apostolok 1

Amikor egyszerűen nem tudunk valamit megtenni: evangéliumi lecke

Jézus tanítványainak kudarca a mi kudarcainkat visszhangozza hitben és szeretetben.

“Valaki megszólalt a tömegből: „Mester, elhoztam hozzád a fiamat, akit néma lélek szállt meg. Amikor hatalmába keríti, a földhöz vágja, habzik a szája, csikorgatja a fogait és megmerevedik. Már szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták.” „Ó, te hitetlen nemzedék – válaszolta –, meddig maradjak még körödben? Meddig tűrjelek benneteket? Hozzátok ide hozzám!” Odavitték. Mihelyt a lélek meglátta, nyomban gyötörni kezdte (a fiút), úgyhogy az a földre zuhant s habzó szájjal fetrengett. „Mióta szenved a bajban?” – kérdezte apját. „Kicsi kora óta – válaszolta. – Sokszor tűzbe meg vízbe kergette, csakhogy elpusztítsa. Ha valamit tehetsz, segíts rajtunk, és légy részvéttel irántunk.” Jézus így felelt: „Ha valamit tehetsz?… Minden lehetséges annak, aki hisz.” A fiú apja erre felkiáltott: „Hiszek! Segíts hitetlenségemen!” Amikor Jézus látta, hogy egyre nagyobb tömeg gyűlik össze, ráparancsolt a tisztátalan lélekre: „Néma és süket lélek, parancsolom neked, menj ki belőle, és ne térj többé vissza belé!” Az felordított, s heves rángatások közepette kiment belőle. A fiú olyan lett, mintha halott volna. Sokan úgy vélték, hogy meghalt. Jézus azonban megfogta a kezét, felsegítette, s a gyermek talpra állt. Amikor bement a házba, tanítványai külön megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni?” „Ez a fajta nem megy ki másként, csak imádság és böjt hatására” – felelte.” (Mk 9, 17-29)

Az idézett evangéliumi részletben elbeszélt csoda egy apa kétségbeeséséből született. Fiát a gonosz tartja fogságban. Az apa megpróbál segítséget kérni Jézus tanítványaitól, de ők kudarcot vallanak, így végül az apa magához Jézushoz fordul: „Mester, elhoztam hozzád a fiamat, akit néma lélek szállt meg. Amikor hatalmába keríti, a földhöz vágja, habzik a szája, csikorgatja a fogait és megmerevedik. Már szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták.”

Gondolkodjunk el egy pillanatig, hogyan vallottak kudarcot Jézus tanítványai. Kudarcuk a mi kudarcainkat visszhangozzák. Milyen gyakran tapasztaljuk, hogy képtelenek vagyunk bármit is megváltoztatni, akár egyénileg, akár egyházként.

De amikor ez történik, nem kellene bűnösnek vagy frusztráltnak éreznünk magunkat. Csak emlékeznünk kell arra, hogy a legokosabb dolog, ha megkérjük Jézust, hogy vegye kézbe a dolgokat. Hinni nem azt jelenti, hogy állandóan kihívásoknak kell megfelelnünk, hanem azt, hogy teljesen megbízunk Istenben.

Van egy másik figyelemreméltó elem is a fentebb idézett evangéliumi szakaszban; mégpedig a párbeszéd Jézus és a fiú apja között:

„Ha valamit tehetsz, segíts rajtunk, és légy részvéttel irántunk.” Jézus így válaszolt neki: „Ha valamit tehetsz?… Minden lehetséges annak, aki hisz.” A fiú apja erre felkiáltott: „Hiszek! Segíts hitetlenségemen!”

A csoda csak akkor történhet meg, ha az, aki kéri, elhiszi, hogy Jézus képes rá. De kinek van ekkora hite közülünk? Ennek az embernek az őszinte hitvallása nagyszerű leckét tanít meg nekünk. Valahogy úgy fogalmazhatnánk meg: „Szeretnék hinni, de te segítesz nekem igazán hinni.”

Jézus két csodát tesz: Megerősíti az apa hitét és megszabadítja a fiát a gonosztól. Az ő imája lehet a mai imánk.

Írta: Ft. Luigi Maria Epicoco

Luigi Maria Epicoco atya az Aquilai Egyházmegye (Olaszország) papja, filozófiát tanít a Lateráni Pápai Egyetemen és az aquilai „Fides et ratio” nevű Vallástudományi Intézetben.  2021 óta a Vatikáni Kommunikációs Dikasztérium egyházi asszisztense, valamint a L’Osservatore Romano c. napilap (a Vatikán hivatalos lapja) rovatvezetője.

Fordította: Ujvári Szonja
Forrás: Aleteia

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.