Ferenc pápa: Legyetek hálásak, gondoskodjatok az idősekről!

Ferenc pápa szerint nem szabad az időseket azzal vádolni, hogy a fiatalabb generációk vállaira helyezik az egészségügyi költségeik és a nyugdíjuk terhét – ez a felfogás szítja a generációk közötti konfliktusokat, és elszigetelődésbe taszítja az időseket.

„Az a vád, hogy az idősek „megfosztják a fiatalokat a jövőjüktől”, manapság mindenütt jelen van” – írta a pápa a nagyszülők és idősek világnapjára, a július 28-án tartandó egyházi ünnepségre szánt üzenetében.

Még a legfejlettebb és legmodernebb társadalmakban is „mára széles körben elterjedt az a meggyőződés, hogy az idősek a fiatalokat terhelik a számukra szükséges szociális szolgáltatások magas költségeivel, és ily módon forrásokat vonnak el a közösség fejlődésétől és így a fiataloktól” – fogalmaz a Szentatya.

Ez a mentalitás „azt feltételezi, hogy az idősek léte veszélyezteti a fiatalok életét, hogy a fiatalok támogatásához szükséges az idősek elhanyagolása, sőt elnyomása” – írta.

A pápa azonban hangsúlyozta, hogy „a generációk közötti konfliktus tévhit és a konfliktus mérgezett gyümölcse”.

„A fiatalok szembeállítása az idősekkel a manipuláció elfogadhatatlan formája” – írta.

A pápa üzenete bővebben kifejti az idei világnapra választott témát, amely a Zsoltárok könyvéből származik: „Öregkoromban se taszíts el magadtól,..” (Zsolt 71,9)

Az idén, 2024-ben negyedik alkalommal kerül megrendezésre a nagyszülők és az idősek világnapja. Ferenc pápa 2021-ben vezette be a világnapot, amelyet minden évben július negyedik vasárnapján tartanak, közel Szent Joachim és  Szent Anna, Jézus nagyszüleinek liturgikus emléknapjához.

A pápa az idei ünnepre szóló üzenetében hangsúlyozta, hogy „Isten soha nem hagyja magukra gyermekeit”, még akkor sem, ha azok ereje fogytán, és „esetleg haszontalannak tűnhetnek”. Manapság azonban az „idősek életét körülvevő összeszövetkezés” gyakran azt eredményezi, hogy a hozzájuk közel állók magukra hagyják őket.

„Az idősek magánya és elhagyatottsága nem véletlen vagy elkerülhetetlen, hanem olyan döntések – politikai, gazdasági, társadalmi és személyes döntések – gyümölcse, amelyek nem ismerik el az egyes ember végtelen méltóságát” – írta.

A pápa kifejtette, hogy ez a jelenség akkor következik be, „amikor szem elől tévesztjük az egyes emberek értékét, és az emberek megítélése a miattuk felmerült költségük alapján történik, amelyeket egyes esetekben túl magasnak tartanak ahhoz, hogy kifizessék”.

Sajnos, tette hozzá a pápa, maguk az idősek is ’bedőlhetnek’ ennek a költség-haszon gondolkodásmódnak, „arra késztetik az időseket, hogy tehernek tekintsék magukat, és úgy érezzék, hogy nekik kell elsőként félreállniuk”.

Ferenc pápa az idősek elszigetelődésének további tényezőiként jelölte meg a társadalomban a közösségi struktúrák hanyatlását és az individualizmus széles körű ünneplését, „ám amint megöregszünk, és erőink hanyatlani kezdenek, lelepleződik meztelen valójában az individualizmus illúziója, miszerint nincs szükségünk senkire és társadalmi kötelékek nélkül is élhetünk.”

A pápa ezután felidézte azt a bibliai történetet, amelyben az idős Noémi arra biztatja két menyét, hogy férje és gyermekei halála után térjenek vissza saját szülővárosukba, mivel úgy látja, hogy ő teher a számukra.

„Szavai tükrözik korának merev társadalmi és vallási konvencióit, amelyek nyilvánvalóan megpecsételik saját sorsát” – írta a pápa.

Míg Orpa, hálásan a bátorításért, hazatér, addig Rut „nem fél megkérdőjelezni a szokásokat és a belterjes gondolkodási mintákat”, és „bátran mellette marad” – írta.

A pápa írásában arra buzdít minden embert, hogy „fejezzük ki hálánkat mindazoknak, akik gyakran nagy áldozatok árán követik a gyakorlatban Rut példáját, amikor idős emberről gondoskodnak, vagy egyszerűen csak mindennapi közelséget tanúsítanak olyan rokonok vagy ismerősök iránt, akiknek már nincs senkijük”.

Ferenc pápa arra is rámutatott, hogy a szegényebb országokban az idős emberek gyakran egyedül maradnak, mert gyermekeik kivándorlásra kényszerülnek, és a konfliktusoktól sújtott régiókban a fiatal férfiakat mozgósítják az összetűzésekhez, míg a nők és a gyermekek biztonságuk érdekében elmenekülnek, így az idős emberek egyedül maradnak olyan területeken, „ahol tort ül az elhagyatottság és a halál”.

Kevin Farrell bíboros, a világnapot szervező Világiak, Család és Élet Dikasztériumának prefektusa a pápa üzenetével együtt kiadott nyilatkozatában a „keserű társat”, a magányt panaszolta fel az idős emberek életében. „A nagyszüleinkkel és az idősekkel való törődés – mondta – nemcsak a hála és a szeretet jele, hanem szükségszerűség egy humánusabb és testvéribb társadalom építésében”.

A bíboros üzenetéhez lelkipásztori útmutatók és liturgikus segédanyagok is kapcsolódnak a plébániák és egyházmegyék számára. Az iránymutatások azt javasolják, hogy a katolikusok látogassák meg a közösségükben élő idős embereket, osszák meg velük a pápa üzenetét és imádkozzanak együtt.

A dokumentum szerint az időseket úgy lehet bevonni a világnap megünneplésébe, hogy  „megkérik őket arra, hogy imádkozzanak különösen a fiatalokért és a békéért”.

„A közbenjárás szolgálata igazi hivatás az idősek számára.” – fogalmaz a szöveg.

Fordította: Dr. Fedineczné Vittay Katalin
Forrás: The Catholic Register