BIY HU cover 269. nap

269. nap: A kis dolgok jelentősége

Akkor a próféták, Aggeus és Iddó fia, Zakariás prófétálni kezdtek a júdeai és jeruzsálemi zsidóknak, Izrael Istenének a nevében, aki fölöttük volt. Erre Sealtiel fia, Zerubbábel és Joszadak fia, Jesua munkához láttak, és újra elkezdték építeni az Isten házát Jeruzsálemben. Az Isten prófétái mellettük álltak, és biztatták őket. Ebben az időben a folyamon túli terület kormányzója Tattenai, valamint Setar-Boznai és társaik fölkeresték őket, és így szóltak hozzájuk: „Ki adott nektek engedélyt, hogy fölépítsétek ezt a házat, és ezeket a falakat újra felhúzzátok? Mi a nevük azoknak az embereknek, akik ezt az építkezést vezetik?” Istenük szeme azonban a zsidók vénein volt, és nem akadályozták meg őket, amíg tudtul nem adták (a dolgot) Dáriusnak, és írás nem érkezett az ügyben.

Annak a levélnek a másolata, amelyet a folyamon túli kormányzó, Tattenai, Setar-Boznai és társaik, a folyamon túli tanácsosok Dárius királynak küldtek; jelentést küldtek neki, s ez volt a szövege: „Dárius királynak minden jót! Tudtára adjuk a királynak, hogy ellátogattunk Júdea tartományába a nagy Isten templomához. Faragott kövekből épült, s fával borították a falait. A munka gondosan folyt, és előrehaladt a kezük alatt. Megkérdeztük véneiket, így szóltunk hozzájuk: Ki adott nektek engedélyt, hogy fölépítsétek ezt a házat, és hogy a falakat újra felhúzzátok? Érdeklődtünk tőlük nevük felől is, hogy tájékoztathassunk, s feljegyeztük azoknak az embereknek a nevét, akik az élükön álltak. Ezt válaszolták nekünk: Mi az ég és föld Istenének szolgái vagyunk. Azt a házat építjük föl újra, amely sok évvel ezelőtt már állott, s amelyet Izrael nagy királya épített és fejezett be. Mivel azonban atyáink haragra ingerelték az ég Istenét, Babilon királyának, a káld Nebukadnezárnak kezére adta őket. Ő lerombolta ezt a templomot, a népet pedig fogságba hurcolta Babilonba. Ám Cirusznak, Babilon királyának első évében Cirusz király parancsot adott Isten e házának fölépítésére. Az Isten házának arany- és ezüstedényeit, amelyeket Nebukadnezár kihordatott a jeruzsálemi templomból és Babilon templomába vitetett, Cirusz király kihozatta Babilon templomából, és átadta egy Sesbaccár nevű embernek, akit kormányzónak nevezett ki. Így szólt hozzá: Vedd ezeket az edényeket, menj, és vidd el őket a jeruzsálemi templomba! Az Isten házát meg újra föl kell építeni régi helyén. Erre ez a Sesbaccár eljött, és lerakta az Isten házának alapját Jeruzsálemben. Az attól kezdve épül, csak még nem fejezték be. Éppen ezért, ha a király jónak látja, kutassanak Bábelben a király kincseskamrájában, vajon valóban adott-e engedélyt Cirusz király, hogy Isten háza Jeruzsálemben fölépüljön. Azután a király tudassa velünk döntését ebben az ügyben.”

Ekkor Dárius király megparancsolta, hogy kutassanak Babilonban a kincseskamrában, ahol a levelek voltak elhelyezve. Találtak is Ekbatanában, Média tartományának várában egy tekercset, amelyen a következő följegyzés volt: „Emlékirat. Cirusz király első évében rendeletet bocsátott ki Cirusz király az Isten házáról, amely Jeruzsálemben van: Ezt a házat föl kell építeni, hogy legyen hely, ahol áldozatot mutatnak be. Le kell rakni az alapjait. A magassága hatvan könyök és a szélessége is hatvan könyök legyen. Három rétege kőtömbökből legyen, egy pedig fából. A kiadásokat a királyi udvar fedezi. Ezenkívül vissza kell adni az Isten házának arany- és ezüstedényeit is, amelyeket Nebukadnezár elhozott a jeruzsálemi templomból, és Babilonba hurcolt. Vissza kell vinni a jeruzsálemi templomba, a helyükre, és el kell helyezni őket az Isten házában.

Éppen ezért Tattenai, a folyamon túli helytartó, Setar-Boznai és társaik, a folyamon túli elöljárók, tartsátok magatokat távol tőlük. Hagyjátok, dolgozzanak az Isten házán Júda helytartója és a zsidók vénei, ők építsék föl az Isten házát az eredeti helyén! Ugyanakkor megszabom, mit kell fizetnetek a zsidók véneinek azért, hogy fölépítik az Istennek ezt a házát: a királyi kincstárból, vagyis a folyamon túli adókból térítsék meg ezeknek az embereknek kiadásaikat, pontosan, megszakítás nélkül. Amire pedig az ég Istenének áldozatához szükségük van: fiatal bikákra, kosokra és bárányokra, gabonára, sóra, borra és olajra, azt késedelem nélkül ki kell adni napról napra a jeruzsálemi papok utasításának megfelelően, hogy az ég Istenének kellemes illatú áldozatot mutassanak be, és imádkozzanak a király és fiai életéért. Elrendelem továbbá: aki áthágja ezt a rendeletet, annak a házából tépjenek ki egy gerendát, s kössék fel a szégyenfára, a házát meg tegyék ezért a gonoszságért romhalmazzá. Isten, aki nevének ott lakóhelyet szerzett, pusztítson el minden királyt és népet, ha kinyújtja kezét azért, hogy ezen változtasson és lerombolja az Isten házát Jeruzsálemben. Én, Dárius adtam ki ezt a parancsot. Pontosan végre kell hajtani!” A folyamon túli helytartó, Tattenai, valamint Setar-Boznai és társaik gondosan végrehajtották, amit Dárius király elrendelt.

Az építés befejezése és a templom fölszentelése.

A zsidók vénei pedig folytatták az építkezést, eredményesen, Aggeus prófétának és Iddo fiának, Zakariásnak a sugallatára. S be is fejezték az építkezést Izrael Istenének parancsa szerint, továbbá Cirusz, Dárius és Artaxerxész perzsa királyok parancsa szerint. Adár hónap harmadik napjára készült el ez a ház Dárius király uralkodásának 6. évében. Izrael fiai, a papok, a leviták és a többiek, akik hazatértek a fogságból, örömmel ünnepelték meg Isten házának fölszentelését. Az Isten házának e fölszentelésekor száz bikát, kétszáz kost, négyszáz bárányt mutattak be, egész Izraelért engesztelő áldozatul, meg tizenkét kecskebakot, Izrael törzsei számának megfelelően. Azután Jeruzsálemben az Isten házának szolgálatára rendelték a papokat, osztályaik szerint, és a levitákat, csoportjaik szerint, amint Mózes könyvében elő volt írva.

A húsvét megünneplése 515-ben.

Az első hónap tizennegyedik napján a száműzetés fiai megülték a húsvétot. Amikor a papok és leviták már mind megtisztultak, s mindnyájan tiszták voltak, leölték a húsvéti bárányt mindazoknak, akik hazatértek a fogságból, testvéreiknek, a papoknak és saját maguknak. Ették a húsvéti bárányt Izraelnek fogságból hazatért fiai, s mindnyájan, akik szakítottak az ország népeinek tisztátalanságával, s hozzájuk csatlakoztak, hogy az Urat, Izrael Istenét keressék. Örömmel ülték meg hét napon át a kovásztalan kenyér ünnepét, mert az Úr örömmel töltötte el őket, feléjük hajlította Asszur királyának szívét, hogy megerősítse kezüket az Isten – Izrael Istene – házának építésére.

Forrás: Biblia – Szent István Társulat

ELSŐ RÉSZ
Felhívás a megtérésre.

Dárius 2. esztendejének nyolcadik hónapjában az Úr szózatot intézett Zakariás prófétához, [Berechjának], Iddó [fiának a] fiához. Így beszélj hozzájuk: Ezt mondja a Seregek Ura: Térjetek vissza hozzám, és én is visszatérek hozzátok – mondja a Seregek Ura. Ne legyetek olyanok, mint atyáitok, akikhez így beszéltek a régi próféták: „Ezt mondja a Seregek Ura: Forduljatok el gonosz utaitoktól, és gonosz tetteitektől!”, de nem hallgattak meg, és nem ügyeltek rám – mondja az Úr. És hol vannak atyáitok? És a próféták tán örökké élnek? De szavaim és parancsaim, amelyeket szolgáimra, a prófétákra bíztam, ugye eljutottak atyáitokhoz? Ezért az Úr nagyon megharagudott atyáitokra, úgyhogy megszégyenültek, és azt mondták: A Seregek Ura úgy bánt velünk, amint elhatározta: útjaink és tetteink szerint.

Az első látomás: a lovasok.

A tizenegyedik hónap [a Sebat hónap] huszonnegyedik napján, Dárius 2. évében az Úr szózatot intézett Zakariás prófétához, [Berechjának], Iddó [fiának a] fiához: Az éj folyamán látomásom volt. Egy ember állt a mirtuszfák között a völgyben; mögötte sárga, vörösessárga, fekete és fehér lovak voltak. Megkérdeztem: „Mik ezek, Uram?” [Az angyal, aki hozzám beszélt, azt mondta: „Mindjárt megmutatom neked, hogy mik ezek.”] Az ember, aki a mirtuszfák között állt, ezt válaszolta: „Ezek azok, akiket az Úr küldött, hogy járják be a földet.” Ekkor a lovak azt mondták az Úr angyalának, aki a mirtuszfák között állt: „Bejártuk a földet. Az egész földön béke van és nyugalom.” Erre az Úr angyala így válaszolt: „Seregek Ura! Meddig vársz még, hogy megkönyörülj Jeruzsálemen és Júda városain, amelyekkel hetven éve érezteted haragodat?” Az Úr kedves, vigasztaló szavakkal válaszolt az angyalnak, aki hozzám beszélt. Ezután így szólt az angyal, aki hozzám beszélt: „Hirdesd: Ezt mondja a Seregek Ura: Féltékeny szeretettel szeretem Jeruzsálemet és Siont, és nagyon haragszom a gőgös népekre. Én ugyanis csak egy kicsit haragudtam, ők azonban túllépték a mértéket. Azért ezt mondja az Úr: Újra irgalommal fordulok Jeruzsálemhez. Újjá fog épülni ott a házam – mondja a Seregek Ura –, és a mérőzsinór kifeszül Jeruzsálem felett. Hirdesd továbbá: Ezt mondja a Seregek Ura: Városaim bővelkedni fognak a javakban. Az Úr megkönyörül Sionon, és ismét kiválasztja Jeruzsálemet.”

A második látomás: szarvak és kovácsok.

Azután fölemeltem tekintetem és látomást láttam. Volt ott négy szarv. Megkérdeztem az angyalt, aki beszélt hozzám: „Mik ezek a szarvak, Uram?” Azt felelte: „Ezek azok a szarvak, amelyek szétszórták Júdát [Izraelt] és Jeruzsálemet.” Azután az Úr négy kovácsot mutatott nekem. Megkérdeztem: „Mit fognak ezek itt csinálni?” Azt mondta: „[Ezek azok a szarvak ott, amelyek szétszórták Júdát, úgyhogy senki sem merte fölemelni a fejét.] S ezek most idejöttek, hogy legyőzzék őket, [hogy letörjék azoknak a nemzeteknek a szarvát, amelyek fölemelték a szarvukat Júda országa ellen és szétszórták]”.

A harmadik látomás: a zsinórmérték.

Azután fölemeltem tekintetem és látomást láttam. Egy embert, akinek mérőzsinór volt a kezében. Megkérdeztem tőle: „Hová mész?” Azt felelte: „Megmérem Jeruzsálemet, hogy lássam, mennyi a szélessége és mennyi a hosszúsága.” Az angyal, aki hozzám beszélt, mozdulatlan maradt, és egy másik angyal jött eléje. Az előző így szólt: „Szaladj, mondd el ezt annak az ifjúnak: Nem övezi majd fal Jeruzsálemet a benne lakó emberek és állatok sokasága miatt. Ezt mondja az Úr: Magam leszek a tüzes fal körülötte, és én leszek a dicsősége.”

Felhívás a száműzöttekhez

Jaj, jaj! Meneküljetek Észak földjéről!
[– mondja az Úr –],
[mert a négy szél irányába
szórtalak szét benneteket
– mondja az Úr.]

Jaj, Sion, mentsd meg magadat,
aki Babilonban laksz!

Mert ezt mondja a Seregek Ura
[az ő dicsősége küldött engem]
a népekhez, amelyek kifosztottak titeket,
[mert ha valaki hozzátok ér,
olyan, mintha a szempillámhoz érne]:

Nézzétek, kinyújtom kezem ellenük,
és ők saját szolgáik prédájává lesznek.
[Ti pedig megtudjátok,
hogy a Seregek Ura küldött engem.]

Örülj és ujjongj Sion leánya,
mert nézd, máris jövök,
hogy nálad lakjam
– mondja az Úr.

Sok nép az Úrhoz tér majd azon a napon
és az ő népévé válik.
[Ő azonban nálad marad, és te tudni fogod,
hogy a Seregek Ura küldött engem
hozzád.]

Júda az Úré lesz,
mint az ő öröksége a szent földön,
és ő újra kiválasztja Jeruzsálemet.

Némuljon el minden test az Úr színe előtt,
mert ébred már és elindul szent hajlékából.

A negyedik látomás: Józsue főpapi koronája.

Megmutatta nekem Józsue főpapot, amint az Úr angyala előtt állt. Jobbján a sátán állt, és vádolta. Az Úr angyala ezt mondta a sátánnak: „Parancsoljon neked az Úr, sátán, parancsoljon neked az, aki kiválasztotta Jeruzsálemet! Nem üszök ő, amelyet kimentettek a tűzből?” Józsue piszkos ruhába volt öltözve, amint ott állt az Úr angyala előtt. Az angyal megszólalt, és azt mondta az előtte állóknak: „Vegyétek le róla a piszkos ruhát, és öltöztessétek díszes ruhába! A fejére tegyetek tiszta föveget!” Fel is öltöztették díszes ruhába, a fejére pedig tiszta föveget tettek. Az Úr angyala ott állt előtte, és azt mondta neki: „Látod, levettem rólad bűnödet.” Majd így szólt az Úr angyala Józsuéhoz: „Ezt mondja a Seregek Ura: Ha az én útjaimon jársz, és megtartod törvényeimet, te fogod kormányozni házamat, te őrzöd udvaraimat, és megengedem, hogy ezek sorába lépj, akik itt állnak. Nézd, a kő, amelyet Józsue elé tettem, ezen az egy kövön hét szem van; nézd, magam vésem bele a feliratot – mondja a Seregek Ura.”

Eljön a Sarj.

Halljátok hát, Józsue főpap, és társaid, akik előtted ülnek – mert hisz jelképes személyek vagytok! Nézzétek, elküldöm szolgámat, a Sarjat, és kiirtom a gonoszságot ebből az országból egyetlen nap alatt. Azon a napon – mondja a Seregek Ura – meghívhatjátok majd egymást a szőlő és a fügefa alá.

A hatodik látomás: a repülő könyv.

Ismét fölemeltem tekintetem, és újra látomást láttam: egy repülő könyvtekercset. Az angyal, aki hozzám beszélt, megkérdezte: „Mit látsz?” „Egy repülő könyvtekercset látok – feleltem. – A hossza húsz könyök, a szélessége pedig tíz könyök.” Erre így szólt: „Ez az az átok, amely rászáll az egész föld színére. Elűz innen minden rablót, és elűz innen mindenkit, aki hamisan esküszik a nevemre. Szabadjára engedem – mondja a Seregek Ura –, hadd látogassa meg a rablók házát, és azok házát, akik hamisan esküsznek nevemre; telepedjék meg házukban, és eméssze meg őket minden fájukkal és téglájukkal együtt.”

A hetedik látomás: asszony a vékában.

Előjött az angyal, aki hozzám beszélt, és azt mondta: „Emeld föl tekinteted, és nézd meg, ami közeledik!” Megkérdeztem: „Mi az?” Azt mondta: „Egy véka közeledik.” Majd hozzátette: „Ez az egész ország gonoszsága.” Akkor az ólomfedél fölemelkedett, és azt láttam, hogy egy asszony ül a vékában. Azt mondta: „Ez a Gonoszság!” Azután visszanyomta a vékába, és az ólomlapot a véka szájára tette. Amint fölemeltem a tekintetem, látomást láttam: Két asszony jött elő. Szárnyukat szél lengette: olyan szárnyuk volt, mint a gólyának. Fölemelték a vékát az ég és a föld közé. Ekkor megkérdeztem az angyalt, aki hozzám beszélt: „Hová viszik a vékát?” Azt felelte: „Templomot építenek neki Sineár földjén. Emelvényt csinálnak neki, és azon helyezik el.”

A nyolcadik látomás: a kocsik.

Majd ismét fölemeltem a tekintetem, és látomást láttam: Négy kocsi jött elő két hegy közül. A két hegy ércből volt. Az első kocsiba vörös lovak voltak fogva, a második kocsiba fekete lovak, a harmadik kocsiba fehér lovak, a negyedik kocsiba pedig [hatalmas] deres lovak. Megszólaltam, és megkérdeztem az angyaltól, aki hozzám beszélt: „Mit jelentenek ezek, Uram?” Az angyal így válaszolt: „Ezek itt a négy égtáj felé tartanak; előbb az egész föld Urának színe előtt álltak. A vörös lovak Kelet földje felé tartanak, a fekete lovak Észak földje felé, a fehér lovak Nyugat földje felé, a deres lovak pedig Dél földje felé tartanak.” Az igen erősek pedig mentek, nyugtalanok voltak, türelmetlenek, hogy bejárhassák a földet. Azt mondta nekik: „Menjetek, járjátok be a földet!” Be is járták a földet. Ő pedig odahívott, és azt mondta nekem: „Látod, azok, amelyek észak felé haladnak, azért mennek, hogy Észak földjén lehívják a földre az Úr lelkét. Akkor azután azok, akik távol vannak, eljönnek, és helyreállítják az Úr szentélyét. [Ti pedig megtudjátok, hogy a Seregek Ura küldött engem hozzátok.] Ez mind megvalósul, ha egészen megszívlelitek az Úrnak, Isteneteknek szavát.”

A fogadalmi korona.

Az Úr a következő szózatot intézte hozzám: Gyűjtsd össze az ajándékokat a foglyoktól, Heldájtól, Tóbiástól és Jedajától. Azután menj el Jozijának, Szofoniás fiának házába, aki megérkezett Babilonból. Vedd az ezüstöt és az aranyat, készíts egy koronát, és tedd Józsuénak, Jehocadak fiának, a főpapnak a fejére, s így beszélj hozzá: Ezt mondja a Seregek Ura: Íme a férfi, akinek „Sarj” a neve, mert ahol áll, ott sarjadni fog valami [ő állítja majd helyre az Úr szentélyét]. Ő fogja helyreállítani az Úr szentélyét. Ő fogja viselni a királyi jelvényeket. Trónon fog ülni, és uralkodik. Pap áll majd a jobbján, és békés egyetértés lesz kettőjük között. A korona pedig Heldájnak, Tóbiásnak, Jedajának és Jozijának, Szofoniás fiának dicsőséges emlékezetét fogja őrizni az Úr szentélyében.

Forrás: Biblia – Szent István Társulat

Amikor a király bírói székén ül,
szemével minden gonoszt különválaszt.

Ki mondhatja:
„Tisztán tartottam szívemet,
s ment vagyok a bűntől?”

A kétféle súly és a kétféle mérték,
egyaránt utálat tárgya az Úr színe előtt.

Ahogy a gyerek játszik, abból látni lehet,
tiszták és igazak lesznek-e a tettei.

Forrás: Biblia – Szent István Társulat

Ima

Mennyei Atyánk, dicsőítünk és áldunk téged. Köszönjük ezt a napot. Köszönjük, hogy beszélsz hozzánk Zakariás prófétán keresztül és köszönjük, hogy felfeded előttünk a tervedet Ezdrás pap írásain keresztül. Sok-sok köszönet és hála neked, mert te Jóisten vagy. Ma és minden nap dicsérettel és imával akarjuk kezdeni a napunkat, hogy először a dicsőítés szálljon fel hozzád. Amikor imádkozunk és engedjük, hogy a te igéd megszólítson minket, akár a nap elején, a nap közepén vagy a nap végén, akkor mindig először dicsőítünk téged. Kérlek, a te Fiad, Jézus Krisztus nevében, fogadd el dicséretünket, hálaadásunkat és a szívünket! Ámen. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Elmélkedés

A Példabeszédek annyira nagyszerűek, de itt van a 11. vers, amit külön ki kell emelni. „Ahogy a gyerek játszik, abból látni lehet, tiszták és igazak lesznek-e a tettei” (Péld 20,11). Ez tényleg így van. Mondhatod, hogy hiszel valakinek, de ha tényleg meg akarod ismerni X.Y.-t, akkor meg kell nézni a cselekedeteit, hogy „hogyan játszik”. Ha valaki erényesnek mondja magát vagy akár rosszindulatúnak, akkor hogyan tudjuk meg, hogy valójában mi van az ő szívében? Nyilván senki nem tudja pontosan, mi van az ember szívében, de a cselekedeteink és a szavaink mutatnak valamit abból, hogy milyen a szívünk. Jézus tanítása alapján mondhatjuk, hogy a szív bőségéből szól a száj, de a cselekedet is a szív bőségét tárja fel. S valóban: néha rádöbbenünk, hogy hihetetlen módon, a cselekedeteink tényleg tükrözik azt, ami a szívünkben van. 

Ezdrás 4. fejezetében láttuk a templom építésének félbehagyását, de itt az 5. fejezetben folytatják. Miért is folytatják? Találkozunk Ezdrás, valamint Aggeus és Zakariás próféta könyveinek összecsengésével, mivel így kezdődik az 5. fejezet: „Akkor a próféták, Aggeus és Iddó fia, Zakariás prófétálni kezdtek a júdeai és jeruzsálemi zsidóknak, Izrael Istenének a nevében, aki fölöttük volt. Erre Sealtiel fia, Zerubbábel és Joszadak fia, Jesua munkához láttak, és újra elkezdték építeni az Isten házát Jeruzsálemben. Az Isten prófétái mellettük álltak, és biztatták őket” (Ezd 5,1-2). Majd jönnek a király hivatali emberei és kérdezik: „Ki adott nektek engedélyt, hogy fölépítsétek ezt a házat, és ezeket a falakat újra felhúzzátok?” (Ezd 5,3). Ez itt zseniális… Xerxész és Artaxerxész egyszerűen elfelejtették, hogy az őket megelőző perzsa király, Círusz, küldött egy levelet a zsidóknak, amiben megengedte nekik, hogy visszatérjenek a Szent Földre.

Amikor például a munkád során lefűzöd a dokumentumokat vagy a fájlokat rendezed, akkor gondolhatod, hogy ez csak egy apró fogaskereke a bürokráciának, és semmi értelme… De mit tesz Dárius perzsa király most, hogy a templom építése megakadt? Izrael népe azt üzeni neki, hogy Cirusz engedélyt adott mindarra, amit csinálnak. Erre Dárius elkezdi kerestetni az engedélyről szóló írásokat. Hihetetlen, de Ekbatanában meg is találják Cirusz király azon tekercseit, ahol azt mondja, hogy „küldjétek vissza a zsidókat, hogy felépítsék a templomot és minden ezzel kapcsolatos költséget fizessetek ki nekik”. Szóval, ha utálod, hogy a bürokráciában mindig figyelni kell az apró részletekre, hogy mindent a helyére lefűzzél, akkor most láthatod, hogy az adminisztráció valójában milyen jó és hasznos dolog. Babilonban és Perzsiában is voltak emberek, akik ezzel foglalkoztak. És ez óriási változást hoz a zsidó nép életében. Valaki elrakta a helyére a papírokat, így könnyen meg tudták találni és elolvasni azokat. Dárius nem csak azt mondja, hogy „rendben, folytassátok az építkezést”, hanem anyagilag is támogatja őket. Micsoda hihetetlen ajándék! 

A cikk a hirdetés után folytatódik…

otthont banner 1016

Pár év múlva megépül a templom, és amikor a húsvétot ünneplik, így szólnak: „Örömmel ülték meg hét napon át a kovásztalan kenyér ünnepét, mert az Úr örömmel töltötte el őket, feléjük hajlította Asszur királyának szívét, hogy megerősítse kezüket az Isten – Izrael Istene – házának építésére” (Ezd 6,22). Félelmetes. Holnap megjelenik maga Ezdrás pap is, és látni fogjuk, hogy milyen sokat segít majd Izrael népének. 

Közben folytatódnak Zakariás próféta látomásai. A 4. fejezetben ezt írja: „Vajon van-e valaki, aki megveti e szerény kezdet napját? Örülni fognak majd, ha látják a választott követ Zerubbábel kezében” (Zak 4,10). Nagyon nehéz lelkesnek lenni, amikor azt látjuk, hogy nincs nagy mozgás az életünkben. Napról napra jelentéktelen dolgok történnek, tesszük egyik követ a másikra. Olyan robotolásnak tűnik az egész. Semmi nem történik. Csak kis dolgok történnek, de mi mégsem vethetjük el a kis dolgokat. Mert a végén örülni fogsz. 

Nagy nehezen visszatérsz Jeruzsálembe, építed a templomot, de egyszer csak minden elakad, és 20 év múlva már úgy tűnik, hogy semmit nem tettél. Ám hirtelen jön az Úr és felemeli választott szolgáját, Zerubbábelt és Józsue papot, akit „Sarj”-nak nevez (Zak 6,12), és kész is a templom! 

Ez egy meghívás mindannyiunknak, hogy ne becsüljük le a kis dolgokat a hétköznapjainkban. Legtöbbünk napjait kis dolgok teszik ki. 

A 6. fejezetben a „A fogadalmi korona” című részben ezt olvassuk: „Gyűjtsd össze az ajándékokat a foglyoktól, Heldájtól, Tóbiástól és Jedajától. Azután menj el Jozijának, Szofoniás fiának házába, aki megérkezett Babilonból. Vedd az ezüstöt és az aranyat, készíts egy koronát, és tedd Józsuénak, Jehocadak fiának, a főpapnak a fejére (Zak 6,10-11). Azt gondolnánk, hogy az ezüst és arany koronát Zerubbábel fejére kellene tenni, hiszen ő vezeti a népet, ehelyett Józsuénak, a főpapnak a fejére helyezik. Miért teszik ezt? Ha emberi szemszögből nézzük, akkor nem tennénk ilyet. Viszont ez egy prófécia, ami előre mutat Krisztusra: Józsue, a főpap személyében már előre felvillan Jézus alakja, aki egyszerre Főpap és Király. Józsue neve, vagyis „Jeshua” azonos „Jézus” nevével. 

Mindez tehát egy prófécia arról, hogy Jézus közeledik, aki a nagy Király, a Béke Fejedelme, a Királyok Királya, az Urak Ura, és a Főpap is. Így már van értelme. Igen, emberi szemszögből nézve természetesen Zerubbábelt koronáznánk meg, hiszen ő az, aki mindezt véghezviszi. De nem: lelki szinten felismerjük, hogy Isten valami fontosat tár fel azzal, hogy megkoronázza Józsuét, Jehocadak fiát, a főpapot. Ő az a főpap, aki egyben király is – ahogyan Jézus is Főpap és egyben Király.

Micsoda ajándék, hogy együtt járhatjuk ezt az utat. Nagyon hálás vagyok ezért a közösségért. Tudom, hogy néha már önmagában az is segít és motivál egy újabb rész meghallgatásában, ha tudod, hogy mások is hallgatják. Segít figyelni. Segít engedni, hogy Isten igéje átjárjon.

És el kell mondanom: nekem is sokat segít, hogy tudom, itt vagy velem ezen az úton. Hálás vagyok érte. Mert nélküled valószínűleg én sem csinálnám ezt. Talán valahol nagyon régen, mondjuk a harmincadik nap környékén megakadtam volna.

De itt vagyunk a 269. napon. Hála az Úrnak és hála egymásért. Ezért dicsérjük az Urat, és imádkozzunk egymásért! Én imádkozom érted. Kérlek, imádkozz értem is!

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.

12 hozzászólás

  1. Áldott szép napot kívánok mindenkinek. ISTEN legyen velünk, segítsen minket.
    Hála neked Mennyei Szent Atyám🙏

  2. Köszönjük Kornél Atya hogy segítesz kitartani nap mint nap Isten igéje mellett! Sokat változott az életem ez idő alatt, az Úr újabb és újabb lehetőségeket tár elém, amivel nem csak az én életem, de a körülöttem élök élete is pozitív irányban változik. Hála az Úrnak és hála Neked is mindezért!

  3. Köszönöm a mai napot us..végig hallgatója vagyok.
    Észrevételem, hogy valamiért akadozik a You tube.újra kell inditani….

  4. Kedves Kornél atya! Kedves Szerkesztőség!

    Hálásak vagyunk ezért a közösségért és köszönjük a rengeteg munkát, amit értünk tesznek!
    Csodálatos dolog nap mint nap Isten Igéjét hallgatni, Őt dicsőíteni és Veletek Róla gondolkozni!
    Az Úr áldását kérjük e Közösség minden tagjára és a Ti munkátokra!
    Szeretettel és imával: Benyus Sándor és Mónika

  5. Hálás vagyok ezért a lehetőségért, hogy nap mint nap szól hozzám az Úr. Köszönöm szépen Kornél atya.

  6. Köszönöm, életem munkája az apró dolgok elvegzesében telt, jó tudni, hogy már a Biblia koraban is működött, amiről sokszor, sokan állítják, hogy felesleges.Kornel atya magyarazatával ertelmet nyer sok minden.Edesanyam azt tanította, hogy a rendet nem rakni kell, hanem tartani..imával köszönve Erzsebet

  7. Kedves Szerkesztőség! Amikor csak tehetem, a napi bibliát úgy hallgatom, hogy egyben ugyanitt olvasom is hozzá a szöveget. A mai nap azonban azt éreztem, hogy vagy én tévedtem el, vagy valahol az írott és hallott szöveg nem egyezik – egy részben. Az öreg tanárnéninek feltűnik az ilyesmi. Nem baj, csak gondoltam, szólok.

  8. Áldjon meg Téged is Kornél atya az irgalmas Isten, és áldjon meg mindannyiunkat, akik együtt imádkozunk!
    Köszönöm Istennek a kegyelmet, hogy Veletek lehetek. Néha lemaradok, de mindig igyekszem fölzárkózni.
    Néha nagyon kemény és nehéz a szöveg, ilyenkor mindig megfogadom, hogy visszatérek.
    Ámen!

  9. Köszönöm szépen a tanítást Kornél atya, hogy minden nap együtt imádkozhatok ebben a gyönyörű tanitasokban !