414477986 856425509824892 4638278102913733444 n Medium

„Bűnök és erények” címmel Ferenc pápa új katekézis-sorozatot kezdett: Őrizzük a szívet!

December 27-én, Szent János apostol és evangélista liturgikus emléknapján Ferenc pápa megtartotta az év utolsó katekézisét és bejelentette, hogy „Bűnök és erények” címmel új katekézis-sorozatot kezd. Bevezető elmélkedésének a címe „Őrizzük a szívet!” és ebben a katekézisében az édenkerti megkísértés témájából kiindulva arra figyelmeztetett, hogy a kísértővel soha nem léphetünk párbeszédre, válaszunk csak az elutasítás lehet vele szemben.

A VI. Pál aulában sok ezer zarándok jelenlétében tartott általános kihallgatás kezdetén felolvasták a katekézis bibliai igéjét Márk evangéliumából: „Jézus akkor ismét magához szólította a népet. „Hallgassatok rám mindnyájan – mondta –, és értsétek meg: Kívülről semmi sem kerülhet be az emberbe, ami beszennyezhetné. Hanem ami belőle származik, az teszi az embert tisztátalanná. Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, erkölcstelenség, lopás, gyilkosság” (Mk 7,14-15.21).

A Teremtés könyve az ősszülők történetén keresztül mutatja be a gonoszság és a kísértés dinamikáját

Ma egy új katekézis-sorozatot – egy új ciklust – szeretnék bevezetni a bűnök és erények témájáról – kezdte katekézisét a Szentatya. Induljunk rögtön a Biblia legelejéről, ahol a Teremtés könyve az ősszülők történetén keresztül mutatja be a gonoszság és a kísértés dinamikáját. Gondoljunk csak a földi paradicsomra! – kérte a pápa. Az Édenkert által ábrázolt idilli képben egy szereplő jelenik meg, aki a kísértés jelképévé válik: a kígyó ez az alak, amely csábít. A kígyó alattomos állat: lassan, kúszva mozog a földön, néha észre sem lehet venni a jelenlétét, mert csendben érkezik és jól tudja álcázni magát a környezetében és ez veszélyes. Amikor párbeszédet kezd Ádámmal és Évával, bebizonyítja, hogy ő is egy kifinomult vitatkozó. Úgy kezdeményez, ahogy az ember csinálja a rossz pletykák esetében, feltesz egy rosszindulatú kérdést. Azt mondja: „Valóban azt mondta Isten, hogy nem ehettek a kert valamennyi fájáról?” (Ter 3,1).

A mondat azonban téves – szögezte le Ferenc pápa. Isten ugyanis a kert minden gyümölcsét odaadta a férfinak és a nőnek, kivéve egy bizonyos fát, a jó és a rossz tudásának fáját. Ennek a tilalomnak nem célja, hogy az embert eltiltsa az értelem használatától, ahogyan néha félremagyarázzák azt, hanem ez a tilalom a tudás mértékét jelzi. Mintha azt mondaná: ismerd fel korlátaidat, ne érezd magad mindenek urának, mert minden rossz kezdete a gőg! A történet tehát azt mondja el, hogy Isten az ősszülőket a teremtés gazdáivá és őrzőivé teszi, de meg akarja óvni őket a mindentudás önteltségétől, vagyis hogy a jó és a rossz uraivá tegyék magukat, ami persze egy kísértés. Csúnya egy kísértés az még manapság is! – tette hozzá a pápa. Ez az emberi szív legveszélyesebb csapdája. Mint ismeretes, Ádám és Éva nem tudtak ellenállni a kígyó kísértésének. Egy nem egészen jó Istennek az eszméje, aki maga alá akarja vetni őket, befészkelődött az elméjükbe és ettől kezdve minden összeomlott.

Ezekkel a történetekkel a Biblia elmondja nekünk, hogy a rossz nem zajos módon vesz kezdetet, amikor egy dolog éppen nyilvánvalóvá válik, hanem a rossz már sokkal korábban kezdődik, amikor elkezdünk elidőzni mellette, amikor a képzeletben melengetjük ezeket a gondolatokat, míg végül a hízelgéseinek csapdájába esünk. Ábel meggyilkolása sem egy elhajított kővel kezdődött, hanem azzal a haraggal, amelyet Káin balsorsszerűen őrzött, ami végül is egy szörnyeteggé lett saját magában. Isten figyelmeztető ajánlásait azonban most sem vették figyelembe! – állapította meg a Szentatya. Az ördöggel, kedves testvéreim, nem folytatunk párbeszédet. Soha sincs párbeszéd vele! Jézus soha nem tárgyalt az ördöggel, hanem elűzte őt. Amikor pedig a pusztában kísértést szenvedett, azokra a kísértésekre sem válaszolt párbeszéddel. Egyszerűen csak a Szentírás szavaival szólt, Isten Igéjével válaszolt. De vigyázzatok, az ördög csaló! Soha ne beszélj vele, mert ravaszabb mindnyájunknál és mindent megfizettet velünk. Amikor jön a kísértés, soha ne alkudozzunk vele! Zárjuk be az ajtót, zárjuk be az ablakot és zárjuk be a szívünket is. Így védekezünk a csábításával szemben, mert az ördög ravasz és okos. Szentírási idézetekkel akarta megkísérteni Jézust! Nagy teológussá tette magát ott. Tehát nincs párbeszéd az ördöggel. Jól értsük meg ezt! Legyünk óvatosak! Nincs párbeszéd az ördöggel, és nem engedhetünk a csábításának. Nincs párbeszéd. Jön a kísértés, csukjuk be az ajtót és őrizzük a szívet!

Őrkődjünk saját szívünk felett! Ezért nem folytatunk párbeszédet az ördöggel. Ezt az az ajánlást, hogy megóvjuk a szívünket, megtaláljuk a különböző egyházatyáknál és szenteknél is: Őrizzük meg a szívünket! Ehhez kérnünk kell a kegyelmet, hogy megtanuljuk megóvni a szívet, mert ez egy bölcsesség, hogy miként tudjuk megóvni a szívet. Az Úr segítsen minket ebben a munkában. Ám aki megőrzi a szívét, megőrzi a kincsét. Testvéreim, tanuljuk meg megőrizni a szívünket! – zárta ez évi utolsó szerdai katekézisét Ferenc pápa.

A Szentatya a katekézis után szeretettel köszöntötte a római és az Olaszországból érkezett zarándokokat, köztük a Focoláre Mozgalom papjait és szeminaristáit, Nuoro kisszemináriumának növendékeit és a különféle plébániai közösségeket. Végül köszöntötte a fiatalokat, a betegeket, az ifjú házasokat és az időseket. Kérte, hogy a betlehemi Gyermek adjon világosságot mindnyájuknak, hogy az Új Esztendőben mindennapi tetteiket az evangélium sugallataira építhessék! Arra is intett, hogy ne feledkezzünk meg imádkozni azokért, akik az erőszak és a háború szörnyű következményeitől szenvednek, különösen a meggyötört Ukrajnában, Palesztinában és Izraelben. A háború mindig rossz. Imádkozunk a háborúk befejezéséért! – kérte a Szentatya.

A lengyel zarándokokat így köszöntötte Ferenc pápa: Tisztelettel köszöntöm a lengyeleket. Az év végén hálát adunk Istennek minden jóért, amit kaptunk, köztük azokért a dolgokért is, amelyeket oly sok ember keze alkotott az ukrajnai és a világ más részein dúló háborúk áldozatainak a támogatására. Imádkozzunk bizalommal, hogy a Béke Fejedelme adjon nekünk reményt, szeretetet és igazi békét. Szívből megáldalak benneteket és a Hazátokat.

Forrás: Vatican News

Kapcsolódó tartalom

  • Mennek-e szabadságra a papok?

    A nyár megkezdődött már, ami gyakran egyértelmű a szabadságokkal. A papoknak is joguk van ehhez. Az Aleteia néhányukat megkérdezte, hogyan élik meg szabadságukat, és milyen ennek megszervezése, hogy a hívek ne maradjanak teljesen magukra. „Hacsak súlyos indok nem gátolja, a plébánosnak szabad évente legfeljebb egy hónapnyi folyamatos vagy megszakított időre plébániájáról szabadság címén távoznia; ebbe…

  • Gazdagság bolondság…

    A zsidók törvényei szerint az idősebbik testvér örökölte a házhelyet, a telket, és az ingóságok kétharmadát. Gyakran történt meg, hogy adott esetben egy köztiszteletben álló törvénytudót kértek fel döntőbírónak. Ilyenről számol be Szent Lukács a mai evangéliumban. Jézus azonban elutasítja a konkrét ügyben kért „jogorvoslatot”, hisz neki nem ez a küldetése. Inkább a kapzsiság veszélyére…

  • Miért ábrázolták eredetileg Szent Kristófot farkas- vagy kutyafejjel?

    Még az előtt, hogy a július 25-én ünnepelt Szent Kristófot a vállán hordozott Gyermek Jézussal ábrázolták volna, az ábrázolásokon farkas- vagy kutyafejjel mutatták őt. Van ennek valami köze a farkasember legendájához? Szent Kristóffal kapcsolatban köztudott, hogy ő az utazók védőszentje. Rendszerint úgy ábrázolják, hogy a gyermek Krisztust viszi a vállán, hogy segítsen neki átkelni egy…

  • Szent Domonkos 9 imamódja

    Imádság közben testtartásunk hozzájárul az Istennel való kapcsolatban betöltött szerepünk megéléséhez. Szent Domonkos emléknapján imagyakorlatainak megismerésével lehetőségünk van a szokásainkból kilépve új, Isten felé vezető utakat megismerni. Ő egész emberként, testestől-lelkestől imádkozott, a test és lélek minden meghasonlása, elkülönülése nélkül. Ezt kilenc imamódja határozottan bizonyítja. Kevés olyan szent van az Egyházban, akiről ilyen sok hiteles…

  • A „függő ember”

    1969. augusztus 10-én hunyt el a huszadik század egyik legnagyobb magyar írója, Kodolányi János. A kitűnő, sajnos ma már kevesek által ismert irodalomtörténész, Rajnai László írta: „Kodolányi műve kétségtelenül egyenetlen, s a klasszikus alkotásokra jellemző abszolút tökéletességet csak igen ritkán sikerült elérnie. Ahol azonban mégis elérte, vetélytárs nélkül áll. Művészetének jelképe lehetne egy olyan katedrális,…

  • Az igazi szabadság bibliai kulcsa

    Az igazi szabadság abban áll, hogy képesek vagyunk a jó dolgokat választani, ahelyett, hogy a bűn rabszolgájává válnánk. A szabadság egy bonyolult kérdés, hiszen első látásra egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk megválasztani minden nap, hogy mit tegyünk. A Biblia szerint azonban a szabadság lényege az, hogy mindig azt választjuk, hogy jót cselekszünk. Szent Pál…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.