A világ számára ismeretlenek, de Isten ismeri őket – Leó pápa Úrangyala imája mindenszentek ünnepén
A szentek, Isten Országának legerőteljesebb jelei, a legkülönfélébb származásokat, kultúrákat és élethelyzeteket képviselik. Az életszentség ugyanis nem néhányak kiváltsága, hanem mindnyájan meghívást kaptunk rá, hogy Jézust követve életünket Istennek és embertársainknak ajándékozzuk – fejtette ki beszédében XIV. Leó pápa.
Vasárnap délben, Mindenszentek ünnepén, Leó pápa a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobája ablakából köszöntötte a Szent Péter téren összegyűlt több mint 25 ezer hívőt. Arra buzdított, hogy legyünk szelídek, erősek a hitben és a jótékony szeretetben, legyünk a béke építői a legnehezebb helyzetekben, csakúgy, mint a mindennapi életünkben.
Kedves Testvérek, szép vasárnapot kívánok! – kezdte beszédét a Szentatya, majd az ünnep igeliturgiájához fűzte elmélkedését. Mindenszentek ünnepe arra hív minket, hogy megízleljük annak a megszámlálhatatlan férfiból és nőből álló családnak az örömét, akik az Úr Jézust követve életüket Istennek és embertársaiknak ajándékozták, és akik a szentté válás különböző útjain a „végtelen szeretet óceánjára” vágytak, XVI. Benedek pápa gyönyörű kifejezése szerint – emlékeztetett XIV. Leó pápa elődje Spe salvi k., a keresztény reményről szóló enciklikájára (Spe salvi, 12).
Ennek az ünnepnek az igeliturgiája úgy írja le ezeket a férfiakat és nőket, mint egy hatalmas, „megszámlálhatatlan sokaságot, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből” (Jel 7,9) – idézte Leó pápa a Jelenések könyvéből vett Olvasmány szavait. Ma ugyanis minden szentet ünneplünk: azokat, akiket az Egyház szentként ismert el, és azt a sokaságot is, akiket nem ismertek el szentként, de akiket Isten ismer. Ahogyan a mai evangélium is emlékeztet bennünket (vö. Mt 5,1–12), ők lélekben szegények, de gazdagok Isten szeretetében – utalt a Szentatya Mindenszentek ünnepének evangéliumi szakaszára. Arcukat könnyek barázdálják, de az imádságban vigasztalást nyernek. Szelídek az erőszakkal szemben, és az Atya megjutalmazza őket. Igazságosságra éheznek, és lelkük mélyén kielégülést nyernek. Készek a megbocsátásra, és az irgalom öleli át őket. Szívükben fegyvertelenek, de Isten oltalmazza őket. A béke építői, akiket Isten név szerint hív. Üldözöttek és megsértettek, de erősek a hitben és a szeretetben.
A cikk a hirdetés után folytatódik…
Valóban igaz, hogy lehetetlen „megszámolni” e testvérek seregét, és nem csupán számbeli értelemben: az életszentség ugyanis nem vezethető vissza semmiféle számításra, mert ilyen az a jó, amelyet minden szent maga körül terjesztett a világban. Csodálattal tekintve rájuk, feltesszük a kérdést: ezek az emberek mit hoztak létre Isten kegyelmével? Lényegében a szeretet cselekedeteit és döntéseit, amelyek felülmúlják a kapzsiság számításait és a gonosz erőszakosságát, amely időnként győzedelmeskedni látszik, úgy tűnik, hogy felülkerekedik. A szentek, – férfiak és nők – a legszebb és legerőteljesebb jelei Isten Országának, ami eljön, sőt – ahogy Jézus tanítja – már közöttünk van (vö. Lk 17,20-21) – utalt a pápa Lukács evangéliumának szavaira. Ráadásul ez a boldog sokaság a legkülönfélébb származásokat, kultúrákat és élethelyzeteket öleli át: az életszentség nem kevesek kiváltsága, hanem egyetemes hivatás, amely mindannyiunkhoz szól, bárhol is éljünk.
Leó pápa a következő szavakkal foglalta össze ennek a mai ünnepnek a reményteli üzenetét: Isten látja a jót, amit mi nem látunk, ismeri azokat a történeteket, amelyeket mi nem ismerünk, és eléri azokat a szíveket, amelyekhez mi nem férünk hozzá.
XIV. Leó pápa végül a Boldogságos Szűz Máriához fohászkodott: „Szűz Mária, aki boldog, mert hitt az Úr szavában, kísérje lépteinket az életszentség útján, hogy ne fáradjunk bele a béke építésébe, sem a legfontosabb helyzetekben, sem mindennapi életünk körülményei között”.
Forrás: Vatican News
