Amit Istentől kértem, egy ateistával kötött házasságom előtt
Elfogadtam a kihívást: Kettőnk helyett szeretni Istent.
Huszonnyolc éve találkoztam a férjemmel, és huszonévesen szerelembe estünk egymással.
Mint gyakorló hívő, egy ideje már kértem Istent, hogy olyan személlyel ajándékozzon meg, aki nem távolít el a meggyőződésemtől. Igy is lett. Sohasem kértem tőle, hogy hívő legyen, csak azt, hogy ne válasszon el az Úrtól.
Házasságkötésem előtt átgondoltam azt a helyzetet, hogy férjem nem lesz keresztény. Elfogadta, hogy templomban kötjük meg a házasságunkat, és hogy jövendő gyermekeink keresztény hitben lesznek felnevelve. (ma három gyermekünk van, valamennyi megkeresztelve és túl az elsőáldozáson).
Magányosan járni az Úr nyomában
Elfogadtam a keresztet, hogy a hit útját magányban élem a házasságon belül, magamra vállalva azt, hogy kettőnk helyett szeretem Istent.
Időnként nehéz egyedül élni meg hitemet, amikor a misén együtt látom a párokat vagy amikor arra gondolok, hogy nem tudunk együtt imádkozni és nem tudjuk megosztani az ima intimitását.
A szívek reménye
De mindezt felajánlom Istennek, hogy alakítsa át kegyelemmé a családunk számára, és hogy imámmal átalakítsa férjem és gyermekeim szívét, hogy végre ők is megtapasztalhassák Istent.
Felbátorít az a gondolat, hogy Isten akaratát kövessem, és az a személy legyek, aki állandó apostolkodással a hit fényét hozza családomba, folyamatosan imádkozva azért, hogy mások is rátaláljanak a hitükre.
Hívőkből és nem hívőkből álló család vagyunk. Mint ilyen, jobban el vagyunk merülve a világban, különböző nézőpontok szerint kombinálva az életet. Mindenkinek a szabadságát tiszteletben tartjuk, ahogy a hiedelmeit is.
Az ima az első
Isten azt is megtette, hogy megerősítette a hitemet, mivel kezembe adta ezt a nagy küldetést, és teljesítette a kívánságot, amelyet utam legelejétől megfogalmaztam: hogy ne távolítson el a hitemtől.
Hitem bizalmat ad nekem Istenben, és majd abban a pillanatban, amikor alkalmasnak látja, meg fogja érinteni a szívüket. De hogy ez megtörténjen, szüksége van az imáimra. „Semmi sem történik Nélküled, semmi sem történik nélkülünk”.
Fordította: Bárdi Zoltán
Forrás: Aleteia
