puspokok levele

74 püspök nyílt levele a német Szinódusi Úthoz – FRISSÍTVE

A világ 74 püspöke nyílt levelet intézett Németország püspökeihez, hogy figyelmeztesse őket az egyházi tanítás megváltoztatásának veszélyeire, amelyek egyházszakadáshoz vezethetnek.

A levél írói növekvő aggodalommal figyelik a német Szinódusi Út fejleményeit, amelyek inkább az emberi, mint az Isteni akarat megvalósítását célozzák. A Szinódusi Úton járók elmulasztják, hogy a Szentlélek szavára hallgassanak, és cselekedeteikkel aláássák az egyházi tekintélyt, beleértve Ferenc pápa tekintélyét, a keresztény antropológiát, a szexuális erkölcsöt és a Szentírás megbízhatóságát – áll a levélben. A Szinódusi Út a Szentírás és a Hagyomány helyett szociológiai elemzésekre és kortárs politikai ideológiákra támaszkodik és abból merít ihletet.

https://katolikus.ma/a-nemet-szinodalis-ut-mozgalom-es-ferenc-papa-szinodusa/

Az április 11-i keltezésű levelet április 12-én, kedden hozták nyilvánosságra. Aláírói között található 49 egyesült államokbeli, 4 kanadai, egy ausztráliai, egy olaszországi és 19 afrikai püspök. A levelet szervezők arról is gondoskodtak, hogy létrehozzanak egy olyan email címet (episcopimundi2022@gmail.com) amelyet más püspökök is használhatnak a csatlakozáshoz.

Az aláírók között vannak olyan világszerte tisztelt főpapok, mint Raymond Burke bíboros, George Pell bíboros, Salvatore Cordileone San Franciscói érsek és Samuel Aquila denveri érsek.

Korábban már az északi országok püspökei, illetve a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke is hangot adott aggodalmának, melyről itt írtunk.

A Németországban folyó, Szinódusi Út nevű folyamat zsinati közgyűlése (ez a legfőbb döntéshozó szervük) a német püspökökön kívül a befolyásos ZdK (Német Katolikusok Központi Bizottsága) 69 tagjából és a Német Egyház más képviselőiből áll. Több éve dolgoznak azon, hogy új értelmezést adjanak néhány olyan alapvető kérdésnek, mint az egyházi hatalom gyakorlásának módja, a papság, a szexuális erkölcs és a nők szerepe az egyházban.

“Hatásában” – állapítja meg a levél – “a zsinati út inkább engedelmeskedik és aláveti magát a világnak és az ideológiáknak, mint Jézus Krisztusnak, az Úrnak és Megváltónak”.

FRISSÍTÉS

A levél teljes angol nyelvű szövegét lefordítottuk, az aláírók listája a 2022.04.13-i állapotot tükrözi.

TESTVÉRI NYÍLT LEVÉL NÉMETORSZÁGI PÜSPÖKTESTVÉREINKHEZ

2022. április 11.

A gyors globális kommunikáció korában egy nemzet eseményei elkerülhetetlenül hatással vannak a másutt folyó egyházi életre is. Így a németországi katolikusok által követett „Szinódusi Út” folyamata is hatással van világszerte az Egyházra, köztük azokra a helyi egyházakra, amelyek élén állunk és arra a sok hűséges katolikusra, akikért felelősek vagyunk.

Ennek fényében a Németországban zajló események arra kényszerítenek bennünket, hogy növekvő aggodalmunkat fejezzük ki az egész német “Szinódusi Út ” folyamat természetével és különböző dokumentumainak tartalmával kapcsolatban. Jelen megjegyzéseink szándékosan rövidek. Indokolt lenne, és határozottan ösztönzünk is erre, hogy az egyes püspökök részletesebben fejtsék ki őket (mint például Samuel Aquila érsek tette A Világ Katolikus Püspökeihez írt Nyílt Levelében). Mindazonáltal közös megjegyzéseink sürgős volta a Rómaiaknak írt levél 12. fejezetén, és különösen Pál apostol figyelmeztetésén alapul: „Ne hasonuljatok a világhoz”. Komolyságuk pedig a Szinódusi Út által már eddig is okozott és továbbra is létező zűrzavarból fakad, valamint az egyházszakadás lehetőségéből, amely ebből elkerülhetetlenül következik.

A reform és a megújulás szükségessége egyidős magával az Egyházzal. Gyökereit tekintve ez a késztetés csodálatra méltó, és nem szabad tőle félni sohasem. A Szinódusi Út folyamat résztvevői között számos vitathatatlanul kiemelkedő jellemű ember található. A keresztény történelem azonban tele van olyan jó szándékú törekvésekkel, amelyek aztán elvesztették az Isten Igéjében, a Jézus Krisztussal való hűséges találkozásban, a Szentlélekre való igaz hallgatásban és akaratunknak az Atya akaratának való alávetésében rejlő megalapozottságukat. Ezek a kudarcba fulladt erőfeszítések figyelmen kívül hagyták az Evangélium és az Egyház egységét, tapasztalatát és felgyűlt bölcsességét. Mivel nem figyelmeztek Jézus szavaira: “Hisz nélkülem semmit sem tehettek” (Jn 15, 5), nem hoztak eredményt és ártottak mind az Egyház egységének, mind evangéliumi életerejének. A németországi Szinódusi Út esetében fennáll a veszély, hogy pontosan ilyen zsákutcába vezet.

Püspöktestvéreitekként, aggályaink a teljesség igénye nélkül a következőkre terjednek ki:

1. A Szinódusi Út nem hallgat a Szentlélekre és az Evangéliumra, ezért cselekedetei aláaknázzák az egyházi tekintély hitelességét, ideértve Ferenc pápa tekintélyét is; a keresztény antropológiát és a szexuális erkölcsöt; valamint a Szentírás megbízhatóságát.

2. Bár a német Szinódusi Út dokumentumai patinás vallási eszméket és szókincset használnak, úgy tűnik, hogy nagy részüket nem a Szentírás és a Hagyomány ihlette – amelyek a II. vatikáni zsinat megfogalmazása szerint “Isten Igéjének egyetlen szent letéteményesei” -, hanem különféle szociológiai elemzések és kortárs politikai, köztük a gender kérdésre vonatkozó ideológiák. A világ lencséjén át tekintenek az Egyházra és annak küldetésére ahelyett, hogy a Szentírásban és az egyház irányadó hagyományában kinyilatkoztatott igazságok szemszögéből tekintenének.

3. Úgy tűnik, a Szinódusi Út tartalma újraértelmezi, és ezáltal csökkenti a keresztény szabadság jelentését. A keresztény ember számára a szabadság azt jelenti, hogy tud, akar és akadálytalanul képes helyesen cselekedni. A szabadság nem “autonómia”. A hiteles szabadság, amint azt az Egyház tanítja, az igazsághoz kapcsolódik, és a jósághoz, végső soron pedig a boldogsághoz van rendelve. Az igazságot nem a lelkiismeret teremti meg, és a lelkiismeret nem személyes preferencia vagy önérvényesítés kérdése. A megfelelően kialakított keresztény lelkiismeret mindig az emberi természetről szóló igazságnak és az igaz élet normáinak marad alávetve, melyeket Isten nyilatkoztatott ki és Krisztus Egyháza tanít. Jézus az igazság, aki szabaddá tesz minket (Jn 8).

4. Az Evangélium öröme a keresztény élethez elengedhetetlen– amint ezt Ferenc pápa oly sokszor hangsúlyozza –, és ez az öröm teljes mértékben hiányzik a Szinódusi Út vitáiból és szövegeiből. Ez árulkodó hiányosság egy olyan törekvés esetében, amely személyes és egyházi megújulást keres.

5. A Szinódusi Út folyamatának szinte minden lépése szakértők és bizottságok munkájának eredménye: lehúzza a bürokrácia súlya, megszállottan kritikus és befelé forduló. Ennélfogva maga is az egyházi elmeszesedés egy széles körben elterjedt formáját tükrözi, és hangvételében visszás módon evangéliumellenessé válik. Hatását tekintve a Szinódusi Útból inkább a világnak és az ideológiáknak, mintsem Jézus Krisztusnak mint Úrnak és Megváltónak való alávetettség és engedelmesség látszik.

6. A Szinódusi Út figyelme az egyházon belüli “hatalomra” összpontosul, ami alapvetően ellentétes szellemiséget sugall, mint a keresztény élet valódi természete. Végül is az Egyház nem pusztán egy “intézmény”, hanem szerves közösség; nem egalitárius, hanem családi, egymást kiegészítő jellegű és hierarchikus – egy olyan nép, amelyet a Jézus Krisztus iránti szeretet és az egymás iránti szeretet köt össze szorosan Krisztus nevében. A struktúrák megreformálása egyáltalán nem ugyanaz, mint a szívek megtérítése. A Jézussal való találkozás, ahogyan azt az Evangéliumban és a történelem során végig a szentek életében látjuk, megváltoztatja a szíveket és az elméket, gyógyulást hoz, elfordítja az embert a bűnös és boldogtalan élettől, és az Evangélium erejét bizonyítja.

7. A németországi Szinódusi Út utolsó, egyben legaggasztóbb és legsürgősebb problémája roppant ironikus. A folyamat a maga pusztító példájával oda vezethet, hogy néhány püspök és sok, egyébként hívő világi ember bizalmatlan legyen a “szinodalitás” puszta gondolatával szemben, és ezzel további akadályokat gördít azok elé a szükséges megbeszélések elé, amelyeket az Egyháznak kellene lefolytatnia a világ megtérítésével és megszentelésével kapcsolatos küldetése teljesítéséről. Erre pedig ilyen zűrzavaros időkben a közösségünknek végképp nincs szüksége. Midőn felismeritek az Úr akaratát a németországi Egyház számára, tudjátok, hogy imádkozunk értetek.

Francis Arinze bíboros (Onitsha, Nigeria)
Raymond Burke (emeritus érsek, St. Louis, Missouri, USA)
Wilfred Napier bíboros (emeritus érsek, Durban, South Africa)
George Pell bíboros (emeritus érsek, Sydney, Australia)
Samuel Aquila érsek (Denver, Colorado, USA)
Charles Chaput emeritus érsek (Philadelphia, Pennsylvania, USA)
Paul Coakley érsek (Oklahoma City, Oklahoma, USA)
Salvatore Cordileone érsek (San Francisco, California, USA)
Damian Dallu érsek (Songea, Tanzania)
Joseph Kurtz emeritus érsek (Louisville, Kentucky, USA)
J. Michael Miller érsek (Vancouver, British Columbia, Canada)
Joseph Naumann érsek (Kansas City, Kansas, USA)
Andrew Nkea érsek (Bamenda, Cameroon)
Renatus Nkwande érsek (Mwanza, Tanzania)
Gervas Nyaisonga érsek (Mbeya, Tanzania)
Gabriel Palmer-Buckle érsek (Cape Coast, Ghana)
Terrence Prendergast emeritus érsek (Ottawa-Cornwall, Ontario, Canada)
Jude Thaddaeus Ruwaichi érsek (Dar-es-Salaam, Tanzania)
Alexander Sample érsek (Portland, Oregon, USA)
Joseph Afrifah-Agyekum püspök (Koforidua, Ghana)
Michael Barber püspök (Oakland, California, USA)
Herbert Bevard emeritus püspök (St. Thomas, American Virgin Islands)
Earl Boyea püspök (Lansing, Michigan, USA)
Neal Buckon püspök (Auxiliary, Military Services, USA)
William Callahan püspök (La Crosse, Wisconsin, USA)
Massimo Camisasca emeritus püspök (Reggio Emilia-Guastalla, Italy)
Liam Cary püspök (Baker, Oregon, USA)
Peter Christensen püspök (Boise, Idaho, USA)
Joseph Coffey segédpüspök (Katonai Szolgálat, USA)
James Conley püspök (Lincoln, Nebraska, USA)
Thomas Daly püspök (Spokane, Washington, USA)
John Doerfler püspök (Marquette, Michigan, USA)
Timothy Freyer püspök (Auxiliary, Orange, California, USA)
Donald Hying püspök (Madison, Wisconsin, USA)
Daniel Jenky emeritus püspök (Peoria, Illinois, USA)
Stephen Jensen püspök (Prince George, British Columbia, Canada)
William Joensen püspök (Des Moines, Iowa, USA)
James Johnston püspök (Kansas City-St. Joseph, Missouri, USA)
David Kagan püspök (Bismarck, North Dakota, USA)
Flavian Kassala püspök (Geita, Tanzania)
Carl Kemme püspök (Wichita, Kansas, USA)
Rogatus Kimaryo püspök (Same, Tanzania)
Anthony Lagwen püspök (Mbulu, Tanzania)
David Malloy püspök (Rockford, Illinois, USA)
Gregory Mansour püspök (Saint Maron of Brooklyn-i eparchia, New York, USA)
Simon Masondole püspök (Bunda, Tanzania)
Robert McManus püspök (Worcester, Massachusetts, USA)
Bernadin Mfumbusa püspök (Kondoa, Tanzania)
Filbert Mhasi püspök (Tunduru-Masasi, Tanzania)
Lazarus Msimbe püspök (Morogoro, Tanzania)
Daniel Mueggenborg püspök (Reno, Nevada, USA)
William Muhm segédpüspök (Katonai Szolgálat, USA)
Thanh Thai Nguyen püspök (Auxiliary, Orange, California, USA)
Walker Nickless püspök (Sioux City, Iowa, USA)
Eusebius Nzigilwa püspök (Mpanda, Tanzania)
Thomas Olmsted püspök (Phoenix, Arizona, USA)
Thomas Paprocki püspök (Springfield, Illinois, USA)
Kevin Rhoades püspök (Fort Wayne-South Bend, Indiana, USA)
David Ricken püspök (Green Bay, Wisconsin, USA)
Almachius Rweyongeza püspök (Kayanga, Tanzania)
James Scheuerman segédpüspök (Milwaukee, Wisconsin, USA)
Augustine Shao püspök (Zanzibar, Tanzania)
Joseph Siegel püspök (Evansville, Indiana, USA)
Frank Spencer segédpüspök (Katonai Szolgálat, USA)
Joseph Strickland püspök (Tyler, Texas, USA)
Paul Terrio püspök (St. Paul in Alberta, Canada)
Thomas Tobin (Providence, Rhode Island, USA)
Kevin Vann püspök (Orange, California, USA)
Robert Vasa püspök (Santa Rosa, California, USA)
David Walkowiak püspök (Grand Rapids, Michigan, USA)
James Wall püspök (Gallup, New Mexico, USA)
William Waltersheid segédpüspök (Pittsburgh, Pennsylvania, USA)
Michael Warfel püspök (Great Falls-Billings, Montana, USA)
Chad Zielinski püspök (Fairbanks, Alaska, USA)

Fordította: Solymosi Judit | Katolikus.ma

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük