úgy gondolja, valaki igazán megmondhatná neki, hogy mindez nem róla szól, és a szimbolikus elemeknek az a célja, hogy ezeknek a dolgoknak a történetéről és a halál természetéről mondjanak el valamit.
A könyv egyik érdekessége, hogy Ferenc pápa hogyan kezeli a kezdeményezéseire érkező kritikákat. A válasz: harciasan. Védekezik a Fiducia Supplicans nyilatkozat miatt, amely a rendhagyó helyzetben élő emberek, nevezetesen a homoszexuális párok és az elváltak és újraházasodottak megáldásáról szól, és amely majdnem felborította Róma kapcsolatát az ortodox egyházakkal.
„Az embereket áldják meg, nem a kapcsolatokat”
– mondja. Csakhogy látni kell előre, hogyan is néznek ki ezek a dolgok, különösen, ha templomban végzik őket. Azok számára, akik nehéz házasságban küszködnek, az elváltak és újraházasodottak megáldása nem úgy néz ki, mintha a házasságukat megmenteni akarókat igyekezne megerősíteni az erőfeszítéseikben.
Ferenc pozitívan áll a transzszexuálisok felé való közeledéshez, ami jogos, de vannak határai.
„Minden ideológiai gyarmatosítás rendkívül veszélyes” – jegyzi meg -, ”mint például a gender-elmélet, amely el akarja törölni a különbségeket azzal az ürüggyel, hogy mindenkit egyenlővé tesz. Hasonlóképpen elfogadhatatlan minden olyan gyakorlat, amely az emberi életet – amely minden életszakaszban ajándék és elidegeníthetetlen jog – szerződés vagy tiltott kereskedelem tárgyává változtatja”.
A pápa egyértelműen és határozottan ellenzi a béranyaságot, az abortuszt, az eutanáziát. Liberalizmusának tehát világos határai vannak.
Ugyanez vonatkozik a nők felszentelésére is. A pápa briliáns érvelést vet be ellene azon az alapon, hogy ez súlyosbítja a „klerikalizmus” problémáját. Helyette azt szeretné, ha a nőknek több hatalmat adnának az egyházon belül, amit ő maga már meg is tesz. Érdekes elvet fogalmaz meg: „Az egyház nő – nem férfi” (Szent Pál alapján), és – mint mondja – „férfiatlanítani” (demaszkulinizálni) kell.
„Nem arról van szó, hogy minden nőt a klérusba kooptáljunk… a Mária-elvet kell erősíteni, hogy az még fontosabb legyen az Egyházban, mint a péteri elv. Mária fontosabb, mint Péter, és a nő misztikus természete több, mint a szolgálat”.
Ez úgy hangzik, mintha a nőket még a pápaság fölé is emelné, de ugyanakkor a nők felszentelt szolgálatra való igényét is elveti.
Ennek persze örülnek a tradicionalisták, de kevésbé örülnek a tradicionális latin mise kérdésében tanúsított hajthatatlanságának. A pápa ragaszkodik a tridenti rítus celebrálásának de facto megtiltásához (csak a kevés együttérzést mutató Istentiszteleti Dikasztérium adhat rá engedélyt), és ezzel felborítja elődje észszerű kompromisszumát, azon az alapon, hogy „nem egészséges, ha a liturgia ideológiává válik”.
A mise celebrálása abban a formában, ahogyan azt fél évezreden keresztül celebrálták, aligha vehető ideológiának, de a pápa nem kér belőle.
„A merevséget [a rítushoz lelkileg ragaszkodók merevségét] gyakran elegánsan és költségesen szabott viseletek, csipke, különleges díszítések, csipkés rochet-albák kísérik. Ez nem a hagyományokat tisztelő ízlés, hanem klerikális hivalkodás… Az öltözködésnek ezek a módjai néha mentális kiegyensúlyozatlanságot, deviáns érzelmeket, viselkedési nehézségeket takarnak…”
A Catholic Herald véleménye szerint ez a vélemény közel jár ahhoz, hogy egyenlőségjelet tegyen a liturgikus konzervativizmus és az elpuhultság, elnőiesedés, effemináció közé. A pápa helyeslően idéz egy amerikai államokbeli bíborost, aki, amikor két újonnan felszentelt pap engedélyt kért tőle arra, hogy latinul misézhessenek, azt válaszolta nekik, hogy mielőtt latinul tanulnának, tanuljanak meg előbb vietnámiul és spanyolul, mert az egyházmegyéjükben ezeket a nyelveket beszélik.
Ez a könyv Ferenc összetett, bonyolult emberként láttatja, aki egyszerre együttérző és autoriter. És noha a pápai kamarásnál letétbe van helyezve egy lemondólevél arra az esetre, hogy mi történjen, ha egészségügyileg akadályoztatva lenne, Ferenc pápa soha nem gondolt arra, hogy lemondjon. 88 éves, és még mindig erős – és ez bámulatra méltó.
A kötetet Ferenc pápa magánarchívumából származó, exkluzív, eddig soha nem publikált fényképek is gazdagítják.
INRI,
olyan egyszerü és nagyszerü ember. Mint az elödje. A Péter az anlafabéta zsidó halász volt. Átlát a szitán. Hisz annak amit látott, hallott és a kezével tapintott…nem a csipke, vagy a latin az amitöl Jézus átváltozik a szentmisében és a szentáldozásaban. Egyébkent is ö ezeket a szavakat arámi nyelven mondta ki, mert az elsö szentmisét akkor arámi nyelven beszélö 12 analfabéta zsidókkal-a barátaival ünneplete. Ha ez a naiv szemtelenség nem tetszik a katolikus klérusnak akkor Ferenc- Pápa legfeljebb elmegy ujra (ember)hálasznak, ha elhajtják, mert a nyomornegyedek és a börtönök, és a betegek látogatására nem tolonganak a nagy-jólfizetett teologusok…-akik müemléki palotákban laknak- de még a baba – mama hittanos utánpótlás nevelésre sem nagy a tolongás. Tipegö misére meg nem is gondolnak…(persze ne legyünk igazságtalanok- talán csak -sajnos- nem értenek hozzá). A gyerekekehez nagyon nem-mert a férfi meg is marad annak, ha az anyja nem adja át öt egy másik nönek aki “férfit nevel belöle- mármint a férjéböl”. Nagy tisztelet a jó papoknak akik a cölibátusban is értenek a gyerekek ´s a házasulandók nyelvén…pl. Ala Lupusz atya per Makkosmária, vagy ala Pál Feri atya…aki pedig mégfontosabbat is tud- keresztény katolikus párokat összehozni…ez pedig a legfontosabb…annak aki pasztorálni akar. A második legfontosabb pedig az anyáknak hathatosan megtanitani, hogy hogyan kell a piciknek 3 éves kortol, naponta este ima énekekkel imádkozni…A harmadik legfontosabb pedig, hogy minden vasárnapon az anyák a picikkel 0-12 éves korig ott ünnepeljenek tipegömisét a plebánián vagy a fütött templomban…az apák meg elkisérvén mindenben támogassák öket..a tenyerükön hordozván. Vasárnapi Mise-szentáldozás-ima-aszony-gyerek-sok sikeres munka… és akkor lesznek ujra nagycsaládok, ahonnan a papi hivatások is jönnek…Habemus papam.
Osli Mosolygos Madonna könyörögj érettünk.
Színes és érdekes személyiség a Szentatya. Reméljük a könyvben szó esik Kirschner argentin köztársasági elnök asszony és Ferenc, mint argentin főváros püspöke vitáiról is. Kirschner csak a pápává választását követő, hosszabb időszak után volt hajlandó Rómába utazni és gratulálni neki…
Bízom a Szentlélekben, hogy megfeleő volt a “választása” … Hívő , gyakorló katolikus létemre is vannak kérdések, amelyeket több oldalról is meg tudok közelíteni és érvelni mellette… sokszor bizonytalan vagyok a véleményemben, de ahogy múlik felettem az idő, egyre inkább tradicionális irányba mozdulok … Az ösvény szűk és ezt ember nem tágíthatja. Az egyház dolga, hogy ezt a mennyországba vezető szük kaput mutassa és ismertesse meg mindenkivel, (nem az hogy tágítgassa )
INRI,
A Ferenc pápa a szük kapun igyekszik bemenni…Lásd Máté evangeliuma 7. Fejezezet: “13A szűk kapun menjetek be! Tágas a kapu és széles az út, amely a romlásba visz – sokan bemennek rajta. 14Szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre vezet – kevesen vannak, akik megtalálják. 25Ennek hallatára a tanítványok igen megdöbbentek és azt kérdezték: „Hát akkor ki üdvözülhet?” 26Jézus rájuk nézett, és így szólt: „Embernek ez lehetetlen, Istennek azonban minden lehetséges.”
A Ferenc Pápa mit tegyen még? Hazájában Ferenc Pápa Argentinában a melegházassági törvény és az abortusz ellen szólt a baloldali elnöknö Cristina Kirchner pedig ezek mellett hozott törvényeket.
Erröl igy irt akkor a Das Nachrichtenportal der katholischen Kirche in Deutschland= A németországi katolikus egyház hírportálja
Megjelent on 19/03/2013 az 00:00 óra
A radikális baloldali háttérből származó, magát Evita Peron (1919-1952) legitim utódjaként bemutató Cristina Kirchner elnöknö és a polgári (konzervativ) Bergoglio, a Buenos Aires-i érsek=Ferenc pápa a megválsztásáig az elnöknö akaratából nem is találkoztak hivatalosan…
Vatican City/Buenos Aires – A “Clarin” című konzervatív napilap kiszámolta: Cristina Kirchner argentin elnöknö több mint 14 alkalommal mondta le a Jorge Mario Bergoglio bíboros által kért találkozót a Buenos Aires-i elnöki palotában. Cristina Kirchner elnök-asszony tábora még Latin-Amerika első katolikus egyházfőjének megválasztása előtt egy dossziét is kiosztatott a bíborosoknak, amelyben a Buenos Aires-i érsek (a késöbbi Ferenc Pápa) megválasztása ellen figyelmeztetett…
Ennek okai többek között: Ferenc Pápa még Buenos Airesi érsekként az abortusz és a melegházasság ellen foglalt állást.
Bergoglio élesen bírálta az abortusz és az úgynevezett melegházasság támogatását, és mélyreható társadalmi változásokat sürgetett. Szerinte az argentinok hozzászoktak a “pénzbirodalom démonaihoz”, mint a kábítószer- és emberkereskedelem vagy a korrupció. Ez olyan erőszakhoz vezet, amely a családokat és ezáltal a társdalmat teszi tönkre. A lakosság szegényebb rétegeiből származó gyermekeket különösen sújtja ez a fejlemény – folytatta a Buenos Aires-i érsek Bergoglio a késöbbi Ferenc Pápa. Mindez a munka méltoságának és a társadalomnak az elpusztításához és a jövőbeli jó-társadalami élet kihalásához vezet.
Ez frontális támadás volt a 2003 óta hatalmon lévő “kirchnerizmus”= a szélsöbalos radikális aktivistanö- a Cristina Kirchner ellen, amelyik azaddig a szegények jogainak kizárólagos képviselőjének tekintette magát. Ez tipikus „szegénységpárti“ kormányzás, amivel hatalomra lehet kerülni. Amikor pedig már a hatalmi csúcson fenn van a megválasztott „szegények baloldali képvislöje“ akkor hirtelen elöször a saját családját, és magát gazdagítja fel közpénzekböl- tehát ö már biztosan „nem lesz szegény“…Kirchner azóta elhunyt férje, Nestor vezette kezdetben az országot (2003-2007), majd Cristina Kirchner következett két ciklusban is választási sikerrel. Ferenc Pápa megválasztásának híre éppen akkor érkezett, amikor pártja az alkotmány módosítására készült, hogy Kirchnert újraválasszák. Az akkori jogállami=joguralmi helyzet szerint ez valójában nem volt lehetséges. Megjegyzés: Ilyenkor a balos (radikális) aktivisták egy új joguralmat=jogállmiságot vezetnek be, ami szerintük „törvényessé teszi az ö balodali szegény(ség)-párti igazukat“. Afféle komcsi tempóban, … hogy sokadjára is megválasztahtóak legyenek…
Ferenc pápa veszélyt jelentett Kirchner harmadik hivatali ciklusra aspiráló törekvésére. A szerény “szegények pápájaként” való indulása egyértelmű ellentétben állt Cristina Kirchner argentin elnök harmadszori újraválsztási esélyire- mivel ö a „szegények népakaratának egytelen képviselöje“ akart lenni Argentinában. Négy évvel a Ferenc Pápa megválasztása elött korrupciós vádak érték Cristina Kirchner Argentin elnök-nöt: Magánvagyona az elözö két ciklusában összesen több, mint ötszörösére, 572 százalékkal nőtt. Patagóniában a Kirchner család ma már egész országrészeket birtokol. A Kirchnerék elleni korrupciós nyomozások lezárása a mai napig erősen vitatott Argentínában…
Ennek bejáratott, többnyire az amerikai pénztöke álatal irányított folyamata szerint a sze´lsöbalos politikus „jót-akar a szegényeknek“, ezért megválasszák…Megspékeli a „szegények szociális támogatását“ ugynevezett „a tizparancsaolattal ellentétes emberi jogokkal“ ugymint, abortusz-és melegjogi- állami törvények (pl. özvegyi nyugdij ilyen házasság esetén stb.), hogy a kisebbségeket a többség ellen heccelje illetve „igzaukat védenö“…“oszd meg és uralkodj“ alapon= A latin „divide et impera“ kifejezés, magyarul „Oszd meg és uralkodjǃ”, a Római Birodalom politikai módszerét kifejező elv, mely később többek közt XI. Lajos francia uralkodó mottója is lett. Ezen Birodalmakat vagy UNIÓKAT épietö módszer értelmében, ha az ellenfelek közül egyeseknek ígérünk bizonyos előnyt, míg másoknak nem, ezáltal az ellenfelek sorai megbonthatóak, az ellenfelek külön-külön könnyebben legyőzhetőek, illetve ellenőrzés alatt tarthatóak, a (z amerikai) pénztöke akaratának megfelelöen…a „Birodalmi jogállmiság“=birodalmi joguralomi törvények által. Amiböl a birodalmat alkoto társadalamak (különbözö nyelvü vagy kulturájú népei ki lesznek zárva és csakis az amerikai pénztöke hatalma érvényesül majd az új joguralomban=jogállmiságban is…).
Tehát a szegények támogatása csak addig lesz programjuk, amig hatalomra kerülnek, utána maguk „a radikális balos politikusok is“ beállnak az amerikai pénztöke ügynökeiként azok propagandasoraiba. A marxi szovjet kommunistáktol ered ennek a módszernek az áljókodó „szegénypárti“ bevetése is- itt azonban ezt “a magántulajdonnal szembeni köztulajdon védelmében“ hirdették meg. Magyarországon ezt a módszert a „népjólét miatti szalámitaktikának nevezték“= szalámitaktika: a szovjetuniobol jött kommunista politikai módszer az ellenfelek megosztására és részenkénti megsemmisítésére. – 1945-1948: szovjet tapasztalatok alapján Rákosi Mátyás a Magyar. Kommunista. Párt. (MKP) főtitkára alkalmazta Magyarország-on. Lényege: a többi polgári pártokba beépített kommunista bomlasztó ügynökök révén baloldali csoportokat hoztak létre, mely a jobboldaliak (klerikálisok, konzervatívok, reakciósok=az ellenzéket szélsöjobbnak nevezik -ki , stb.) elleni harc ürügyén azoktól rendszeresen ‘elhatárolódott’, ellenfelei csoportos kizárásával a konkurens demokratikus polgári konzervativ pártokat fölmorzsolta és törvényeileg=jogállamisággal betiltotta, ezzel „proletárdiktaturát“ hozott létre „a nép nevében“. Ez csak rövid távon müködött, ezért találták ki -módszerieben hasonló módon-, de a hoszabb távon is müködö un. „Demokratikus választások utján való“ egyház (ak), vallás (ok) és a tízparancsolatellenes birodalomépitési modókat. Az ateista baloladliaknak Elsösorban a Mózes által a Sináj hegyen átvett, köbevésett tizparancsolattal voltak-vannak-lesznek problemáik, mert az az embert az Isten képmásáva´neveli a boldogíto elsö három parancsaolata és a maradék hét tiltása által. Ezt azért nem fogadják el, mert csakis evilági klikkek érdekeivel tudnak azonosulni. Olyan minden-emberekkel nem, akikaz egész emberiséget egyenrangban Isten képmásának tekintik. Lásd Isten tízparancsolata:
A Sínai-hegyen Istentől Mózesnek adott parancsok az emberi élet egyedül boldogitó örök érvényű alaptörvényei (Lásd Biblia Kivonulás könyve 20. fejezetet). Az embernek Isten és embertársai iránti kötelességeit összegzi, érvényessége minden időben megmarad, mivel Jézus azt mondta: “Nem megszüntetni jöttem a Törvényt, hanem beteljesíteni” (Mt 5,17).
I. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! Istent felismerve első kötelességünk a benne való hit, a neki kijáró imádás; hódolat és dicsőítés, uralma kizárólagosságának elismerése.
II. Isten nevét hiába ne vedd! Minthogy az ember gondolkodása és kimondott szava között szoros kapcsolat van, e hódolathoz hozzá tartozik Isten nevének (és általában az isteni dolgoknak) tisztelete.
III. Az Úr napját szenteld meg! Istentől való függőségünket fejezzük ki azzal, hogy megtartjuk az Úr napját, ezt az időt (egész életünkkel együtt) Neki szenteljük, ugyanakkor a földi munkálkodás múlandóságát jelezve és a végső nyugalmat előlegezve munkaszünetet tartunk! Az első három parancs Isten uralmának elismeréséhez vezetett minket. Csak ez biztosítja az ember tökéletes szabadságát. A Tízparancsolat második része (táblája) az embertársak iránti kötelességeket tartalmazza, összhangban a természeti törvényekkel:
IV. Atyádat és anyádat tiszteld! Kapcsolataink közül első az, mely szüleinkhez fűz, hiszen életünket és felnövekedésünket nekik köszönhetjük. A szülői felelősség és a gyermeki tisztelet egymástól elválaszthatatlan.
V. Ne ölj!Minden ember élete szent. Az egészség is Isten ajándéka. így kell őriznünk magunk és mások életét.
VI. Ne paráználkodj! Az új élet nemzése éppúgy tiszteletet és védelmet kíván, mint az ember teste, s a férfi-nöi szerelemben a másik felé megnyíló legbensőbb rejtett valósága.
VII. Ne lopj! Az embernek a munkával szerzett tulajdonhoz, az életét biztosító anyagi javakhoz való jogát szavatolja ez a parancs.
VIlI. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy! Az emberek közti kapcsolatok legfőbb munkálója az emberi beszéd. E nagy adománnyal nem élhetünk vissza, nem használhatjuk mások kárára. A parancs a nyelvvel elkövethető legnagyobb bűnt is jelzi, s általánosságban is elénk állítja az igaz beszédet, mint Istentől szabott kötelességet.
IX. Felebarátod házastársát ne kívánd!
X. Mások tulajdonát ne kívánd! Az igaz cselekedetek mellett az igaz érzések, gondolatok, vágyak is az isteni akarat teljesítéséhez tartoznak.
Visszatérve a Ferenc pápa és az Argentin elnöknö Kircher közötti elsö Római találkozásra:
Amikor azonban pápa lesz valaki akkor azzal a korábbi ellentéteket igyekeznek a (z ál)balosok „meg-nem történtté tenni, a maguk propagandája miatt (mert a pápa ugye mindehol népszerü). Így volt ez a lengyel kommunisták és a lengyel pápa között is. Kirchner megkönnyebbült a pápával való első római találkozás után. Kirchner hazájából hozott egy különlegességet: a mate-ot – azt az argentin teát, amelyet a pápa oly szívesen fogyasztott hazájában. Ferenc a maga módján mondott köszönetet: egy puszival köszönte meg Cristina Kirchnernek, ahogy az Argentínában szokás a barátok között. “Egy pápa még soha nem csókolt meg engem” – viccelődött erre Kirchner. A pápa azonban már a megjelenésével is az analfabéta zsidó halász Péter jogutodja, a tizparancsaolat embere…
Osli mosolygos Madonna könyörögj éretünk.
Nagy köszönöm alapos témafeltárását, de a tízparancsolat részéletezése már felesleges volt.