32. nap: Nyájak, kelések, jégeső – Biblia egy év alatt podcast
Korszak: Egyiptom és a Kivonulás
Ima
Mennyei Atyánk! Dicsőítünk téged és hálát adunk szavaidért. Köszönjük, hogy szólsz ma hozzánk és megosztod velünk a Szíved. Folyamatosan hálát adunk azért, hogy te kész vagy harcolni, küzdeni, nem ellenünk, hanem értünk: hogy beléphess az életünkbe kegyelmeddel, jóságoddal és erőddel. Uram, kérünk, hódíts meg minket szereteteddel, győzz le bennünket kegyelmeddel! Segíts, hogy megadjuk neked magunkat és egész életünket, elménket és szívünket is átadjuk a te uralmadnak. Te vagy a Király, mindenek Istene és mi dicsérünk téged Jézus nevében! Ámen.
Elmélkedés
Az egyik kérdés, ami sokszor előjön a Kivonulás könyvének olvasása során és most is, amikor a tíz csapáshoz érünk: Miért keményíti meg Isten a fáraó szívét? Két kifejezést is használ erre a szöveg. Néhol azt mondja az Írás: „Isten megkeményítette a fáraó szívét”, máshol pedig ez áll: „A fáraó megkeményítette a saját szívét.” Szóval mit jelent ez? Az biztos, hogy nem azt jelenti, hogy Isten elvette volna a fáraó szabad akaratát. Azt sem jelenti, hogy Isten úgy hatott a fáraóra, hogy az már hajlott rá, hogy elengedje Izrael népét, de akkor Isten mégis közbeszólt, hogy nem, én meg akarlak leckéztetni, fáraó. Nem erről van szó.
A következő magyarázatott hallottam erre: Isten mindig jó, Isten maga a jóság. Isten maga az igazság, Isten maga az élet, Isten maga a kegyelem. És ezeket árasztja ki magából: igazságot, jóságot, kegyelmet, életet, szeretetet, örömöt. Olyan, mint a nap. A nap fényt és hőt áraszt szüntelenül. Így például a napon a viasz megolvad, puha lesz, de az agyag megkeményedik. Ez a helyzet a szívünkkel is. Ha a szívem nyitott Istenre – még ha kicsit kemény is, de a viaszhoz hasonló –, akkor az Isten jelenlétében meg fog lágyulni. Ha pedig agyagszerű a szívünk, akkor az megkeményedik Isten jelenlétében. Látjuk azt is, hogy ha valakit valamilyen csapás ér, akkor kétféle módon reagálhat: vagy lázad Isten ellen, vagy keresi, mi Isten akarata benne. Agyag vagy viasz.
Isten felfedi magát ezekben a történésekben.
Ez az ő megnyilatkozásának ideje. Felfedi hatalmát Izrael népének és felfedi az egyiptomiaknak is. Felfedi magát a fáraónak is. Így a fáraó megtudja, hogy a héberek Istene minden istenek fölött áll, aki legyőz más isteneket. És mégis, a fáraó csökönyösen és makacsul visszautasítja, hogy elismerje őt. Isten nyilvánvalóvá teszi létezését, látványosan megmutatja hatalmát, egyértelműen kifejezi, hogy az izraeliták oldalán áll. És a fáraó mindezt látva keményíti meg a szívét. A fáraó hagyja, hogy a szíve megkeményedjék Isten jelenlétében, pedig látja Isten hatalmát, jóságát, ahogyan népéért küzd.
Könnyű lenne csak úgy értelmezni, ahogy a felszínen olvassuk: Isten megkeményítette a fáraó szívét. Meg kell értenünk, hogy Isten soha nem igázza le a szabad akaratunkat. Mindig együttműködik a szabad akaratunkkal a kegyelem misztériuma által. Nem tudjuk pontosan, hogyan működik együtt a kegyelem és a szabad akarat, de ez az együttműködés valóság!
Fel kell tennünk magunknak a kérdést: hogyan történik ez az én életemben? Mikor válik keménnyé az én szívem Isten jelenlétében? Isten felfedte már magát előttem más alkalmakkor, de most, amikor csak várakozom és nem kapom meg a kegyelmet, amit kérek; amikor nehéz időszakokon megyek keresztül, amikor kínlódom – lehet, hogy épp most keményítem meg szívem Isten felé. Lehet, hogy jelenlétében keményítettem meg a szívem, lehet, hogy akkor, mikor nem hallottam a hangját.
Az a kihívás számunkra, hogy ne engedjük a szívünket megkeményedni, az a kihívás, hogy mindig olyan legyen a szívünk, amely meglágyul Isten jelenlétében, amikor tapasztalom az erejét és az életemre vonatkozó akaratát.
Ezért van szükségünk egymásra is. Szükségünk van arra, hogy imádkozzunk együtt és egymásért. Szükségünk van arra, hogy hordozzuk egymást, mert ez nehéz. Valójában Isten kegyelmének cselekvése nélkül mindez lehetetlen. Imádkozzunk továbbra is egymásért, ahogy haladunk előre. Most már teljesen benne vagyunk a második hónapban ezen az úton, amelyen a Biblia egy év alatt podcasttel járunk.










Kedves Kornél Atya!
Sajnálom, de nekem ez az egyiptomi csapás sorozat rettenetes , nagyon nehéz megérteni. Végülis Józsefet szívesen fogadták Egyiptomban , az egész családját is. Valahol érthető – a kort figyelembe véve – , hogy amikor sokasodtak , megijedtek az egyiptomiak, hogy feléjük kerekednek . Azt nem értem, hogy az Úr minden csapásnál miért keményítette meg a fáraó szívét? Miért nem hagyta , már az elején. hogy engedje el a népet ? Miért kellett ilyen iszonyú csapásokat az ártatlan népnek elviselni . Miért nem lehetett az Urat imádni és feltétel nélkül hinni benne az első csapás után ? Jób könyvében ugyanezért nem értem a túlzott kegyetlenséget. Próbálom megérteni , de olyan kétes érzésekkel olvasom mindig . Bízom benne, hogy imádott Urunk nagyon más . Jóságos és nem bosszúálló .
Köszönöm ezt a csodás közös utazást , nagy kegyelem, áldja meg az Isten érte. Üdvözlettel ; Miltényi Csilla
Köszönöm szépen Kornél atya!
További imádsággal !
Kedves Kornél atya?
Két kérdésem:
1. Miért keményíti meg Isten mindig a fáraó szívét? Enélkül a fáraó már esetleg régen elengedte volna az izraeli tálat. Így Isten látszólag éppen saját maga ellen dolgozik?
2.
A Teremtés könyvében láttuk, hogy sok ember több száz évet élt. A Gergely naptár Kr. után született. Milyen naptárt használtak akkor és mai mércével hány év lehetett az, ami akkor 200 év volt?
Köszönöm szépen.
Imádkozzunk együtt, egymásért. Áldjon Isten Kornél atya kitartó fáradozásodért.
Kedves Kornél atya!
Az én számomra nagyon hasznos a Bibliánok ilyen módon történő hozzáférhetővé tétele. nagy lendülettel hallgatom napról napra mert az elmélkedések által értelmezhetőve válik az amúgy bonyolult szöveg szerkezet.
Hálás köszönettel,Irma 🙏
Kedves Kornél atya!
Nagyon hálás vagyok a közös Szentírás olvasásért, nekem már most nagyon sokat adott. Általában sok kérdésem van, inkább kigyűjtöttem párat, amelyeket fontosabbnak éreztem:
Mi alapján egyszer Jákobként, máshol Izraelként hivatkozik Jákobra a Szentírás?
Mit jelent, hogy Jákob birkózott az angyallal?
Mit jelent a Teremtés könyve 3.fejezetében, hogy Isten azt mondja az asszonynak: Vágyakozni fogsz a férfi után, és ő uralkodni fog rajtad!
Miért a halál a bűn következménye?
Miért kéri Isten, hogy minden férfi legyen körülmetélve?
Miért válik sóbálvánnyá Lót felesége, amikor hátratekint?
Még ma is szól/üzen Isten álmokon keresztül, mint az Ószövetségben?
Amikor a Jóisten azt mondja, hogy örök törvény legyen valami, azt miért nem tartjuk már a katolikus egyházban? Nem szó szerint kell érteni az örök törvény kifejezést?
Köszönöm a sok, és áldozatos munkádat!
Imával,
Dorka