Cenzúrázták az oroszok Ferenc pápa önéletrajzi kötetét
Ferenc pápa Remény című önéletrajzi írását az orosz Alpina kiadó jelentette meg orosz nyelven. A kiadással kapcsolatban a dél kelet- és közép-európai ortodox, katolikus és protestáns egyházak Renovabis által működtetett hírszolgálata, a Nachrichtendienst Östliche Kirchen (Keleti Egyházak Hírügynöksége) a legutóbbi kiadásában arról ír, hogy az orosz fordításban bizonyos oldalakat cenzúráztak. Erre az egyik orosz könyvüzlet ismertetőjében látható kép alapján lehet következtetni, ahol is a 242. és a 243. oldal egy része láthatóan feketítve van.
A cenzúrázott oldalak képe:
Natallia Vasilevich ortodox teológus a Telegramra feltette a kifeketített részeken lévő szöveg orosz fordítását. Eszerint az olvashatatlanná tett szövegrész Ferenc pápa Fiducia supplicans kezdetű nyilatkozatáról, illetve az ebben foglalt, az elvált, homoszexuális és a transzszexuális emberekkel való bánásmódot érintő kérdésekről szól. Ezekhez az azóta elhunyt pápa azt is hozzáfűzte, hogy az Egyház minden ember számára nyitva áll.
A könyv elektronikus kiadásában Natallia Vasilevich a Béke megsértése című 21. fejezetben egy további kihúzott, cenzúrázott szövegrészt is felfedezett. Itt Ferenc pápa Oroszország 2022-es Ukrajna elleni inváziójának kezdeteiről ír, amelyek a háborút „Európa szívébe” hozták. Felhívja a figyelmet az atomfegyverek bevetésének „valós veszélyére”, amely fegyvereknek „már a puszta birtoklása is erkölcstelennek számít”.
Ferenc pápa írásában bemutatja a háború kitörését követő napon tett látogatását a vatikáni orosz nagykövetnél, és hogy – egyedülálló módon – hogyan kérte őt a bombatámadások leállítására. A pápa a követnek felpanaszolta az ukrán nép szenvedését, amely már Sztálin alatt is üldöztetésnek és a „kiéheztetés általi népirtásnak” volt kitéve. Ismerteti a Vatikán fáradozásait a béke visszaállítására, a vatikáni bíborosok békemisszióit és a Vatikánnak a hadifoglyok cseréjében nyújtott közvetítési ajánlatait és segítségét.
A pápa szerint a fegyveres erőszak minden napja egy új vereség és az értelmetlen szenvedés egy-egy újabb napja, amiért valakinek felelősséget kell viselnie. A birodalmi érdekek nem lehetnek fontosabbak, mint százezrek élete – írja Ferenc, aki az írásban Kijevet, Harkovot, Mariupolt, Izjumot és Bucsát mártír városoknak és a borzalmas brutalitás helyszíneinek nevezi.
Fordította: Frick József
Forrás: kathpress.at
